Mindennapok

Koncert vaksötétben egy gyönyörű vakvezető kutyával

Egy előadás Szalóki Ágival, valamint a Budapest Bárból is jól ismert Németh Jucival és Kollár-Klemencz Lászlóval, akik egy színpadon mutatatták meg, hogy a zene átélése milyen különleges élmény fények nélkül. Ebben egy gyönyörű vakvezető kutya is segítette őket.

Dandzsi, a német juhász szuka tapasztalt vakvezető kutyának számít, nemsokára 7 éves lesz. Németországból érkezett 2019 júliusában, nem sokkal azután, hogy elhunyt a gazdája. Kardon Annamari már nagyon várta, hogy hű társa mellette legyen, és hazavihesse Miskolcról, ahol a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola munkatársai foglalkoztak a kutyával. Azóta már fellépésük is volt Szalóki Ágival és más neves zenészekkel, mivel Annamari és párja magas színvonalon zongorázik.

Dandzsi a zongora mellett (fotó: Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola)

Dandzsi a zongora mellett (fotó: Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola)

Nehéz időszakot éltek át együtt tavaly:

„Apukám német diákokat tanít, egy tanítványa kereste meg, hogy az elhunyt édesapja vakvezető kutyáját felajánlja nekünk. Amikor Magyarországra került, Dandzsi gyászolta a gazdiját, alig evett az elején. Többször meglátogattam Miskolcon, hogy ismerkedjek vele. A Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola munkatársai itt fontos munkát végeztek, felmérették az egészségi állapotát, megnézték, hogyan végzi a vakvezető munkát”

– mondta Kardon Annamari Dandzsiról, aki már 9 hónapja vigyázza a lépteit.

„Nálunk van a legjobb helyen”

Az ősz arról szólt, hogy Annamarinak el kellett nyernie a kutya bizalmát, amit nehezített a gazdája halála, és az, hogy új országba került. Szeptember végén volt a fordulópont, amikor három napot töltöttek együtt, ekkor kezdett megnyílni Dandzsi.

„Eleinte elbizonytalanodtam, úgy szeret-e majd engem, mint a volt gazdáját. Aztán nemrég fényképeket küldtem magunkról a volt gazda feleségének, aki azt válaszolta, hogy nagyon boldognak látja és nálunk van a legjobb helyen”

– mesélte büszkén Annamari. Dandzsinak sok új dolgot mutattak a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola kiképzői. Először is formába kellett hozniuk, hiszen már fél éve nem dolgozott. Aztán alkalmazkodnia kellett az új körülményekhez, mert vannak olyan feladatok, amiket máshogy tanítanak Németországban, mint a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola itthon: pl. a vakvezető kutyák ott a járművek megállóinak esőbeállóit jelzik, míg nálunk a megállóhelyek tábláit. A másik példa, hogy Németországban sok vezető sáv van, ezért Dandzsinak idő kellett ahhoz, hogy megtanulja, hogy új helyén ott is lehet zebra, ahol nincs a látássérültek számára kialakított vezető sáv.

Dandzsi a színpadon (fotó: Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola )

Dandzsi a színpadon (fotó: Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola )

„Dandzsi nehezen szokta meg a nagyvárosi létet, mert korábbi lakhelye egy csendes kistelepülés volt, de már belerázódott a nagyvárosi közlekedés ritmusába, és teljesen jól vezet”

– mondta Annamari. Annamária párjának, Maximiliannak fura volt az együtt élés az új családtaggal, mert korábban kerti kutyája volt, de aztán nagyot változott vele a világ.

