Jó fej csapat és ingyen kávé az álláshirdetések non plus ultrája?

Egyre több olyan álláshirdetést látni, ami hosszasan sorolja, mit vár a dolgozóitól, ám ő maga alig ajánl valamit. Bár a munkaerőpiac sokat fejlődött az elmúlt években, és a munkavállalók is egyre inkább öntudatra ébrednek, még mindig lenne hová fejlődni, különösen az álláshirdetések megfogalmazásában.

Debreceni Andrea

2022. Október 11.

A minap szembe jött velem egy álláshirdetés. Nem tervezek váltani, de előszeretettel szoktam az idővonalamon megjelenő hirdetéseket átböngészni, hátha van olyan ismerősöm, akinek az adott pozíció jó lehet. Ezt a hirdetést is azért kattintottam le, mert egy jó hírű, családiasabb jellegű vállalkozás keresett alkalmazottat, és pont olyan munkakörbe, amit ideálisnak találtam egy közeli, épp munkakeresésben lévő barátomnak. A feketeleves azonban csak ezután jött, a kiírt pozíció gyakorlatilag – összeszámoltam – hat különböző munkakört rejtett, és a végét megfejelték azzal is, hogy az amúgy sem nyolcórásnak tűnő feladatmennyiségen túl még az adminisztrációs munkában is számítottak a jelentkező segítségére. Cserébe pedig jó fej csapatot és ingyen kávét kínáltak.

Nyilván nem lebecsülendő egy jó csapat (és a kávé sem), önmagában azonban édeskevés. Évek óta tendencia – és sajnos egyre erősebben emelkedő számokról beszélünk –, hogy a pozíciók nem egy munkakörre épülnek, rengeteget kérnek, azonban arról a munkáltatók nem nyilatkoznak, hogy ők mit tudnak adni. Ha legalább a versenyképes fizetést is odabiggyesztik, egy jobban megírt hirdetésről beszélünk, ám tekintve, hogy ez is mindenki számára mást és mást jelent, igazából ez még mindig semmiség. Kíváncsiságból rászűrtem az egyik hazai állásportálon egy adott pozícióra, hogy megnézzem, hány olyat találni egyáltalán, ami feltünteti, mekkora keretet szán a tökéletes jelentkező felkutatására. Az egy oldalon megjelenő 22 ajánlatból mindössze kettőnél volt kiírva az összeg…

Mit mond a törvény?

A Munka Törvénykönyve nem nagy segítség ebben az esetben, ugyanis azon túl, hogy az egyenlő bánásmódhoz következetesen tartja magát, a pozíciók kiírásáról semmit nem találni benne. Nincs egy egységes keretrendszer arra vonatkozóan, hogyan kellene egy munkakört meghirdetni, hiszen a jogszabályok már a szerződés megkötésétől datálják az idevágó előírásokat. Ráadásul nyilván nehéz lenne egy sablon alatt kezelni a kis családi céget és a nagy, külföldi multi hazai leányvállalatát. Egyébként ilyet külföldre vonatkozóan sem találtam, tehát egységesen elmondható, hogy mindenki azt ír bele a pályázatba, amit ő fontosnak tart.

Fotó: Getty Images/Kenishirotie

A munkakörre és a munkaidőre vonatkozóan már sokkal több mindent mondanak a paragrafusok, de valójában úgy lenne korrekt, ha már a keresés során tudnánk, milyen lehetőségre pályázunk, hogy ne töltsük feleslegesen az időnket olyan pályázattal, ami végül nem tudja számunka a megfelelő ajánlatot nyújtani. Ez mindkét oldal számára win-win helyzet lenne, mert a munkáltató sem futna köröket egy olyan jelölttel, aki végül nemet mond.

Vigyázz, csalás!

Ha nem is a szó szoros értelmében – hiszen nem átvágásról van szó –, Képes Judit HR-szakértő szerint érdemes vigyázni azokkal a hirdetésekkel, amik nem teljes körűek, ezek ugyanis mindig valamilyen bújtatott kellemetlenséget igyekeznek palástolni.

