Ha a stáb elment nyaralni

A Páros mellékhatás stábja a mesés Bora-Bora szigeteken, Francia Polinéziában kötött ki néhány hónapnyi lazítás erejéig, és mindeközben néha a kamerát is bekapcsolták, hogy némi rögtönzött ökörködést jól kiszámlázhassanak a Universal stúdiónak. Ez a legfontosabb tudnivaló Vince Vaughn és Jon Favreau újabb együttműködéséről (amely a szintén nem túl jól sikerült Négy karácsonyt követi a sorban), hiszen a mesés környezeten kívül nehezen találhatnánk egyéb pozitívumokat. Bora-Borának persze biztosan jót tesz az efféle reklám a válság idején, hiszen a sztárok miatt bizonyára sokan tekintik meg a filmet, tehát ha afféle turisztikaimarketing-produktumként tekintünk rá, nincs is komolyabb probléma. A filmet azonban vígjátékként hirdetik, pedig maximum kínunkban fogunk nevetni néha.

Még az ilyen szempontból mértéktartást nem ismerő magyar filmekben sem fordul elő olyan durva product placement, mint amikor Vaughnék percekig Guitar Hero-bajnokságot játszanak, melynek nevét korábban amúgy is megemlítik párszor. Mivel a forgatókönyv is a két főszereplő (+Dana Fox) munkája, így nem moshatják le magukról a sarat, hogy elfelejtettek poénokat írni hozzá. Rutinos rókák ők a vígjátékszakmában, így bizonyára azt gondolhatták, hogy ha rutinból hozzák szokásos figuráikat (Vaughn a nagypofájú, nagyszívű melák, Favreau pedig a közönséges, de azért jópofa melák), az már elég lesz ahhoz, hogy a nézők nagyokat kacagjanak.

Már az alapsztori is elég erőltetett. Egy párocska kapcsolata épp válságot él át, és elmennének kettesben egy párkapcsolati tréninggel egybekötött mesés nyaralásra, ha lenne rá pénzük, de csak úgy tudnak elutazni, ha ráveszik a baráti párokat is a nyaralásra, mivel így kapnának jókora csoportkedvezményt az árból. A szigeteken aztán a luxushotel mellett a tréninget vezető Jean Reno válogatott kínzásai várják őket, a pszichológusokkal való beszélgetésektől kezdve egészen a cápaeledellé válásig, ami talán a film legkínosabb pillanata. Peter Billingsley első filmes rendezőnek semmi időzítésérzéke nincs, ezért a jelenetek kínosan elhúzottak, és mindig várnánk a nagy poént, amely valahogy sosem akar megérkezni, ezért helyette olyasmiken kellene nevetnünk, mint egy kövér és meztelen fekete férfi vagy egy masszázs közben felálló pénisz. Azért a színészeken látszik, hogy végig jókedvűek voltak. Bizonyára jól telt az idő Bora-Borán.

Rendezte: Peter Billingsley
Szereplők: Vince Vaughn, Jason Bateman, Jon Favreau, Falzon Love, Kristin Davis, Malin Akerman, Kristen Bell, Kali Hawk, Jean Reno
Eredeti cím: Couples Retreat
Országos bemutató: 2009. november 5.
Bemutatja a UIP-Duna Film

Válogatásunkban olyan mozikat szedtünk össze, melyeken látszik, hogy a filmesek koncepciója csupán az volt, hogy szép és egzotikus helyszínen dolgozzanak, és még pénzt is kapjanak érte.

Csudafilm (2005)

Miután a film alkotói az Apám beájulna forgatásán jó kapcsolatot alakítottak ki egy görögországi luxusszállodával, kellett valami apropó, hogy újra elmehessenek oda, amihez Kern András és Ragályi Elemér asszisztált egy forgatókönyv-szerűséggel. Kínos hajléktalanpoénok egy borzasztóan erőltetett történetben, de a luxusszállóban bizonyára minden stábtag kiválóan érezte magát.

Az utolsó gyémántrablás (2004)

Brett Ratner rendező a fárasztó Vörös sárkány után úgy érezte, jár neki a pihenés, amihez a New Line Cinema adott neki 58 millió dollárt, ő pedig az összegből magával vitte Salma Hayeket a Bahamákra bikiniben autót mosni, és szerződtette az akkoriban kifutóban lévő James Bondot, Pierce Brosnant is, hogy szétgombolt ingben csábítsa mozikba a rajongóit. Az ürügy egy afféle cseles rablósztori lett volna, de a történetnél fontosabbak voltak a látványos helyszínek, a bikinis lányok és a kigyúrt vállú statiszták.

Bolondok aranya (2008)

A Bahamáknál és az ausztrál Aranypartnál nehéz mesésebb helyszíneket elképzelni, egy mutatós férfi és női főszereplő szerződtetésével – akik között bizonyítottan tud jól működni a kémia (Hogyan veszítsünk el egy pasit tíz nap alatt) – pedig minden romantikára éhes nézőnek a kedvére lehet tenni. Ha incselkedés közben aranyat keresnek, akkor a kalandvágyók is megkapják a magukét, csakhogy a Matthew McConaughey és Kate Hudson nevével fémjelzett Bolondok aranya a kiváló összetevők ellenére végtelenül lapos és átgondolatlan film lett. Hetvenmillió dollárból.

A nagy zsozsó (2004)

Az Owen Wilson nevével reklámozott film akár jó is lehetett volna, hiszen a zseniális Elmore Leonard (Szóljatok a köpcösnek!, Jackie Brown) egyik regényéből készült, de az ötvenmillió dolláros büdzsét a stáb mindössze arra költötte, hogy Hawaiion lóghasson a pálmafák árnyékában. Bikinis dekorációnak a modell Sara Fostert szerződtették, koktélozás közben pedig nem törődtek a sztori feszültségének és humorának filmbe való átmentésével.

A tenger vadjai (2005)

2005-ben Hollywoodban a producereknek egyszerűen keresniük kellett egy megfelelő indokot arra, hogy Jessica Albát másfél órán keresztül bikiniben mutogathassák. Azt, hogy a Kajmán-szigeteken, a Bahamákon és Floridában zajló forgatás mennyibe került nekik, máig nem voltak hajlandók elárulni, Alba bikinije mellé pedig alibiből bedobtak egy mondvacsinált sztorit kalózkincsről, cápákról és az izmait mutogató Paul Walkerről.