Ugyanígy érdekfeszítő eljátszani a gondolattal, hogy mi történt volna, ha a világtörténelem jelentős eseményei sem úgy játszódtak volna le, ahogy azt a történelemórákon tanultuk. Ez természetesen hálás témát kínál az íróknak, illetve napjainkban már inkább a filmeseknek, akik az unalomig ismert események helyett egészen új történeteket tudnak elmesélni a nézőknek a múlt, a jelen vagy a jövő megváltoztatásával.
Persze, nem új keletű megoldásról van szó, az első ismert hasonló alkotás Titus Livius, az ókori római történész nevéhez fűződik, aki Ab Urbe Condita Libri című írásában egy olyan alternatív időszakot képzelt el, amelyben a legendás Nagy Sándor macedón király és hódító megtámadja Rómát, ám vereséget szenved a hős római katonákkal szemben.
Szintén a Római Birodalomhoz kapcsolódik Peter Damian XI. századi bíboros De Divina Omnipotentia című alkotása, amelyben azon elmélkedik, hogy vajon isten mindenhatósága kiterjedhet-e például a múlt megváltoztatására. Ennek mentén pedig el is képzel egy olyan világot, amelyben a Római Birodalom sosem jött létre.
Említésre méltó Louis Geoffroy 1836-os műve, a Histoire de la Monarchie universelle: Napoléon et la conquête du monde is, amelyben Napóleon nem szenved csúfos vereséget oroszországi hadjárata során, majd 1814-ben leigázza Nagy-Britanniát, mielőtt az egész világra kiterjeszti a francia birodalom befolyását.
Az alternatív történelmi alkotások aztán a XX. században, a ponyvairodalom elterjedésével kezdtek felpörögni. 1931-ben például Sir John Squire brit történész állított össze egy antológiát If It Had Happened Otherwise címmel, amelyben a kor vezető gondolkodóinak esszéiből válogatott össze egy csokorra valót. A kötetben szereplő írások közös jellemzője egy-egy múltbéli esemény megmásítása, például, hogy mi történt volna, ha a mórok teljesen elfoglalják Spanyolországot, de említésre méltó Hendrik Willen van Loon szatírája is, amelyben Manhattan szigetén a XX. században egy független holland városállam alakul ki. Winston Churchill is jegyez egy történetet Squire kötetében, az ő írása azon elmélkedik, hogy nézne ki az Egyesült Államok, ha az észak-déli háborút nem az északi unionisták, hanem a rabszolgatartó déliek nyerik meg.
A XX. század harmincas éveiben jelent meg James Thurber humorista alternatív történelmi sztorikat tartalmazó kötete, amelyben szintén feltűnik a fenti szcenárió, de a szerző azon is elgondolkodik, mi lett volna, ha Abraham Lincoln elnök megússza az ellene irányuló merényletet, illetve, mihez kezdett volna Napóleon, ha Amerikába menekült volna.
Mi lett volna, ha a nácik nyerik a világháborút?
Szintén a múlt század szolgáltatta az alternatív történelmi sztorik egyik központi eseményét, a második világháborút. Természetesen itt most nem a tényleges történelmet meghamisító narratívákra gondolunk, hanem például az olyan történetekre, mint Philip K. Dick 1962-ben megjelent Az ember a Fellegvárban (Man in the High Castle) című regénye, amelyből 2014-ben az Amazon Prime streamingszolgáltató készített nagy költségvetésű sorozatot, amelynek tavaly már a negyedik évadát vetítették. A történet egy olyan világban játszódik, amelyben a nácik nyerik meg a második világháborút, így az Egyesült Államokon a német, illetve a japán birodalom osztozik.
Mi lett volna, ha a szovjetek szállnak le a Holdra?
Már a második évada forog a Battlestar Galactica alkotója, Ronald D. Moore nevével fémjelzett, az Apple+ streamingkínálatában elérhető For All Mankind című sorozatnak, amely ebben a kategóriában az egyik legerősebb versenyzőnek számít. A történet az 1969-es holdra szállás környékén indul, azonban, az ismert történelemmel ellentétben nem Neil Armstrong lép először az égitest felszínére, hanem az USA nagy meglepetésére egy szovjet űrhajós. A sztori innentől vizsgálja, hogyan alakult volna az űrverseny, ha az amerikaiak lépéshátrányba kerültek volna. Bravúros történetvezetéssel oldották meg, hogy a létező, valós figurák és a kitalált alakok hogyan tudnak keveredni az epizódokban. A főszerepet a többek között az Altered Carbon című sci-fi sorozatból ismert Joel Kinnaman alakítja, de szerencsére a forgatókönyvírók nagyon ügyesen egyensúlyoznak az egyes figurák között, így Kinnaman valójában nem a kimondott főszereplő, csupán egy a sorozat központi alakjai közül. Külön erénye a történetnek, hogy ebbe az alternatív múltban a nőknek sokkal hamarabb jut vezető szerep az űrkutatás és az űrutazás terén, mint a valóságban történt, így az nlc olvasói számára már csak ezért is érdekes lehet, azonban emellé elsőrangú történeteket is kerekítettek az alkotók.
Mi lenne, ha a szuperhősök köztünk élnének?
Alan Moore és Dave Gibbons 1986-ban jelentette meg Watchmen című képregényét, amelynek története szerint a XX. század negyvenes éveiben emberfeletti képességekkel bíró szuperhősök jelentek meg a világon, akik ezzel gyökeresen megváltoztatták a világ képét. Ebben a kitalált univerzumban az Egyesült Államok megnyerte a vietnámi háborút, de például Richard Nixonnak sem kellett volna lemondani az elnökségről, mivel a Watergate-botrányra sem derült fény. A hidegháború is másként alakult volna, ebben a világban ugyanis az USA és a Szovjetunió 1985-re a harmadik világháború küszöbére sodródik.
