Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Ez most gáz, vagy nem?
Sziasztok!
Arra lennék kíváncsi, kívülállók hogyan látják a kapcsolatomat.
29 éves vagyok, a párom 55. Nem is ez igazából a lényeg.
A probléma az, hogy úgy érzem, őt nem érdekli semmi. Nem érdekli az egész kapcsolatunk jövője, az, hogy előrelépjünk, csak él bele a nagy világba. Tudni kell, hogy mindketten 100-120 között keresünk, az ő lakásában lakunk. Sosincs pénze, mert állandóan elszórja, lemegy a kocsmába hetente egyszer és akkor 20 000 Ft-ot eliszik és elszerencsejátékozik. Ilyen kereset mellett ez elég nagy kiadás, a hó végére sosincs pénze és mindig én állok minden költséget a kaját meg a többit. Nekem is van egy lakásom, arra jelzáloghitelt vettünk fel, mert az autóját végrehajtók el akarták vinni. A kölcsön felét nekiadtam, úgy terveztük, hogy együtt fizetjük a törlesztőt, de ezt a pénzt is ahelyett hogy lakáscsinosításra stb. költötte volna elszórta hülyeségekre. Már többször kértem ne játsszon el ennyi pénzt, de újra és újra megteszi, mert azt hiszi nyer.
De az érem másik oldala. Végre találtam valakit, aki tényleg szeret, nem csal meg, nem ver át, tisztel és próbál azért a kedvemre tenni. Nem korlátozza a személyes szabadságomat, nem számoltat el, sok a közös program, ami nagyon jól telik. És persze szeretem én is, nagyon működik köztünk a kémia.
De úgy érzem lehúz. Képtelen vagyok mellette előre lépni, gyakran rajta idegeskedem, hogy miket csinál. Egy helyben toporgunk. De sajnos úgy érzem nem tudnék nélküle élni, miközben az eszemmel tudom, hogy nélküle nem vettem volna fel hitelt a lakásomra, és már előbbre tartanék anyagilag is, a karrieremben is.
Viszont nagyon sokáig egyedül voltam, sokan becsaptak, játszottak velem, és ezeket nehezen hevertem ki. Ő igazán szeret és engem akar, csak ilyen ..nem is tudom.. lusta.
Nem tudom mit tegyek. Lehet, hogy csak én túlzom el és vagyok túl érzékeny?
Köszönöm előre is a véleményeket.
Puttó, kenó, skandi, ötös, hatos, tippmix... ja és eurólottó...
Pont ez az: Miért hiszed azt, hogy el kell számolnod neki a pénzeddel? Dehogynem mondhatod! Magadnak vetted és kész. Mondd el neki, ha továbbra is folytatja ezt a viselkedést, akkor ezentúl így lesz - aztán amikor kér mutasd meg, hogy így is van. Vetetsz CSAK magadnak kiflit a SAJÁT pénzedből amiért TE dolgoztál meg. Ennyi. És vidd orvoshoz, ha igazán szereted, de gyorsan, mert ez így csak rosszabb lesz!
Nagyon helytelen a viselkedésed.
Egy sonkás szendvics igenis megilleti életed párját is.Látszik is hogy önző vagy.Már megbocsáss.
Most megyek aludni, mert holnap vár rám a hajnalos műszak, de köszönettel veszek minden hozzászólást.
Oh, kenozik is.De kis ügyes.
Na, ilyen ember kellene sok helyre.
Nagyon ritka ma már az olyan férfi aki így feltalálja magát.
Szerintem te vagy az oka mindennek.
Azért meg most még csak 50 éves és keresi önmagát.
És ha ezt ilyen helyeken találja meg, az csak öröm lehet,számodra is, nem?
Ej Csendike. Nem lenne ez gond ha ez a puttómánia nem érintené vastagon az én pénztárcámat. De ha elfogy a pénze nem mondhatom, hogy bocs de csak magamnak vettem kiflit.
Talán ennyire még nem súlyos a függőség, de jelenleg szabadságon van,és ilyenkor mindig irány a kocsma és a puttó meg a kenó.
Ez irigységre vall - irányodból.
Vajon miért is ne puttózzon, ha neki erre szottyan kedve.
Joga van hozzá.
50 éves, mégis miért kérne engedélyt tőled hogy egy kis szórakozása legyen?
Ugyan már.Ne botránkoztasd meg a publikumot.
Én szíves örömest hagyom élni az életét csak ne a jelzáloghitelemet puttózná el.
Azt hiszem annyi eszem van ami jár a 29 évhez, inkább öntudatnak vagyok híján.
A 9 éves gyerekednek is nagyon jó kis példakép ez az aranyos ember.
Szuper!
Az elején feltételeztem, hogy csak szórakozik, mert azt mondja a TI, hogy hetente egyszer-kétszer jár a kocsmába... Akkor az még elég gyenge, talán nem ennyire durva még a függőség, mert sajnos ez a heti 1-2 később napi 1-2 lesz. Talán érdemes lenne addig lépni, amíg nem változtat.
Sajnos könnyű mondani, hogy el kell hagyni, szerintem az lenne a legcélravezetőbb, ha a hölgy megpróbálná kezeltetni a párját. Én le is mennék a kocsmába, és elmondanám a helyzetet a tulajnak, hátha "kitiltják" a helyről - persze így lehet, hogy máshová jár, de a kis lépés is jobb, mint a semmi. Ha kezeltetné a párját, ő is megtarthatná "szerelmét", de lehet, hogy változna valami.
