 |
A kissé misztikusnak tetsző cím rejtélyét maga az irónő siet feloldani, a “mágia” szó jelentését erőként, energiaként értelmezve, amelynek – s ez utóbbi állítás kifejtése voltaképpen a könyv további része – forrása bennünk rejlik. Milyen lelki-pszichológiai törvényszerűségek ismeretében tudjuk a lekötött energiát szabaddá tenni? – erre a kérdésre ad választ a könyv. Az írónő a mélylélektan és a keleti filozófiák bölcsességeinek adakozó kedvű kamatoztatójaként remek életvezetési tanácsait magunk és környezetünk jobbá- harmonikusabbá tételéhez adja. Főbb témakörei körvonalazzák a sorsalakítás esélyeit (a “sosem késő elkezdeni” biztató elv hangsúlyozásával), a külső és belső magatartás tükröződés elvének kölcsönhatásait, a gondolatvilágban történő gyökeres változtatások kihatását az életkörülmények alakulására. Sok-sok remek relaxációs “gyakorlat”, gondolattréning leirása szövi át a nevelő-oktató ismeretanyagot. Ezek mindegyike sürgeti-biztatja a civilizációs ártalmak nyűgétől senyvedőt, teremtsen újból élő-lélegző kapcsolatot a természettel, s ha másként nem is, legalább gondolatban időzzön el múltja egy-egy idilli, derűs emlékképénél. Sok szó esik a kölcsönviszonylatokra épülő világ és az egyén harmonikus összehangoltságáról; s az alkalmazkodás “művészetéről” szólva jeles filozófusok (sorukban Lao-ce is) vonatkozó idézetei is elgondolkodtatnak. Érzésvilágunk szabályozására, az idegesség leküzdésére, az idegerő fejlesztésére is kap elgondolkodtató recepteket korunk túlhajszolt, zaklatott embere. Akik a téma iránt “affinitást” mutatnak, és akik életvezetési gondokkal küszködnek, bizonyára szívesen kölcsönzik majd.
