Tiniknek és felnőtteknek egyaránt érdemes megfogadniuk a tanácsokat.
Kapcsolatom a pattanásokkal, belegondolni is rossz, már bő két évtizedes múltra tekint vissza. Ez idő alatt volt már minden: arctonik áztatta tinikor, alapozóban gazdag húszas évek, tucatnyi kozmetikus tesztelése, és persze ideges nyomkodások, majd még idegesebb korrektorozások. Szerencsémre borzasztó állapotok nem uralkodtak arcomon, de ritka volt a nap, amikor legalább egy-két pötty ne lett volna rajta, a tág pórusokról nem is beszélve. Megoldást azonban csak nem találtam rájuk, így hát mire harminc lettem, rég elfogadtam a helyzetemet, és megtanultam kihozni a legtöbbet abból, amim van.
Ez a távolról sem ideális, de stabil állapot végül a netnek köszönhetően villámgyorsan széthullott, miután egyre-másra fedeztem fel magamnak a kozmetikumok összetevőit érthetően bemutató különböző weboldalakat, fórumokat, közösségi oldalakat. Hosszú tanulási folyamat kezdődött, de az már az első percben világossá vált, hogy a problémák javát én generáltam, még ha nem is tudtam róla. Miközben veszettül kerestem a polcokon a pattanásölő készítményeket, bedőltem minden nagybetűs állításnak, amit a tubusokon és tégelyeken olvasni lehetett. Naivan hinni akartam, hogy jó lesz a kiszemelt termék, hiszen rá volt írva.
Na persze.
Rá kellett jönnöm, ha valóban változtatni akarok a bőröm állapotán, okosabban, tudatosabban kell hozzáállni a dolgokhoz. Éppúgy meg kell nézni az összetevőket, mint az élelmiszerek esetén, és nem csak azt kell figyelni, mi legyen az adott készítményben, hanem arra is ügyelni kell, miket ne tartalmazzon.
GIF
Gyulladt pattanások és mitesszerek ugyanis nemcsak hormonális okból jelentkezhetnek, maguk a kozmetikumok is sokat árthatnak még akkor is, ha a flakonon nagy betűkkel díszeleg: „érzékeny bőrre”. Ennek az az oka, hogy a szépségmárkák hajlamosak tágan értelmezni, mi fér bele a „hatékony bőrápoló” kifejezésbe, és bizony sokszor beletesznek a termékeikbe egy halom olyan összetevőt, amelyek nem adnak többet egy kis átmeneti kellemes érzésnél.
Pattanásos bőr esetén kiemelten fontos, hogy ne tegyünk rá semmit, ami irritálhatja, a pattanások ugyanis apró kis gyulladások is, a gyulladt bőrnek pedig nyugalomra van szüksége. Alapjáraton ezért kerülendő minden olyan arctisztító, amiben radírozó szemcsék találhatók, mint ahogyan tilos dörzsölni, erősen sikálni is a bőrt. Ennél azonban érdemes tovább menni, pláne, ha átjár minket a már-mindent-kipróbáltam-mégsem-segített-semmi érzése, és rászánni az időt, hogy jobban utánanézzünk, milyen készítményeket használunk. Ez annyit tesz, hogy górcső alá kell venni a kozmetikumok összetevőlistáját, és meg kell próbálni kerülni mindent, amiben az alábbi összetevők szerepelnek.
Denaturált szesz
Tinikorom arctonikjai csordulásig voltak vele, és még akkor sem gyanakodtam rájuk, ha picit csíptek, szárító hatásukat pedig még kerestem is, hiszen a zsíros bőrnek az csak jó lehet. Fel a kezeket, ki volt még ezzel így? A helyzet az, hogy nagyon tévúton járt, aki hozzám hasonlóan vélekedett. A kozmetikumokba kerülő alkoholoknak ugyanis van egy csoportja (kis molekulasúlyú alkoholok néven keresd őket), amelyek kifejezetten bőrirritálók, szárító hatásuktól egyáltalán nem javul bőrünk zsírossága, sőt a száraz bőrfelszín csak további faggyútermelést idéz elő, holott részben épp ennek kezelése lenne a cél.
