Szabadidő

Ismerd meg Kristófot, a 16 éves, gyengénlátó programozót

Egy programozásoktatásra specializálódott iskola és egy világcég fogott össze, hogy felhívják a figyelmet a digitális írástudás fontosságára, amely kitörési lehetőséget biztosít többek között a vak és gyengénlátó fiataloknak is.

A Hour of Code, magyarul a Kódolás órája nemzetközi kezdeményezést 2013-ban indította útjára a Code.org nonprofit szervezet, amelyet egy iráni–amerikai testvérpár, Hadi és Ali Partovi alapítottak azzal a céllal, hogy a programozást elérhetőbbé tegyék mindenki számára.

A Kódolás órája mellé több nagy nemzetközi cég is odaállt, például a Microsoft vagy a Twitter. A kezdeményezés azóta minden évben visszatér, ez idén sem volt másként. Mivel már többször írtunk a programozás ismeretének fontosságáról, idén egy különleges helyszínre, a budapesti Gyengénlátók Általános Iskolájába látogattunk el, ahol a Digitális Tudásért Alapítvány önkéntesei és a Microsoft szakemberei tartottak különleges oktatást a gyengénlátó gyerekeknek.

A gyengénlátó gyerekek számára felnagyítják a monitoron látható dolgokat (Fotó: Kati Fanni)

„Különleges tananyagot állítunk össze erre az alkalomra” – mondta Szerémi Nóra, a Logiscool által létrehozott Digitális Tudásért Alapítvány koordinátora. „Igyekszünk mindig valamit újítani, de a cél az, hogy a gyerekek egy óra után egy kész számítógépes játékkal távozzanak, hogy rögtön sikerélménnyel kezdjék a programozással való ismerkedést. Ezt játékos formában, egy Scoolcode nevű saját platformon keresztül tehetik meg, de a Code.org oldalain számos hasonló lehetőséggel találkozhatnak, még olyan is van, ahol a Minecraft segítségével tanulhatják a programozást.”

A Logiscoolnál többek között ezen a felületen tanítják játszva a programozást (Fotó: Logiscool)

A megmozdulás ráadásul egybeesett a december 5-én tartott önkéntesek nemzetközi napjával, ezért a Microsoft dolgozói erre a napra tanárrá változtak, és a Logiscool szakértőinek segítségével ők tartották az órákat a gyerekeknek.

Szerémi Nóra szerint fontos, hogy a gyerekek rögtön sikerélménnyel zárják a programozással való ismerkedést (Fotó: Németh András Péter)

„Most gyengénlátó tanulókat képzünk, ehhez fel kellett mérnünk, hogy mennyire kell felnagyítani a képernyőt, hogy megfelelő élményt tudjunk biztosítani” – magyarázta Szerémi Nóra. „Ez magát az oktatást nem befolyásolja, a gyerekek egy, a számítógéphez csatlakoztatott nagyobb másodmonitoron már jól láthatják a fontos részleteket. A programozás ismerete pedig rendkívül értékes tudást jelent, amivel szinte azonnal munkába lehet állni, mivel a magyar munkaerőpiacról jelenleg körülbelül 33-40 ezer informatikus hiányzik. De ha valaki nem is erre a pályára készülne, a

programozás ma már olyan, mint az angol nyelvtudás, ha valaki boldogulni akar, ismernie kell.

Bár a mai általános iskolások már az úgynevezett „mobile first” generációt képviselik, vagyis ők jellemzően okostelefonon keresztül találkoznak először az internettel, a szakértő szerint a kicsik nagyon gyorsan sajátítják el a számítógép használatát is.

„Amikor még egészen fiatalok, akkor még a finommotoros készségeiket kell fejleszteni, hogy megfelelően tudják használni a billentyűzetet és az egeret, de utána nagyon magabiztosan kezelik a laptopot, számítógépet” – tette hozzá Szerémi Nóra. „Bár ezeknek a gyerekeknek a szülei a harmincas-negyvenes korosztály, de még tőlük is gyakran kapunk visszajelzést, hogy már nem is értik, mit csinálnak a gyerekek. Azt viszont fontos megérteniük, hogy a játékok programozása segíti a gondolkodás fejlesztését, és akár például a matematikajegyekre is pozitív hatással lehet.”

Bár a programozás inkább a „reál” beállítottságú emberek terepe, Szerémi Nóra szerint az általános iskolás gyerekek számára már önmagában az a tény, hogy számítógépet használhatnak az iskolában, nagyon izgalmas, ezért nem különölnek el a „matekosok” a többiektől.

A programozás iránt a lányok egyelőre kevésbé érdeklődnek, a Logiscool ezen szeretne változtatni (Fotó: Kati Fanni)

A Digitális Tudásért Alapítvány szakemberei nemcsak gyengénlátókkal, de mozgásukban korlátozott gyerekekkel is dolgoztak már.

