Az első ételízesítő
Egyes kutatások szerint a mustár volt az első ételízesítő, amelyet az emberek valaha is használtak. Egyiptomban olyannyira kedvelt volt a mustármag, hogy még a fáraók sírjaiba is tettek belőle, hogy az uralkodó a túlvilágra is vihessen magával. A rómaiak voltak az elsők, akik a fűszeres magvakat kenhető péppé őrölték, és ízes folyadékkal – általában borral vagy ecettel – keverték össze. A francia szerzetesek az őrölt magvakat musttal vagy erjesztetlen borral keverték, ez ihlette „mustár” szót, amely a latin mustum ardens kifejezésből ered, aminek a jelentése nagyjából „égő bor”.
Közeli rokonok
A Brassica vagy Sinapis nemzetség tagjaiként a mustárnövények közeli rokonai sokféle zöldségnek, beleértve a brokkolit, a karfiolt, a fehérrépát és a káposztát.
Dijoni mustár
Amikor a rómaiak meghódították Galliát, mustármagot is vittek magukkal és a későbbi Burgundia területén kezdték meg a mustártermelést. A 13. századra Dijon a mustártermelés központjává vált, a „dijoni mustár” feltalálására azonban 1856-ig kellett várni. Jean Naigeon egy egyszerű összetevőcserével adott új ízt a régi mustárreceptnek: a hagyományos ecet helyett verjus-t, vagyis az éretlen szőlő savas levét használta. Ma a dijoni mustár a világon bárhol elkészíthető.
Változatos arcok
Bár kétségkívül a dijoni mustár a legismertebb változat, számos regionális mustárfajta létezik, így – a teljesség igénye nélkül – az amerikai vagy az angol mustár, a bajor édes mustár, az olasz gyümölcsmustár, a középnyugati sörmustár vagy épp a kreol mustár.
Kanada és Nepál
A legtöbb mustárban a fő összetevő mellett van még egy közös vonás: az összetevők származási országa. Kanada és Nepál terményei teszik ki ugyanis a világ mustártermelésének több mint felét.
A mustársárga hazugság
A jellegzetes sárga árnyalat, amelyet mustársárgának hívunk, valójában nem magának a mustármagnak köszönheti a tónusát, hanem az élénk színű kurkumának, amellyel fűszerezik azt. A zúzott mustármag színe önmagában a halványsárgától a sötétbarnáig változik, a fajtától függően.
Nem igazán tud megromlani
Krémes állaga ellenére a mustár alapvetően nem más, mint fűszerek és savas folyadék keveréke, amelyek egyike sem képes igazán megromlani. Hűteni sem feltétlenül szükséges, inkább csak javasolt, úgy ugyanis jobban megőrzi a csípősségét.
Nemzeti Mustármúzeum
A mustárnak saját múzeumot is szenteltek az amerikai Wisconsin állambeli Middletonban. A Nemzeti Mustármúzeumban több mint 5566 tégelyes, palackos és tubusos mustárt őriznek, a világ mintegy hetven országából és az USA ötven államából.