Leggyakoribb a denaturált szesz, de számos más típust is megtalálunk a kozmetikumokban. Ha biztosra akarunk menni, olyan készítményt válasszunk, amelyben egyáltalán nincs irritáló alkohol, vagy legalább arra ügyeljünk, hogy az összetevőlista (rövidítve INCI) második fele tartalmazza. Abban ugyanis az előfordulási arány nagysága alapján sorolják fel az összetevőket, minél hátrébb van tehát benne valami, annál kevesebbet tartalmaz belőle a készítmény.
Ha ezek valamelyikét olvasod az INCI-ben, inkább keresgélj tovább:
- Alcohol Denat.
- Ethyl Alcohol
- Benzyl Alcohol
- Methanol
- Isopropyl Alcohol
- SD Alcohol XX (többféle ismert, számozással megkülönböztetett típusok, amelyek speciálisan denaturált szeszeket jelölnek)
(Itt érdemes kiemelni, hogy az alkohol a borotválkozás utáni készítmények népszerű összetevője is, ezért például a borotválkozással már próbálkozó, pattanásos kamaszfiúknak is érdemes figyelni rá, milyen after shave-et paskolnak bőrükre – elég, ha egy pillanatnyi figyelmet szentelünk a termékkategória magyar elnevezésének: arcszesz.)
Mentol, borsmenta és eukaliptusz
Hűsítő hatásukat talán senkinek sem kell bemutatni, a borsmentából előállított mentol (Menthol) a sampontól a tusfürdőig minden téren kedvelt, nem kivételek ez alól az arcápolók sem. Még akkor sem berzenkedünk tőle, ha csípi, bizsergeti a bőrt, hiszen a frissítő érzet sok mindent felülír a fejekben – pozitív hatása azonban csak rövid távú kielégülést nyújt érzékeink számára: ha rendszeresen olyan arcápolót használunk, ami nagyobb arányban tartalmazza, túl sok jót ne várjunk tőle.
GIF
Hasonló a helyzet a borsmentával is, mint a mentollal. A borsmentát növényi kivonat és olaj formájában is felhasználják a kozmetikumokban, előbbi Mentha Piperita (Peppermint) Extract, utóbbi Mentha Piperita (Peppermint) Oil néven található az INCI-ben. Antibakteriális hatású, érzékeny bőrre mégsem javallott a felhasználásával készített kozmetikumokat rendszeresen használni, ugyanis bőrirritáló, bőrérzékenyítő hatásúak.
A frissítő trió harmadik tagja az eukaliptusz illóolaj, vagyis Eucalyptus Globulus, mely alapvetően illatanyagnak számít, bár külsőleg használva gomba- és baktériumellenes hatása is ismert. Miután azonban a bőrirritáció kockázata itt is fennáll, jobb, ha nem látjuk az összetevők között.
Csodamogyoró-kivonat
A nagylevelű csodamogyoró kivonatát szövetösszehúzó hatása miatt szeretik többek között a pattanáskezelő készítményekben is alkalmazni, ráadásul antioxidánsként és gyulladáscsökkentőként is ismert. Mindezen előnyös képességei ellenére érdemes mégis fenntartással kezelni azokat az általános, mindennapos használatra szánt kozmetikumokat, amik fő komponensként listázzák, a kivonat előállítása során ugyanis nagy arányú, akár 14-15 százaléknyi alkoholt is adnak hozzá, amelynek szárító, irritáló hatásáról már volt szó fentebb. A csodamogyoró-kivonat ráadásul egy eugenol nevű illóolajat is tartalmaz, ami szintén bőrirritáló hatású.
Hamamelis virginia (csodamogyoró) – Fotó: Profimedia, Alamy
Azoknál a készítményeknél, amelyeket napi szinten szeretnénk használni gyulladt, pattanásos, érzékeny bőrünkre (például egy arclemosónál, egy hidratáló krémnél vagy szérumnál), jobb, ha ezt a növényi kivonatot is kerüljük. Leggyakrabban Hamamelis Virginiana (Witch Hazel) Extract néven találunk rá az INCI-ben, azonban a növénynek számos részét felhasználják hozzá, így a levelét, kérgét, ágait, virágát, ezért a pontos megnevezés tartalmazhat pontosító angol kifejezést is, mint például: Bark, Leaf, Twig vagy Flower Extract.