„A tavalyi Hour of Code során a Mozgásjavító Iskolába látogattunk el, ahol 170 gyereknek tartottunk bemutató órákat” – tette hozzá Szerémi Nóra. „Az eseménynek akkora sikere volt, hogy az oktatási platformunkat fel is ajánlottuk nekik, illetve képezzük az ottani informatikatanárokat is. A mozgásukban korlátozott gyerekeknek – főleg, ha kerekesszékhez vannak kötve – nagyon fontos lehetőség lehet a programozás, aminek köszönhetően otthonról, a saját igényeikre szabott eszközökkel is tudnak dolgozni. Ami még fontos lenne, az a lányok érdeklődésének a felkeltése, idén is, meg jövőre is ezen fogunk dolgozni. Sajnos még ma is széles körben elterjedt vélekedés, hogy a programozás, az informatika »fiús« dolog, ezt az elképzelést szeretnénk megváltoztatni.”

Újragondolná az oktatást és mesterséges intelligenciát programozna Kristóf

A Kódolás órája során a Logiscool egyik „nagykövete” a 16 éves Szabó Kristóf, aki maga is gyengénlátó – szakkifejezéssel aliglátó, ami 5 százalékos látásteljesítményt jelent –, ennek ellenére ma már olyan programokkal és nyelvekkel dolgozik, amelyeket a legnagyobb játékfejlesztő cégek is használnak, vagy amelyek a különféle weboldalak működését teszik lehetővé.

„2014 óta foglalkozom programozással, akkor mentünk el anyukámmal a Logiscool egyik nyílt napjára” – mesélte Kristóf. „Már akkor is szerettem az informatikát, így, amikor anyu kérdezte, hogy elmenjünk-e megnézni, igent mondtam. Ami igazán felkeltette az érdeklődésemet, az az volt, hogy olyanokat tudtak mutatni, ami nagyon megfogott. Persze a számítógépes játékokat is szeretem, de az volt a vágyam, hogy milyen jó lenne, ha én is tudnék ilyesmiket csinálni.”

Kristóf tehát 12 évesen kezdett ismerkedni a programozással, ehhez először a Logiscool saját, „blokkos” rendszerével dolgozott, amelyhez hasonlót a Kódolás órája során is használtak a gyerekek. Ebben a rendszerben még nem szükségesek az informatikai ismeretek, az egyes utasításokat egyértelmű modulokként ismerik meg, és azokat egyfajta digitális legóként építik össze, hogy az általuk alkotott játék szereplői különféle utasításokat hajtsanak végre. Ezt idővel vegyítik a kódalapú – vagyis szöveggel és írásjelekkel kifejezett – paraméterekkel, végül pedig a grafikus elemeket elhagyva jöhet a „tiszta kód”.

„Én ma már csak kódolni tanulok, olyan nyelveken, amiket az interneten is használnak (HTML), vagy amivel applikációkat, játékokat készítenek (C#)” – magyarázta Kristóf. „De ismerkedem az olyan játékfejlesztő programokkal is, mint például a Unity.”

A cél az átlagemberek napjainak megkönnyítése

Kristóf egyelőre még a középiskolai tanulmányait folytatja, az érettségi után egyetemre menne tovább, lehetőleg informatikai karra.

„Valami kreatívval szeretnék foglalkozni, szívesen lennék játék-, szoftver- vagy webfejlesztő” – tette hozzá. „Olyan programokat szeretnék létrehozni, amikkel az átlagemberek hétköznapjait lehet megkönnyíteni. Ha végiggondoljuk, hogy mit csinálunk egy-egy nap, nem nehéz észrevenni, hogy az informatika mennyit tud segíteni ebben. Például ma már ott van a mesterséges intelligencia is – én

szívesen csinálnék egy olyan rendszert, ami segít összehajtogatni és elpakolni a ruhákat, ez szerintem sokak számára nagy kincs lenne.

Igaz, a mesterséges intelligencia programozásából még lenne mit tanulnom, de a játékfejlesztésből például már egészen sok mindent tudok.”

Kristóf a Kódolás órája során is aktív volt, tanácsaival segítette a többiek munkáját (Fotó: Kati Fanni)

Kristófnak aliglátóként is lenne olyan ötlete, amivel saját magát tudná támogatni – jelenleg ugyanis nagyjából 5 centiméterről kell néznie a monitort vagy az okostelefon képernyőjét, hogy rendesen lásson.

