Viruló zöldségeskertek

Arról nem is szólva, hogy pontosan tudjuk, milyen körülmények között nevelkedtek a zöldségek.

Egy jól megtervezett házi kertben megvalósítható a növények együttműködése, egymásra hatása: a gyümölcsfák, a vetemények ehető termést kínálnak, hulladékuk komposztálásra kerül, a gyógynövények, díszkerti virágok hasznos rovarokat csalogatnak a kertbe, segítve a méregmentes, természetes növényvédelmet. A biokertészkedés elvei szerint kialakított kert egyik legfontosabb részében, a zöldségesben jutnak kifejezésre leginkább a vegyszerek elutasításának előnyei, hiszen az itt alkalmazott módszerek közvetlenül a magunk és családunk egészségét óvják. A kertünkben termelt zöldség nem biztos, hogy olcsóbb, mint a vásárolható, de biztosan frissebb, aromásabb, és mindenekelőtt: minden káros anyagtól mentes.
A kert legnaposabb részén jelöljük ki a veteményes helyét. A területet borító gyomokból következtethetünk a talaj minőségére, a tyúkhúr, a kúszóboglárka, a csalánfélék általában tápdús talajon fejlődnek jól, ha tehát ilyen gyomokat találunk, akkor a terület valószínűleg kiválóan alkalmas zöldségek számára.

Bármilyen gondosan készítettük elő új konyhakertünket, lehetetlen minden gyomot eltávolítani és mindjárt jó talajszerkezetet kialakítani. Az első évben olyan zöldségeket ültessünk, amelyek kevésbé ideális feltételek mellett is jól termeszthetők, és a gyomokat is kiszorítják. A cukkíni, a spárgatök, a sütőtök hatalmas levelei úgy beborítják a talajt, hogy alattuk nem maradnak meg a gyomok.

Ültetés előtt a talajt elő kell készíteni. Legmegfelelőbb a már ülepedett, porhanyós, kissé nedves talaj.

Hogy mely zöldségfélékből ültessünk, vessünk, azt elsősorban a család igénye, fogyasztása szabja meg. A gyakran használt zöldségekből állandóan lesz megfelelő készletünk, ha a gyorsan növő fajtákat pár hét különbséggel egymás után rövid sorokba vetjük. Ne pazaroljunk helyet olyan zöldségfélékre, amelyeket a piacon olcsón megvásárolhatunk (pl. fejeskáposzta, burgonya). Saját kertünkbe mindenekelőtt olyan zöldségféléket termesszünk, amelyek szedés után gyorsan romlanak, illetve aromájukat hamar elvesztik, mint a levélzöldségek (sóska, spenót, mángold, leveles kel stb.). Mindig legyen kéznél zöldhagyma, petrezselyem, zeller, sárgarépa. A dekoratív, szemet gyönyörködtető virágos zöldségfélék kapcsolatteremtők lehetnek a konyhakert és díszkert között. Térválasztóként magasra futó piros, vagy fehér virágú babot, vagy csicsókát ültethetünk. A biokertészkedés egyik alapelve a vegyes kultúra, mely szerint az ágyásokban változatosan kell elegyíteni az egyes zöldség-, gyógy- és fűszernövényeket, mindig a kedvező hatású szomszédokat válogatva össze.

TIPP: Kedvező a sárgarépa mellett a vöröshagyma, mivel az egyik illata a másik kártevőjét zavarja meg, így sem a répalegyek, sem a hagymalegyek nem találnak oda táplálékukhoz.

Vegyesen ültessük a paradicsomot bazsalikommal, bársonyvirággal, fokhagymával. E társnövények mindegyike segít távol tartani a paradicsom kártevőit és kórokozóit.

A konyhakert köré ültetett (vagy vetett) illatos virágok, gyógyfüvek, fűszernövények odacsalogatják a hasznos rovarokat, a katicabogarakat, fátyolkákat. A szagosbükköny, az arany varádics, a bársonyvirág, a körömvirág, a kapor, a kömény mind, mind hasznos társnövények.