Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Apa nélkül felnőni
2007-12-27 19:301.
Létrehozva: 2007. december 27. 19:30
Én egy barátnőm esetében szeretnék véleményeket, tanácsokat kérni:
Nagy szerelemmel kezdődött 2003-ban egy kapcsolata, amiből egy kislány született. Először nem éltek együtt, csak mikor a gyerek kb. 5 hónapos volt, tervezték ezt. Aztán a kislány egy védőoltás után súlyos szamárköhögést kapott, élet-halál közt volt, sokáig kórházi kezelésre szorult. Mindeközben a barátnőm kapott egy telefonhívást, hogy a gyerek apját itt és itt, ekkor és ekkor egy nővel látták, és mikor a barátnőm a kórházból egy kis időre hazament, tényleg rajta kapta egy, az apánál jóval idősebb hölgyel. Az apa mit sem zavartatta magát, a mai napig ezzel az idős hölgyel él, a lányát megtagadta, a nevére sem vette, sőt épp ma történt egy óriási veszekedés köztük, mikor a barátnőm egy cd-t adott át neki karácsonyra, amin a lányának a fényképei vannak zenei aláfestéssel, semmi mást nem akarva ezzel, csakhogy lássa a lányát legalább fényképen hátha megenyhül, és legalább telefonon akarna vele beszélni. Utána felhívta telefonon a barátnőmet ez az apa, hogy miért zaklatja, miért csinál balhét neki, kér apasági vizsgálatot, mert nem hiszi, hogy az ő lánya stb.stb., holott a születésénél elismerte. Apasági nyilatkozatot nem tettek, mivel a barátnőm válása és a fogantatás pillanata között nem telt el 365 nap, és így állítólag nem tehetett semmit. Aztán a barátnőm férjhez ment kb. másfél éve mégegyszer, a mostani férje a nevére vette a kislányt, felajánlotta annó, hogy sajátjaként neveli fel, de sajnos rá kellett döbbennie, hogy nagy hibát követett ezzel el, ez a férfi sem az, akinek az elején mutatkozott. A házasság után jött rá, hogy a férje a mama kedvence, és ráadásul egy alkoholista lett, mit sem törődve ő is a kislánnyal.
Kérdem én, miért vannak ilyen emberek? Mit tegyen a barátnőm, hogy az édesapa legalább a lánya iránt megenyhüljön? Ne legyen fontosabb neki a mostani idősebb nője, aki mellesleg nagyon féltékeny a kislányra, fél, hogy netalántán az apának esetleg fontosabb lesz a saját gyereke, mint ő. A barátnőm nem őt akarja visszakapni, csak a kislányt látogassa, néha törődjön vele. Tényleg vannak ilyen kemény szívű férfiak?
Ti mit tennétek a helyébe?
Köszi a segítséget.
Akkor, kedves Anna, nekem az lenne a véleményem, hogy ennek a kislánykának inkább az édesanyjára van szüksége. Egy önálló, magabiztos anyukára.
Édesapánál DNS teszt, és gyerektartás. De ha nem szereti, nem erőltetnék semmit nála, az csak a gyereknek lenne rossz.
Az alkoholista apapótlót meg jól farba rúgni, húzzon el a fenébe, vele sem lehet családot kialakítani.
Aztán, ha anyuka megtalálja Önmagát, majd megtalálja a magához illő pasit is, akivel normális családi életet tud kialakítani.
Én szurkolok...
Nevére íratta, vagy örökbe fogadta?
Ha apát keres neki nagyon akkor a névre íratásnak örökbe fogadással van értelme. Mert akkor olyan letisztázottan, mintha ő lenne az apja. Akkor nincs keresni valója a vérszerintinél. Ha csak vezetéknevet keresett neki akkor megtehette volna egy akármilyen bemondott névvel is. Azért ez a név átíratás nem olyan, hogy eddig barna volt a hajam most zöld lesz innentől. A gyerek identitásának alakulását nagyban befolyásolja. Nem beszélve a jogi procedúráról. Ezt érzem roppant felelőtlenségnek.
Hadd bűnhődjön a vérszerinti apa. Ja. Valóban aki a vérszerinti nem ártana, ha megfelelő részt vállalna a gyermek felneveléséből. Csak a jelenlegi viszonyokat nézve elég szépen ki lehet térni ebből a helyzetből. Ráadásul egy valaki által nevére vett gyereket, most akkor ismertessünk el akit már a születésénél nem lehetett elismerni a válás kimondásának az ideje és a születés között eltelt idő miatt.
Én is remélem nem megy ilyen előzmények után 10x még férjhz a barátnőd. Előbb utóbb csak tanul is valamit.
Bocsánat, de kikívánkozik belőlem: A Te barátnőd úgy egyébként tudja, hogy a magánügyein cseverészik párszáz ember?
Annyira megdöbbentenek ezek a vanegybarátnőmös sztorik. Ha tényleg van ilyen barátnő, meg azon töprengek, hogy miért kérdezteti, miért nem meri felvállalni egy nicknév alatt a saját életét.
Bocs, hogy beleszóltam, csak sajnálom szegényt. van elég baja anélkül is, hogy csócsáljuk a legbelsőbb magánügyét.
Leirta a topikindito, hogy a baratnoje sem a terhessege alatt, sem utana nem elt egyutt a gyerek apjaval, ugyanis mikor a gyerek 5honapos volt, akkor terveztek ,hogy osszekoltoznek, de kozben a gyerek korhazba kerult, majdnem meghalt, ekkor kiderult a megcsalas es ugye igy vege lett a parkapcsolatnak, ergo osszekoltozes sem lett. Masfel eve vagy mikor a baratno pedig ferjhez ment, akivel most megint vegetert a kapcsolat.
Hol van ebben a sztoriban neked 3 "apajelolt" vagy ferfi, vagy mit tudom en? Csak kettorol van szo, nem tudom miert kell 3 pasit emlegetned....?
2. Nem akarok lehangolo lenni, de nagyon ugy tunik, hogy a kedves apuka soha az eletben nem fog megenyhulni, legalabbis nem a kozeljovoben. Nem szabad raeroltetni a gyereket! (Mondjuk attol meg valahogy ra kellene bizonyitani az apasagot, valamint kovetelni kellene ez alapjan a gyermektartast.)
3. Igen, valoban vannak ilyen ferfiak. En ha pasi lennek, nem lenne nyugodt a lelkiismeretem, hogy valahol van egy gyerek, aki tolem van tutira, vagy akar csak egy pici eselye is van, tutira kideritenem. De lehet ezt csak most gondolom igy noi aggyal es a pasik (tisztelet a kivetelnek) csak raugranak a nore es mar nekik vege is ezzel a "babaprojekt", a tobbi a no dolga. (Jo tudom, ez nem tartozik a temahoz, de konnyu dolog felcsinalni egy not, aztan ott hagyni terhesen, vagy x honapos babaval ,tovabballni es megtagadni az apasagot. Undorito az ilyen viselkedes.)
En a baratnod helyeben megprobalnam rabizonyitani az apasagot, es ha ez sikerulne, akkor megprobalnam jogi uton kotelezni a gyerektartas fizetesere. Szep szoval ugysem menne bele, mar ahogy az eddigi viselkedeset ecsetelted. Ha mindez nem sikerulne, hagynam az egeszet a manoba.