„A legtöbb programnyelvben vagy programban van rá lehetőség, hogy megnöveljük a betűméretet, vagy ki is lehet vetíteni” – mondta a fiatal programozó. „Emiatt nekem egy picit több időmet veszi igénybe a kód átnézése, meg jobban fáraszt is. Terveztem olyan szoftvert, ami segítene nekem, de van egy olyan ötletem is, ami nem a gyengénlátók, hanem az összes gyerek számára segítséget jelentene. Ez pedig egy olyan digitális iskolarendszer, amiben egy laptopon vagy tableten keresztül lehetne megoldani a teljes oktatást.

Én már most is laptopot használok a gimnáziumban, a legtöbb tanár pedig kivetítővel tartja az órákat. Így reálisnak tűnik egy olyan rendszer kialakítása, hogy az órai anyagot mindenki a saját gépére kapja meg streamelve, egy mapparendszerben el lehet rendezni az egyes órákhoz tartozó anyagokat, a dolgozatokat meg egy webes felületen lehetne megírni és beküldeni – ez a környezetet is kímélné, mert nem kellene annyi papírt meg tollat felhasználni.

Most sok az idősebb tanár, mert a tanári szakmában sok a pályaelhagyó, az idősebbek pedig nem nagyon tanultak informatikát, van olyan, aki nem is hallott róla. De úgy gondolom, hogy azok, akikből most lesznek az új tanárok, azoknál már megvan az az alap, ami egy ilyen rendszer használatához szükséges lenne. De egyébként a kreatív részét szeretem a legjobban ennek az egésznek, amikor megtervezek valamit, aztán kitalálom, hogyan lehet mindezt kód formájában megvalósítani.”

Kristóf emellett olyan technológiákban lát hatalmas lehetőségeket, mint például a kiterjesztett valóság, vagyis az augmented reality, illetve annak már egy fokkal fejlettebb változata, az úgynevezett mixed reality. Ez különösen a gyengénlátók számára jelentene hatalmas segítséget az olyan eszközök, mint például a Microsoft Hololens szemüveg segítségével.

Az informatika jó terep a gyengénlátóknak

A fiatal programozó szerint a Kódolás órája nagyon fontos a gyengénlátók számára, mivel, ahogy fogalmaz, az ő szerepük a munkaerőpiacon kissé limitált.

„Úgy gondolom, hogy az informatika olyan terep, ahol a gyengénlátóknak, vakoknak nagyon jó lehetőségei lennének, ezért nagyon jó kezdeményezésnek tartom, hogy bevezetik őket ebbe a világba” – tette hozzá Kristóf, aki elmondta, hogy Braille-írást is tanult egy darabig, de mivel valamennyire látja a képernyőt, erre nincs szüksége. „De

ismerek olyan vak srácot, aki például felolvasószoftver vagy Braille-kijelző segítségével dolgozik etikus hackerként, vagyis hibákat keres más cégek informatikai rendszereiben.

A gyerekek könnyen eligazodnak a rajzos-játékos felületen (Fotó: Logiscool)

A fiatalember szerint a közeli jövőben – 5-10 éven belül – nem várható radikális technológiai újítás, inkább a már most is meglévő szoftverek, rendszerek és gépi intelligencia fejlődését fogjuk látni.

„Még nem jött el az ideje egy komolyabb váltásnak” – magyarázta Kristóf. „A most meglévő programokra még nem lehetne ráépíteni a jövő komolyabb rendszereit, viszont 10-15 év múlva már elérhető valóságnak gondolom például az agy-számítógép interface-eket, amihez nagyon pici áramkörök kellenének, amiket ma még nem tudnánk kifejleszteni. De előbb-utóbb el fogunk jutni ide. Ha jobban megnézzük, minden fejlődés alapja, hogy mindent lehet jobban csinálni annál, mint ami most van. Erre pedig szükség is lenne, ha azt szeretnénk, hogy az informatika jobban beépüljön a köztudatba.

Hiába mondják, hogy a mai gyerekek már telefonnal a kezükben nőnek fel – ezt én egyébként is leszűkíteném a 2006 után születettekre, vagyis a mostani 12-13 évesekre –, de például az osztálytársaimon látom, hogy közülük körülbelül 17 százalék, aki tényleg tudja használni az internetet, tudja, mi az a szerver, mit csinál, és mondjuk tudja is kezelni. A nagy többség be tudja kapcsolni a gépet, és alapvető dolgokat meg tud csinálni. A mi korosztályunkban viszont már nagyon ritka, talán nincs is olyan, aki ne tudna legalább ennyit megcsinálni egy számítógéppel vagy okostelefonnal.”

Kristóf utolsó mondata rávilágít, hogy miért kulcsfontosságú a gyerekek számára, hogy a programozást elsajátítsák. Az efféle ismeretek azonban a felnőtteknek sem ártanak, mivel Kristóf is elmondta, hogy a negyvenes korosztályba tartozó szüleit, bár hiába tudják kezelni a számítógépet, ha akarná, bármikor kizárhatná az otthoni hálózatból.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése