A Görögország északi részén található Halkidikí félsziget keleti nyúlványán található az Athosz-hegyi Köztársaság. Az autonóm klerikális ortodox kolostorköztársaság 336 km²-en terül el, ezzel pedig a világ legnagyobb egybefüggő területe, ahonnan ki vannak tiltva a nők. Sőt, még a nőstény állatok is, kivéve az egérfogás céljából tartott macskákat, illetve a vadállatokat, melyeket nyilvánvalóan nem lehet nemek szerint kontroll alatt tartani. A köztársaság 20 önkormányzattal rendelkező kolostorból áll, melyekben összesen mintegy 2000, többségében görög, bolgár, román, orosz és szerb szerzetes él.
Az Athosz-hegyi Köztársaság madártávlatból (Fotó: by Nicolas Economou/NurPhoto)
Isten anyjának kertje
A nőket egyedül Szűz Mária képviselheti a köztársaságban, melyet egyébként a Isten anyjának kertjeként is emlegetnek. A legenda úgy tartja ugyanis, hogy a Szűzanya 49-ben János evangélistával, útban Ciprus felé hajózva kikötött a félszigeten és annyira megtetszett neki, hogy fiához imádkozott, adja neki azt.
A Szent András kolostor (Fotó: Getty Images)
A tilalmat, melynek elsődleges oka a cölibátus biztosítása, még IX. Kónsztantinosz bizánci császár vezette be 1046-ban és azóta sem oldották fel. A szabályok azonban némileg lazultak, ugyanis korábban a fiatal fiúkat és az eunuchokat sem engedték be a köztársaságba, illetve a belépéshez minden férfinak szakállat kellett növesztenie. Ezek a követelmények ma már nem érvényesek.
A félsziget kizárólag hajóval közelíthető meg és naponta maximum 100 ortodox és 10 nem ortodox férfi zarándokot fogad, akiket legfeljebb három éjszakára szállásolnak el a kolostorok valamelyikében.
Húsvéti szertartás a Szent Gergely-kolostorban (Fotó: Milos Bicanski/Getty Images)
Akik megszegték a tilalmat
A tilalom ellenére néhány alkalommal azért előfordult, hogy nők jártak az Athosz-hegyi Köztársaságban. A 14. században IV. István Uroš szerb cár a pestisjárvány elől menekítette ide a feleségét, Helénát, akinek azonban a lába nem érinthette kolostorköztársaság talaját. 1920-ban egy francia írónő, bizonyos Maryse Choisy matróznak öltözve lógott be a félszigetre, élményeiből pedig később könyvet is írt. 1930-ban Aliki Diplarakou szépségkirálynő szintén férfinak álcázva járt a tilalmas területen.
A görög polgárháború idején, 1946 és 1949 között a köztársaság menedéket adott a parasztok nyájainak, ám egy portyázó csapat, melynek tagjai között nők is voltak, az állatokra vadászva betört az Athosz-hegyre.
Nő nem teheti be ide a lábát (Fotó: Getty Images)
1953-ben egy Maria Poimenidou nevű görög nő férfinak öltözve tett háromnapos látogatást a köztársaságban. Miután ez kiderült, Görögország törvényt fogadott el, amely megtiltja a nők belépését az Athosz területére, az ezt megszegőket pedig akár 1 éves börtönbüntetéssel is sújthatják.
Az Európai Parlament 2003-ban szerette volna elérni a nők belépésére vonatkozó tilalom feloldását, a kolostorköztársaság döntéshozói azonban ebbe nem egyeztek bele.