Elsőként a pénzhiányt említi, azaz kellene az emberi erőforrás, viszont nincs elég kerete a cégnek arra, hogy több embert vegyenek fel. „Mindenest keresnek, hiszen rengeteg az elvégzendő munka, azonban anyagilag nem engedhetnek maguknak meg mindegyik pozícióra egy embert.” Hozzáteszi, az is lehetséges, hogy alapvetően egy kis cégről van szó, ahol a dolgozók egyébként is több munkakört visznek egyszerre – jellemzően kis, családi vállalkozásokban. Ahhoz szoktak hozzá, hogy mindenki több sapkát hord egyszerre, mert munka van dögivel, de a büdzsé megint nem engedi, hogy több emberrel bővítsék az alkalmazottak körét.

„Van olyan is, hogy van pénz, a cég sem kicsi, de a megfelelő szakértelem hiányzik. Nincs se HR-es, se marketinges a cégnél, aki tudna szöveget írni. Ezért sokszor maga a tulajdonos firkant össze egy hirdetést, munkaerőpiaci ismeret nélkül.” Ennek másik változataként említi, hogy az anyagi keret nem akadály, viszont toxikus a munkahelyi légkör. „Szándékosan így van kirakva az ajánlat, mert tényleg arra számíthat a jelentkező, hogy itt megszakadhat, kevés bérért. Sajnos mindig találnak a cégek olyan jelölteket, akik nagyon rossz háttérrel rendelkeznek, rossz anyagi helyzetben vannak, és még egy ilyen etikátlan munka is kiút számukra a mostani életükből.”

Végezetül azt is elárulja, hogy van, amikor a munkáltatónak fogalma sincs, hogy mit és kit akar a nyitott pozícióra. Teljes totális köd és elveszettség uralkodik a vezetőségben és találgatnak, hátha jelentkezik valaki.

Hangsúlyozza, hogy bármi is a háttér ok, semmiképpen sem etikus egy ilyen hirdetés és állás. „Egy ember egészségesen nem tud többembernyi, nyolcórás munkát teljesíteni, vagy megpróbálhatja, de gyorsan kiéghet benne, amit felmondás követ, és az csalódás mindkét oldalról.

Nem véletlenül léteznek munkaköri leírások! Egy munkaerő valójában körülbelül hat órát tölt igazi fókuszált munkával, a nyolc órából. Aki felrak egy ilyen állást, az sajnos bűzlik attól, hogy olyan embert keres, akit a végsőkig kihasználhat.

Fontos a talpraesettség

Bár itthon sajnos sok esetben még mindig van egy alá-fölérendeltségi viszony a piacon, azt nem szabad elfelejteni, hogy a tudásunkat és a saját időnket adjuk el az adott cégnek, így az alkupozíciónkat nem szabad lebecsülni. Ez egy tárgyalási szituáció már az elejétől kezdve, üzlet, ahol nagyon sokat számít, mennyire vagyunk talpraesettek már a kezdetektől.

A szakértő szerint nem ördögtől való már az interjúzás időszakában egy részletes munkaköri leírást kérni a cégtől, hogy lássuk, pontosan mik lesznek a feladataink. Azok a cégek, akik nem küldenek, valószínűleg maguk sem tudják, hogy mit várnak, és mennyi terhet fognak rápakolni. Arra „játszanak”, hogyha kibírjuk a dzsungeltörvényeket, akkor megtartanak, de ha nem, akkor úgyis magunktól felmondunk.

Az ilyen cégek bedarálják az embert. Sokat le lehet szűrni abból, ahogyan fogadnak, és amilyen maga az interjúzás folyamata. Pontosan az fog ránk várni, mint amit itt megtapasztalunk, minden tekintetben.

Nyilván előfordulhat, hogy olyan új pozícióról van szó, ami még nem létezik a cégnél, és amiről még a vezetők sem tudják pontosan, hogy fog alakulni, ami nem baj, ha előre közlik a hirdetésben, hogy ez várható. Képes Judit a startup környezetet hozza fel példának, ahol egy új cég működésébe cseppen bele az ember, ahol még minden friss és kidolgozatlan. „A tervezett káosz is jobb, mint a félrevezetés. Nem mindenki alkalmas arra, hogy növekedő startupban dolgozzon a fokozott terhelés miatt, de így legalább tudja, hogy ez nem neki való pályázat.”