Illóolajak
Illóolajak egész garmadája ismert, számos növényből, illetve azok részeiből állítják elő őket, és mindegyikükre igaz, hogy csodásan illatoznak. Évszázadok óta használják az illóolajakat bőrproblémák kezelésére is, erre a történelmi múltra pedig a gyártók gyakorta és szívesen hivatkoznak, holott mára már kiderült, hogy arcbőrre gyakorolt pozitív hatásaikat gyakorta felülírják a negatívumok.
Hiába mutatnak ugyanis antioxidáns vagy épp antibakteriális tulajdonságokat, az erős illatú illóolajakat leginkább csak orrunk elcsavarására használják olyan kedvelt illatanyagaik miatt, mint a Geraniol, Limonene, Citronellol, Eugenol vagy a Linalool, melyeket belőlük előállítva így, önállóan is megtalálhatunk a kozmetikumok alkotóelemeiként. Bőröd érzékenységétől függ, mennyi a sok belőlük, egyetlen, az INCI végén meghúzódó illóolaj valószínűleg semmi rosszat nem tesz. A valóságban azonban akár három-négy ilyen összetevőt is tesznek egyetlen kozmetikumba, ha pedig minden készítményünkben megtalálhatók, előbb-utóbb bőrünk nem tudja majd felvenni ellenük a küzdelmet, és látható jelei lesznek a negatív hatásoknak.
Fotó: iStock
Pattanásos bőrűeknek ezért érdemes száműzniük minden erős illatú illóolajat, így a
- gerániumot (Pelargonium Capitatum (Geranium)),
- a különféle citrusokból nyert olajakat, mint a citrom (Citrus Medica Limonum (Lemon)), a grépfrút (Citrus Grandis (Grapefruit)), a lime ((Citrus Aurantifolia (Lime)) vagy a narancs olaját (Citrus Aurantifolia Dulcis (Orange)),
- a citromfüvet (Cymbopogon Citratus (Lemongrass)),
- az ánizsolajat (Foeniculum Vulgare (Fennel) Oil),
- a fahéjat (Cinnamomum Cassia (Cinnamon)),
- a levendulát (Lavandula Angustifolia (Lavender)),
- a szantálfát (Santalum Album (Sandalwood)),
- a rozmaringot (Rosmarinus Officinalis (Rosemary)),
- és az ylang-ylangot (Cananga Odorata (Ylang Ylang)).
Komedogén össztevők
Combos csoportot képeznek a komedogén összetevők is, amelyek attól nehezítik életünket, hogy mellékhatásként eltömíthetik pórusainkat, így azok nem tisztulnak, begyulladhatnak és – leegyszerűsítve – máris kész a pattanás. A természetes összetevők közül hajlamosíthat rá a kókuszolaj, de sok más összetevőt is vizsgáltak már e szempontból – közülük a leggyakoribbakat a lenti lista tartalmazza. Ötös skálán szokták jelölni póruseltömítő hatásukat, amely alapján ha egy kozmetikumban 4-5-ös komedogén indexű összetevő is szerepel fő helyen, biztos ami biztos, jobb másikat választani.
- Butyl Stearate
- kókuszolaj (Cocos Nucifera (Coconut) Oil)
- Decyl Oleate
- Isocetyl Stearate
- Isopropyl Isostearate
- Isopropyl Myristate
- Isopropyl Palmitate
- Isostearyl Iisostearate
- Isostearyl Neopentanoate
- Myristyl Myristate
- Octyl Palmitate
- Octyl Stearate
Ennél jóval több is létezik (itt találhatsz egy óriási listát), a nevük pedig sajnos azoknak sem könnyebben megjegyezhető, vásárlás előtt azonban könnyen ellenőrizhetjük az interneten egy adott készítmény összetevőit. Számos weboldal működik már, ahol villámgyorsan megtalálhatjuk, mi mire való, és még mindig jobb a netet bogarászni, mint súlyos ezreket elkölteni egy krémre, ami nem biztos, hogy a legjobb lesz a bőrünk számára.
