A Lechner Tudásközpont Híres emberek Budapestje sorozata neves művészek életét mutatja be egykori lakóházaik történetén keresztül. Most már interaktív térképen is böngészhetjük, hol laktak a halhatatlan magyarok. Ebből a gyűjtésből mutatunk be néhány sorsot és épületet.
Mikszáth Kálmán: öröm és tragédia a mai bulinegyed szélén
Az 1847-ben született Mikszáth Kálmánnak sok nehézséget kellett leküzdenie, míg elismert íróvá vált, életének fordulatait pedig többnyire költözés követte. Eleinte sokat nélkülözött, a feleségétől is anyagi gondok miatt vált el, majd a harmincas évei elején talált magára a Szegedi Napló munkatársaként.
1881-ben Pestre költözött, a Pesti Hírlapban pedig egyre gyakrabban jelentek meg a cikkei. Kiadták a Tót atyafiak, majd egy évvel később A jó palócok című novelláskötetét, ami meghozta neki az országos sikert és az egzisztenciát. Újra feleségül vette Mauks Ilonát.
Több pesti lakásban is laktak, mígnem 1886-ban a Dohány utca 28. szám alatt található – 2005 óta műemléki védettség alatt álló – historizáló épület harmadik emeleti lakásába költöztek. Az ott töltött évek hatalmas örömöket és szörnyű tragédiát tartogattak a családnak.
A Dohány utca 28. (Fotó: Lechner Tudásközpont)
Mikszáth országgyűlési képviselő, majd az akadémia tagja lett, és megírta A beszélő köntöst, 1889-ben itt született meg a harmadik gyerekük, Albert is. Egy évvel később azonban diftériában meghalt a középső kisfiuk. A fájdalom után nem volt maradásuk a lakásban, elköltöztek a Lónyai utca 13. szám alá.
Blaha Lujza: ablakából kémlelte a róla elnevezett teret
A nemzet csalogánya Reindl Ludovika néven látta meg a napvilágot 1850-ben. A Blaha nevet első férje után vette fel, akivel 16 évesen házasodott össze, és bár később még kétszer ment férjhez, haláláig megtartotta.
Blaha Lujza életének utolsó szakaszát a Rákóczi út 44. szám alatt, visszavonultan töltötte, miután 1909-ben meghalt harmadik férje, Splényi Ödön. A háromemeletes, historizáló stílusú bérházat Szelényi Lajos orvos építtette Jahn József tervei alapján az 1880-as évek elején. Pár évvel később Schwab Antal kocsmáros vásárolta meg az ingatlant, és megnyitotta a róla elnevezett vendéglőt.
Rákóczi út 44. (Fotó: Lechner Tudásközpont)
A mostanra lepusztult környéken annak idején pezsgő kulturális és társasági élet zajlott, már csak azért is, mert akkor még a téren működött a régi Nemzeti Színház. Állítólag Blaha Lujza szívesen kémlelte a lakásából a teret, amelyet még életében, a 70. születésnapjára róla neveztek el 1920-ban. Utolsó éveiben elhatalmasodott rajta a betegsége, el sem tudta hagyni a lakását. 75 évesen cigányzenekar köszöntötte a téren, 76 éves korában halt meg.
Kosztolányi Dezső: ide ment haza a hajnali részegség után
Az 1885-ben Szabadkán született költő 18 évesen költözött Budapestre, és annyira beleszeretett a fővárosba, hogy írásainak rendszeresen visszatérő motívuma lett a nyüzsgő metropolis.
Eleinte józsefvárosi szobákban, kis albérletekben lakott, közel az Egyetem téri bölcsészkarhoz. Házas emberként Budára, a Bartók Béla út 15/A ötödik emeletének négyszobás lakásába költözött 1912-ben feleségével, Harmos Ilonával.
Az 1911-ben átadott, csaknem teljesen egyforma, ötemeletes, szecessziós A és B épület lépcsőházait 10 méter széles francia udvar választja el egymástól. A házhoz nemcsak Kosztolányi Dezső neve fűződik, itt töltötte gyerekkorát Ottlik Géza, itt élt és alkotott Huszka Jenő zeneszerző is.
Bartók Béla út 15/A (Fotó: Lechner Tudásközpont)
Az épületben alacsony volt a víznyomás, és a felvonó is mindig elromlott, de az alacsony bérleti díj, a függönnyel elválasztott kád, a könyvespolc és a hintaszék kompenzálta Kosztolányiékat. Nem volt hátrány az sem, hogy a közelben volt a Hadik Kávéház is, ahol Kosztolányi gyakran megfordult.
1915-ben aztán fiuk, Ádám születése után kritikussá vált a vízhiány, és kénytelen voltak elköltözni. Ma emléktábla jelzi a költő egykori otthonát. Krisztinavárosban, a Logodi utca 1. szám alatt leltek új otthonra, majd a Tábor utca–Logodi utca sarkán vettek egy kis kertes házat. A környék több írásában is megjelenik, itt írta a Hajnali részegség című versét is.
Várj csak, hogy is kezdjem, hogy magyarázzam?
Te ismered a házam
s ha emlékezni tudsz a
a hálószobámra, azt is tudhatod,
milyen szegényes, elhagyott
ilyenkor innen a Logodi-utca,
ahol lakom.
Tárt otthonokba látsz az ablakon.
A házból ma már semmi sem maradt, a telket beépítették, egy emléktábla őrzi a költő emlékét.
Latinovits, Bujtor, Frenreisz: gyerekkor a Ferencvárosban
Latinovits Zoltán, Bujtor István és Frenreisz Károly nevét mindenki ismeri, ám azt valószínűleg jóval kevesebben tudják, hogy három testvérről van szó. A legidősebb gyerek, Zoltán születése után nem sokkal a földbirtokos édesapa elhagyta a családot. Évekkel később az édesanya, Gundel Katalin újra férjhez ment, Frenreisz István orvossal kötött házasságot. Két gyerekük született, István és Károly. Színészi pályája kezdetén aztán István egy apai őse vezetéknevét vette fel, így lett belőle Bujtor István.
A család a Mester utca 1. szám alatti ház egyik lakásában élt. Az utca 1847 óta viseli ezt a nevet, ami az ott szép számmal műhelyt üzemeltető kismesterek (kisiparosok) jelenlétére utalt. Előtte Temető, majd Temetőkert utcának hívták. A körút sarkán lévő épület a 20. század elején épült, és elsősorban a tehetősebb családoknak adott otthont többszobás, kényelmes lakásokkal.
Mester utca 1. (Fotó: Lechner Tudásközpont)
A fiúk ebben az épületben töltötték a gyerekkorukat, később pedig mindhárman híressé váltak: Zoltán és István színészként, Károly pedig a zenében alkotott felejthetetlent. Latinovits és Bujtor emlékét tábla őrzi az épület bejáratánál.
További izgalmas életekről és épületekről a Lechner Tudásközpont oldalán olvashatsz.