„Maxi most már azt mondja, hogy úgy hiányzik neki Dandzsi, amikor iskolában vagyunk, hogy kell neki egy plüsskutya, amit simizhet, amíg hazaérünk. A Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola megtudta ezt, és adott Maxinak egy plüsskutyát, amin nagyot nevettünk”

– mondja nevetve Annamari, aki az ELTE-n tanul francia szakon. Dandzsi mellett könnyű a billentyű mellé ütni

„Vannak kutyák, akik bizonyos hangokra érzékenyek, de a zenét általában jól tolerálják, sőt, fel tudnak ismerni dallamokat, pl. telefon csengőhangját, ajtócsengőt. Ezt a képességüket fel lehet használni a kiképzésben is. Több alkalommal voltunk koncerten vakvezető kutyákkal, akik kifejezetten évezték a zenét. Egy alkalommal, amikor nyolc hámban lévő vakvezető kutyával vonultunk ki a koncert után a teremből, a közönség soraiban nagy volt a csodálkozás, mert sokan nem vették észre, hogy a kutyák is ott voltak”

– mondta Komondi Piroska, a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola szakmai vezetője. Amikor Dandzsi először hallotta Annamarit és Maxit négykezest játszani a zongorán, éppen egy szobában voltak, és a csukott ajtó előtt találtak rá, ebből akkor nem az derült ki, hogy nagy zenekedvelő lenne.

„Most már nem zavarja, nyugodtan énekelhetünk, zongorázhatunk, bármilyen zenét végigalszik. Sőt, játék közben gyakran meglöki a kezemet az orrával, ilyenkor instant jókedv van. Amikor először játszottam elektronikus zongorán fülhallgatóval, a kutyám nem hallotta, csak azt látta, hogy szánkáznak az ujjaim a klaviatúrán, ettől kissé zaklatott lett, szaladgált, érdeklődött, megint kézbökdöséssel jelezte, hogy valami nem megy itt rendben. Aztán megmutattam neki, hogy szól ez, és ettől aztán megnyugodott. Még az is előfordulhat, hogy lassan zenésszé válik mellettünk”

– mondta mosolyogva Annamari. Kardon Annamari és Helle Maximilian, akik az életben és a zongoránál is egy párt alkotnak, szerdán lépett fel a Bodor Tibor Kulturális Egyesület karantén utáni első koncertjén. „A Koncert Vaksötétben – zongora és énekhang fények nélkül” előadáson Szalóki Ágival, valamint a Budapest Bárból is jól ismert Németh Jucival és Kollár-Klemencz Lászlóval egy színpadon mutatatták meg, hogy a zene átélése milyen különleges élmény fények nélkül. Annamari mellett a koncert alatt végig ott feküdt Dandzsi, akire nagyon büszke volt: 

“Jól bírta a mai koncertet is, nehéz kizökkenteni őt. Ha valami új történik, rácsodálkozik, de hamar belenyugszik. Ha ott vagyok mellette, bármit elvisel.”

Dandzsi és Annamari (fotó: Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola )

Dandzsi és Annamari (fotó: Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola )

Szalóki Ági, a Koncert Vaksötétben fellépője elmondta, hogy milyen mély, feszítő érzés, amikor a koncert elején lekapcsolják a villanyt, ekkor kilép a komfortzónájából, egyúttal szorosabbra fűzi a kapcsolatát a látássérült emberekkel. Örül, hogy a közönség átélhette ezt, és kiemelte, milyen fontos, hogy látássérült zenészek is ott vannak a színpadon.

Milyen vakvezető kutya Dandzsi? Minden játékot ugatással kezd, „beszédes”, amit a gazdája kifejezetten kedvel, főleg a halk nyuszogásait. Nagyon szereti a többi kutyát. Annamari 4 óránként megsétáltatja, a futtatókban imád kergetőzni, és ha elég volt belőle, lefekszik a gazdája lábához.

„Ő az első kutyám. Érzelmileg sokat jelent nekem. Mellette tanultam meg önmagam lenni, türelmet, kitartást tanultam tőle. Hogyan mutatkozik ez meg? Voltak olyan napjai az elején, amikor nehezen indult meg. Sokáig kellett rábeszélni. Türelmes voltam hozzá, hiszen minden új volt neki itt. Azóta az indulataimat sikerül könnyebben letenni, ha pl. értetlenkedik velem valaki. „Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél” – ez az idézet a Kis hercegből igaz kettőnkre”

– mondta Annamari.

(a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola sajtóközleménye)

Olvass még vakvezető kutyákról az nlc-n:

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top