Amikor nem ismernek határt

A 30 éves Ági arról mesél, hogy megpályázott egy teljesen korrektnek tűnő állásajánlatot. „Nem volt bennem semmilyen gyanú, nagyon vártam, hogy bemutatkozhassak, és minden egészen jól ment, egészen addig, míg rá nem tértünk a többkörös interjú második részére.” Ágitól azt várták, hogy egy egész éves komplex tervezetet dolgozzon ki a cég számára a munkakörön belül, azzal az indokkal, hogy az ötleteket versenyeztetik, és a legjobbat, legköltséghatékonyabbat fogják választani. „Egy ilyen tervezetet megírni többhetes munka. Ötletelni, büdzsét tervezni, ezek mind olyan dolgok, amik nem két percbe kerülnek. Úgyhogy megköszöntem a lehetőséget és eljöttem. Nem fogok helyettük dolgozni, pláne nem ingyen. Ezt nem lehetett komolyan venni.”

Megint csak visszautalva a munkaerőpiacra, Képes Judittól azt is megtudom, hogy sok esetben csak azért hirdetnek meg egy munkakört, hogy felmérjék, hányan, mekkora bérért jelentkeznének, milyen szaktudású emberek pozicionálnák magukat az adott céghez.

Fotó: Getty Images/nortonrsx

„Sokszor azért nem írnak konkrétumokat a cégek, mert maguk sem tudják, hogy mit akarnak, sőt még azt se, hogy egyáltalán fel akarnak-e venni valakit.

Sok hirdetés csak azért fut, hogy felmérjék a jelentkezőket és a munkaerőpiacot, de igazából nincs szándékukban interjúztatni, csak kíváncsiak, hogy most milyen emberek keresgélnek és mennyi bért kérnek.

Mint mondja, ezeket könnyen ki lehet szúrni, a nagyon eltúlzott hirdetések általában semmi jóval nem kecsegtetnek.

Adok-kapok

Egy állás mindig az adok-kapok mérlegen kerül megítélésre. Nem lehet komolyan venni egy olyan hirdetést, ami a húszpontos elvárások után kizárólag kávét és jó fej társaságot tud ajánlani, bár Judit hozzáteszi, hogy ezek és az őszinteség olyan hármas triumvirátus, amit nem szabad lebecsülni. (Azt csak zárójelben teszem hozzá, hogy nekem is volt olyan munkám, ahol annyira összeszokott közösségbe kerültem, hogy kábé egyetlen szót sem szólt hozzám senki, amíg ott dolgoztam. Gyűlöltem.)

Tehát a csapaton és összességében a légkörön nagyon sok múlik, de a jelenlegi gazdasági és munkaerőpiaci helyzetben a HR-szakértő egy sokkal fontosabb dolgot emel ki. „Ma már nem színes babzsákok és játszószobák vonzzák a jó munkaerőt, ahogyan mondjuk néhány évvel ezelőtt, hanem a korrektség és biztonság. Az, hogyha emellé még karrierutat, fejlődési lehetőségeket is felvázolnak, az még vonzó lehet.”

A közösség szelleme

Egy korábbi, 210 ember bevonásával készült felmérés a munkavállalói élmény és a jó munkahelyi légkör alakulását kutatta. Egyrészt arra jutottak, hogy az élmény soktényezős változó, van, akinek a Judit által is megnevezett fejlődési lehetőség számít, van, aki felelősségteljesebb feladatkörre vágyik. Van, akinek a céljai kerültek előtérbe, és hogy ezen hogyan tud az adott pozíció javítani, és van olyan is a kutatás alapján, akinek a munkavégzéshez szükséges tényezők megléte a fontos. A kellemes légkör is ide tartozik, ugyanis, ha ez megvan, a munkavállaló sokkal elkötelezettebbé válik, mert úgy érzi, részese az adott közösségnek. A megkérdezettek egyébként legnagyobb arányban az alábbi tényezőket emelték ki a légkör javítására: a születésnapok megünneplését (61%), az iroda növényekkel való díszítését (61%), az ingyenes kávézási lehetőséget (54%) és a közös ebédet (49%).

A megbecsülés mind emberi, mind szakmai, mind anyagi szinten sokkal nagyobb hangsúlyt kap a piacon, mint korábban bármikor, és egyre jellemzőbb az is, hogy a munkavállalók meghúzzák a határaikat, és azt mondják, csak azt hajlandóak teljesíteni, amire a munkakörük kitér. Emellett az egyéb juttatások is eldönthetik egy betöltendő pozíció sorsát, bérlet- vagy üzemanyag támogatás, cafeteria, sportolási lehetőség, egészségbiztosítás, céges autó, telefon és laptop, sőt, akár a home office is ide sorolható – ezek mind olyan kecsegtető pluszok, amik befolyásolhatják a végső döntést.