A történetet többször próbálták mozivászonra adaptálni, végül 2009-ben ez a 300-at is jegyző Zach Snydernek sikerült, és bár A-listás sztárok nem igazán szerepelnek a stáblistán, a nézőknek tetszett az alternatív világot bemutató alkotás.
Az HBO feltehetően ezért is csapott le a Watchmen-sorozatra, amelynek első évada tavaly debütált a mozicsatorna műsorán. Itt már nagyobb nevekre is futotta a költségvetésből, a főszerepet alakító Oscar-díjas Regina King mellett ugyanis Jeremy Irons vagy éppen Don Johnson is feltűnik a képernyőn.
Mi lett volna – a mozivásznon
A tévésorozatok az elmúlt bő két évtized során szépen lassan a „fejére nőttek” a mozifilmeknek, a hollywoodi sztároknak pedig ma már nem derogál sorozatokban szerepelni, sőt, egyre gyakoribb az ilyesmi, hiszen egy-egy szériával sokkal tovább szem előtt tud maradni az adott művész, nem beszélve az ezzel járó extra bevételi lehetőségekről. Az alternatív történelmi alkotások azonban nemcsak a sorozatok, hanem a filmesek fantáziáját is megmozgatták, így nem meglepő, hogy a mozivásznon már jó néhány hasonló műremek – és kevésbé sikerült alkotás – is megjelent, lássunk ezek közül is pár példát (néhány magától értetődő darabot azért nem találnak meg a kedves olvasók a listában, mert akadnak olyan klasszikusok, amelyeknek éppen az a csattanója, hogy egy alternatív valóságban játszódnak, így a poént nem lőnénk le, ha valaki még nem látta volna az adott filmeket).
Mi lett volna, ha Texasban atombomba robban?
Bár a 2006-os Cannes-i Filmfesztiválon mutatták be Richard Kelly Southland Tales című filmjét, a kritikusok és a közönség nem kifejezetten díjazta a sci-fi-thriller-komédiát, amelyben olyan nevek tűnnek fel, mint Dwayne „The Rock” Johnson, Sarah Michelle Gellar, Justin Timberlake vagy épp az Amerikai pite-filmek Stiflere, azaz Seann William Scott. Ez azonban nem volt akadálya, hogy a film idővel csinos rajongótábort gyűjtsön össze magának, így ma már abszolút a kultfilmek között tarthatjuk számon.
A sztori szerint 2005. július 4-én a texasi El Paso és Abilene városait egy-egy nukleáris csapás pusztítja el, kirobbantva ezzel a harmadik világháborút és örökre megváltoztatva az USA képét. Ez azonban csak a hátteret adja a Johnson által alakított Jericho Cane kalandjaihoz. Cane egy amnéziás akciófilm-sztár, akinek útját olyan figurák keresztezik, mint a Sarah Michelle Gellar által megformált pornószínésznő, vagy az egymással ellentétes oldalon álló, egypetéjű ikreket alakító Sean William Scott karakterei. Nem egy világmegváltó alkotás, de a benne látható alternatív USA miatt egy szombat délutánt megér.
Mi lett volna, ha megérkeznek a földönkívüliek – Dél-Afrikába?
Talán nem túlzás 2009 egyik legerősebb filmjének nevezni Neill Blomkamp rendező sci-fi thrillerét, a 9-es körzet (District 9) című alkotást, amelynek története szerint 1982-ben egy hatalmas űrhajó jelenik meg Johannesburg felett. A különös objektum egy darabig nem csinál semmit, idővel azonban kiderül, hogy több mint egymillió földönkívüli tartózkodik a fedélzetén. Ők nem ellenségesek az emberekkel, csupán rendkívül alultápláltak. A dél-afrikai kormányzat egy erre kijelölt területen helyezi el őket, amely hamar egyfajta gettó parafrázisává válva megmutatja, hogyan reagálnak a társadalom tagjai a kívülről érkező, jól láthatóan „más” élőlényekre. A szívbemarkoló társadalomkritika ugyan nem sikerült tökéletesre, azonban kétségtelenül elgondolkodtató alkotás, amelynek mondanivalója mit sem veszített sajnos az aktualitásából.
Mi lett volna Hollywoodban, ha…?
Quentin Tarantino nem szégyellős, ha picit (?) alakítani kell a múlton ahhoz, hogy abból valódi „tarantinós” film szülessen. Így volt ez a Becstelen brigantyk esetében is, ahol a második világháború eseményei – elsősorban Hitler halála – alakult teljesen másképp, mint a valóságban. A rendező azonban ennél azonban sokkal finomabb változtatásokat eszközölve kalauzolta el a nézőket az ötvenes-hatvanas évek Hollywoodjába a Volt egyszer egy Hollywood című tavalyi filmjével, amelyet az idei Oscar-gálán a legjobb filmek jelöltjei között láthattunk viszont. A főszerepet alakító Leonardo Dicaprio egy fiktív színészt alakít, aki azonban nagyon is létező alakok között mozog, épp abban az időszakban, amikor Sharon Tate színésznőt meggyilkolták Charles Manson szektájának tagjai. A Tarantino-univerzumban azonban ez a történet is egészen máshogyan alakult.
Margot Robbie Sharon Tate szerepében (Fotó: Profimedia)
További cikkeink film, sorozat és mozi témában:
- Kétszázezret kap, aki végignézi az összes James Bond-filmet
- A XIX.század pilótanői hőlégballonnal kísértették a sorsot
- Erre a filmre bizony nagyon rá lehet szokni!
- Sorozatok, amiket bármikor újra megnézünk
