A koronavírus megjelenését követően hamar elterjedt a hír, hogy a covid-19 valószínűleg egy denevérről terjedhetett át az emberre Kínában. Bár ez első hallásra ijesztően hangzik, egyelőre nincs szilárd bizonyíték arra nézve, hogy ez valóban így történt volna. Igaz, hogy az Egészségügyi Világszervezet, a WHO egyik kutatója korábban azt mondta, hogy a koronavírus a denevérektől ered, az emberre való terjedéshez azonban legalább egy további közvetítő állatfajra (valószínűleg egy tobzoskára) is szükség volt.
Ami biztos tény, hogy a brit Bat Conservation Trust álláspontja szerint egyelőre nem igazolták a SARS-CoV-2 kóddal is jelölt covid-19 pontos állati eredetét. Szintén a BCT információja, hogy korábban ugyan kimutattak a Kínában honos patkósdenevérek szervezetében egy koronavírus fajt, ennek DNS-e azonban csupán 96 százalékban egyezik a járványt is okozó covid-19-cel. Összehasonlításként: az ember és a csimpánz DNS-e is 96 százalékos egyezést mutat, így tehát nem lehet egyértelmű egyenlőségjelet tenni a patkósdenevérben talált koronavírus és a világjárványt okozó covid-19 között.
Ennek ellenére azonban az emberek szemében amúgy sem kifejezetten nagy népszerűségnek örvendő denevérek ázsiója még tovább csökkent: a South China Morning Post például videót közölt róla, hogy az egyébként békés, az embereket egyáltalán nem veszélyeztető állatokat több helyen irtani kezdték, de sok élőhelyet is feldúltak a fertőzéstől rettegő emberek. Ráadásul, erre nem csak Kínában és környékén került sor, hanem a világ más részein is.
Denevérekre és a fertőzésveszélyre figyelmezetető tábla egy adelaide-i parkban, Ausztráliában, a koronavírus járvány idején (Fotó: Tracey Nearmy/Getty Images)
Az tehát, hogy a denevérekben megtalálhatóak bizonyos koronavírus-típusok, még nem feltétlenül jelent bajt, mivel az állatok szervezetében a kórokozó nem okoz gondot, valamiféle immunitásnak vagy inkább szimbiotikus kapcsolatnak köszönhetően. Az már komolyabb probléma, hogy a vuhanihoz is hasonló élőállat-piacokra behurcolt állatokat jellemzően igen mostoha körülmények között tartják: nagy számban zsúfolódnak össze és nem kifejezetten komfortos szituációban várják a szomorú véget, a legtöbb ilyen állatot ugyanis emberi fogyasztásra szánják. Ez természetesen óriási stresszt okoz az állatoknak, amelynek hatására felborulhat az említett szimbiotikus állapot, amely már kaput nyithat a további – de hangsúlyozottan még nem emberre történő – továbbfertőződés felé.
„Ha a denevéreket békén hagynánk, nem lenne nagyobb baj”
A szárnyas emlősök alaposabb megismerése érdekében Hanga Zoltánhoz, a Fővárosi Állat és Növénykert szóvivőjéhez fordultunk segítségért.
„Mi, a Fővárosi Állat és Növénykert munkatársai azt szeretnénk, ha a sokszor veszélybe kerülő denevéreket sikerülne megvédeni” – mondta Hanga Zoltán. „Természetesen, úgy állunk a denevérek pártján, hogy közben nem drukkolunk a covid-19-nek. Azonban, az a meglátásunk, hogy nem segíti a koronavírussal kapcsolatos helyzetet, ha a denevéreket bántják. Inkább arra lenne szükség, ha a vadállatok kereskedelmével foglalkozó piacokat, iparágat komolyabban szabályoznák.”
A szakember arra is rámutatott, hogy elavult szemlélet szerint az állatokat „hasznos” és „káros” kategóriákra osztottuk, ez azonban alapvetően hibás, emberközpontú gondolkodásmód, amely ráadásul nem is helyes, mivel a denevérek az emberiség szempontjából rendkívül hasznos jószágok.
„Nekünk is inkább jó, ha vannak denevérek” – hangsúlyozta Hanga Zoltán. „Ugyanis ne felejtsük el, hogy a denevérek a világ legnagyobb rovarpusztítói közé tartoznak. A hazánkban honos fajok egy-egy esti repülés során több százas vagy akár ezres nagyságrendben fogyasztanak például szúnyogokat, amelyek – a denevérekkel ellentétben – világviszonylatban is több betegség terjesztéséért felelősek. Azaz, közegészségügyi szempontból is jobb helyzetben vagyunk, ha nem bántjuk a denevéreket.”
Az állatkerti szóvivő persze óvatosságra is intett, ez azonban bőven megmarad a józan ész határain belül: például, senki ne akarjon puszta kézzel megfogni egy denevért, az ugyanis, más vadállatokhoz vagy akár az oltatlan kutyákhoz hasonlóan akár veszett is lehet. Ezen túl azonban a denevérekre ökológiai szempontból is komoly szükség van, még akkor is, ha régi beidegződések miatt sokaknál az ijesztő vagy iszonytató állatok közé tartoznak.