Nem tudom, mennyire hatásosak a kezelések, van akin segít, van, akin nem, persze orvos és terápiafüggő is (van-e kiegészítő gyógyszeres kezelés, stb.)
Ha tényleg szereti őt a TI, akkor szerintem ez lenne az ideális megoldás - bizonyos extrém eseteket leszámítva én nem hagynám el a párom, hanem segíteni próbálnék rajta - persze TI is hibázott, amikor rászoktatta a kölcsönökre...
Írnál esetleg újabb részleteket erről a nagyszerű együttlétről?
Kérlek.
Naná,hogy a szenvedélybetegsége miatt kéreget!
Az igazi szenvedélybeteget csak ideig-óráig lehet a környezetének "móresre" tanítani,jobb belátásra bírni.
A környezetét mindig zsarolni fogja és ha szorul a hurok,általában égre-földre megígéri,hogy soha többet. Ezt egészen addig betartja,amíg valami nem történik vele,(és mindig történik vele valami 'rémes'!) ami miatt ismét folytatja ott,ahol előzőleg. Mindig van kifogás,mert meghalt az anyja,barátja,gyereke,beszólt a főnök,meg a haver is már megütötte a főnyereményt,nekem is sikerülni fog stb. Ezek persze mindig valótlan kifogások.
Ha sokáig nem jut a függő pénzhez,mindent (lop,csal,személyiségtől függően akár bűncselekményt is) el fog követni azért,hogy szerezzen pénzt a függősége kielégítéséhez.
Az ilyentől jobb elmenekülni mindenkinek,aki teheti. Ellenkező esetben a környezete általában belerokkan anyagilag,lelkileg is. Ritka az olyan függő beteg,akit tartósan jól lehet kezelni,meggyógyítani.
Na pontosan erre céloztam a fészek hasonlattal!
Van úgy, hogy a szív rossz tanácsot ad. Nagyon rosszat. De ezért van eszünk, hogy közbe tudjon lépni, meg tudjon minket akadályozni a hibás döntésektől. Na magadért nem is vagy elég erős, a gyerekedért annak kellene lenned. Hogy ne ebben nőjön fel. Nagyon szomorú ez az egész, annyira sajnálom, hogy ebben éltek.
Nincs igazad.Ejnye.
Igenis adjon neki pénzt!
És ha nem elég amit csak úgy munkaidőben megtermel, menjen és túlórázzon.
Ellenezni mint kapcsolatot... miért? Milyen szempontból érted? Mert a férfi beteg... Mert a férfi idősebb... Mert a férfi lehúzza... Kihasználja... Hogy érted pontosan?
Fiatal vagyok
Frászt vagy te fiatal.
29 évesen nemhogy már erre hivatkozz! Már kellne annyi eszednek lenni ami a 29 évhez jár!
De igaza van a "prodnak" , ne balhézz vale légy szíves.
Hagyd őt nyugodtan élni az életét.
Viszont óriásit lehet laholni a sztoridon.
Akkor mást mondok: A párod beteg. Miért nem segítesz rajta? Gondolom, ha rákos lenne és nem menne orvoshoz, ugyanúgy elvinnéd. Szereted őt? Gyógyítsd meg! Rángasd el pszichológushoz vagy vidd elvonóra, ez az egyetlen módja, hogy segítsd rajta és magadon is. Mert ahogy a hozzászólásaidból ítélem, nem akarod elhagyni. Ha igazán szereted, mentsd meg.
Ahogy a hozzászólásokat olvasgatom, egyetlen egy sincs, aki ne ellenezné egyértelműen ezt a kapcsolatot. A szerelem - amint erről itt is már sokszor esett szó - egy kábítószer alapú érzelem /feromonok hozzák létre/ de hatása egy-két év alatt elmúlik! /Persze ez egyénenként változó/
Próbálj addíg is a sarkadra állni.
Így van. Ördögi kör. És az a legrosszabb, hogy az eszemmel felfogom mi is zajlik körülöttem, miközben az önbizalomhiányom és a szeretetem megakadályozza, hogy úgymond menekülőre fogjam, vagy kezembe vegyem az életem.
Már van egy gyerekem. 9 éves. Szóval én már úgymond alapítottam családot.
"Végre találtam valakit, aki tényleg szeret, nem csal meg, nem ver át, tisztel és próbál azért a kedvemre tenni. Nem korlátozza a személyes szabadságomat, nem számoltat el, sok a közös program, ami nagyon jól telik."
Azon gondlkozz el nagyon-nagyon őszintén önmagaddal, hogy ez NEKED szól-e, vagy annak, hogy melletted élhet nyugodtan a szevedélyének.
Hogyne lennének önértékelési problémáid egy ilyen kapcsolatban?! Pontosan jól tudod, hogy ez nagyon nincs így jól, hogy nem így kellene lenniük a dolgoknak, hogy nem kellene pénzt adnod neki. De megteszed, hiába tiltakozol legbelül. Ezért pedig haragszol önmagadra, mert a saját értékeidet taposod meg. Persze, hogy gond van az önértékeléseddel.
Választásod viszont van.
Ott a pont! Vidd orvoshoz! Ne adj neki pénzt. Így tudsz magadon és rajta is segíteni.