Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Adományozol-e?
Létrehozva: 2010. november 30. 20:34
Kedves fórumozók!
Szeretnénk írni arról, Magyarország népességének hány százaléka vesz részt adománygyűjtő akciókban, kik ők, és milyen indítékaik vannak. Kíváncsi lennénk a ti hozzászólásaitokra is:
Szoktatok-e adományozni, és ha igen, milyen formában teszitek, és kinek címzitek a küldeményt?
Köszönöm szépen:
Koronczay Lilla
Évek óta adunk a cipősdoboz akcióra, már a 6 éves lányom is segít a vásárlában, csomagolásban, tudja, hogy miért adjuk a dobozt valakinek.
A gyeremekétkeztetésnek évente kétszer szoktunk adni pár ezer forintot/alkalom.
Ahol lakunk, az egyik hiper áruház gyűjt a helyi gyerekklínikának egy Rtg berendezésre, oda is adunk - sosem lehet tudni, hogy egyszer lehet az én gyerekemet gyógyítják majd meg vele.
Természetesen az árvíz és vörösiszap áldozatainak is utaltunk az önkormányzat számláira, az a tuti, ott biztosan tudják, mire van szükség, nem megy a pénz több kézen keresztül.
Az adóm 1%-át pedig évek óta a koraszülött mentőknek adom, akik szintén nagyon rászorulnak.
Az a véleményem, hogy akinek van, annak igenis, hogy kutya kötelessége segíteni, adni - hogy másnak csak egy picivel jobb legyen!
Én a személyes adományozás híve vagyok, ruhát, játékot, élelmiszert. Szeretem tudni, hogy biztos az kapja, akinek szánom.
Az adónk 1%-át állatmenhely kapja. Vallások képviselőinek, az úton útfélen gyermekek javára gyűjtőknek nem. Pontosan tudom, hogy a legtöbb alapítványt "segítsünk a gyerekeknek" felkiáltással hozzák létre, mivel így lehet a legtöbb pénzt lenyúlni az emberektől. Személy szerint engem ezzel nem lehet meghatni, egy 80 éves néni élete éppolyan értékes, mint egy tündibündi csecsemőé. Pénzt nagyon ritkán, kivételes esetben adok hajléktalanoknak, általában annak aki őszintén megmondja, hogy mire kéri.
Legutóbb egy olyannak adtam pénzt, aki a macskájának kérte. A szép, gondozott cica ott aludt egy háncskosárban, amit a hajléktalan cipelt magával. Ő kapott.
Múlt héten egy óvodának küldtem plüssjátékokat, sőt egy nagyon kedves hölgy is megtette ezt rajtam keresztül. Az ilyesminek látom értelmét. De pénzt adni alapítványnak, hogy mások megtollasodjanak.... Azt már nem.