„Sajnos a denevérekért tenni próbáló természetvédőknek – mint amilyen a mi állatkertünk is – most nagyon megnehezíti a dolgát, hogy – mint a fentiek mutatják – most megint a denevérek lettek bűnbakok, mert az mindig egyszerűbb, mint a vadállatok kereskedelmét megrendszabályozni” – mutatott rá Hanga Zoltán. „Igaz, esetükben egyébként sem könnyű, mert a denevérekkel kapcsolatban ennél sokkal régebbi, évszázados előítéletek is léteznek, így könnyű volt most a denevérekre mutogatni, hogy miattuk van a járvány.”
Denevér graffiti Sanghajban (Fotó: Yves Dean/Getty Images)
Már csak azért sem kellene az összes denevért okolni, mert, még ha egyértelműen a kínai patkósdenevérekről terjedt volna át emberre a fertőzés, ezeknek az állatoknak elképesztően változatos a családfája. Ahogy Hanga Zoltán elmondta, körülbelül 1200 különböző denevérfajt azonosítottak már a világon, ami azt jelenti, hogy az ismert emlősfajok nagyjából ötöde a denevérek közül kerül kö: körülbelül 5-6000 közötti az azonosított emlősfajok száma, ebből nagyjából a denevérek 1200-at tesznek ki, bő 2000 körül van a rágcsálófajok száma, a maradékot pedig az összes többi emlősállat teszi ki, a kacsacsőrű emlőstől a zsiráfokig.
„Ráadásul, ez a sok faj rengetegféle különböző alkalmazkodási módszert is jelent, vagyis a denevérek távolról sem egyformák” – magyarázta Hanga Zoltán. „A két legeltérőbb csoportot az úgynevezett „kis denevérek” és a „nagy denevérek” között találjuk, igaz, ez kevésbé a tényleges méretüket jelzi, mint inkább az eltérő életmódjukat és anatómiájukat.”
A világon jelenleg körülbelül ezer körül van a „kis denevérek” közé tartozó fajok száma, ezek jellegzetessége, hogy állati eredetű táplálékon élnek. Ez állhat repülő rovarokból, de akadnak például békákkal táplálkozó denevérek és ebbe a csoportba tartoznak a világ talán legalaptalanabbul rettegett állatai, az úgynevezett vámpírdenevérek. Ezek a főleg Dél-Amerikában megtalálható fajok valóban vérrel táplálkoznak, de közelebb állnak a szúnyogokhoz, mint Drakulához, mivel főleg a szabadtartású tehenek véréből táplálkoznak, ami nem feltétlenül jár a patások halálával.
A „nagy denevérek” közé nagyjából 200 faj tartozik, ezeket hívja a köznyelv repülő kutyának, esetleg repülő rókának vagy gyümölcsevő denevérnek. Ezek az állatok növényi táplálékot, virágport, nektárt és gyümölcsöket fogyasztanak, jellegzetességük a kutyákra vagy rókákra jellemző fejszerkezet, míg a kis denevérek fejét az ultrahangos tájékozódással összefüggésben álló bőrlebenyek teszik ijesztőbbé – ez utóbbi képessége a repülő kutyáknak nincsen.
„A repülő kutyáknak van még egy fontos, az emberiség számára hasznos szerepe, amellett, hogy ők is hatékonyan tizedelik a különféle rovarokat” – mutatott rá Hanga Zoltán. „A trópusi területeken ugyanis, ahol a gyümölcsevő denevérek java él, nagyon fontos beporzói a különböző növényeknek és a magok terjesztésében is fontos szerepük van, így ezeken a terpületeken komoly természetvédelmi jelentősége is van a denevérek óvásának, mivel akár az ember számára fontos kultúrnövények állománya is jelentősen megritkulna, ha ezek az állatok nem végeznék el a beporzást.”
Denevérek Magyarországon: nagyhatalom vagyunk
Bár a már említett 1200-as számhoz képest csekélynek tűnik, hogy Magyarországon „mindössze” 28 denevérfaj él, mindjárt más megvilágításba kerül, ha ehhez hozzátesszük, hogy az összes ismert denevérfaj túlnyomó többsége a trópusokon él, Európában pedig összesen csak 50 különböző denevérfajt ismer a tudomány.
„Úgy is mondhatnánk, hogy valódi denevér-nagyhatalom vagyunk” – mondta Hanga Zoltán, hozzátéve, hogy a nálunk megtalálható 28 faj mindegyik természetvédelmi oltalom alatt áll: 20 védett, 8 pedig a fokozottan védett kategóriába tartozik. „Akadnak köztük kifejezetten „kultúrakövető” vagy urbanizálódó fajok, amelyek az emberi településeken is megjelennek és ott próbálnak boldogulni. Ez nem újdonság, elvégre a denevérek évszázadok óta ott élnek a pincékben, padlásokon, templomtornyokban, de az emberi civilizáció terjeszkedése miatt ma már könnyedén megjelenhetnek akár egy panelházakból álló lakótelepen is.”
Déry János állatorvos, igazgató egy denevér szárnyát vizsgálja a Hortobágyi Madárkórházban (MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor)
A szakember szerint ez természetes folyamat, mivel a természet átalakítása nyomán, ha csak a hazai viszonyokat nézzük, akkor is kevesebb az öreg, odvas fa vagy az olyan sziklabarlang, ahol ezek az állatok tanyát verhetnének, ilyenkor jönnek kapóra az emberi építmények.
„Tipikus példa, amikor a denevérek beköltöznek a redőnytokba és egész éjszaka ott buliznak” – magyarázta Hanga. „De a denevér-ürülék sem ismeretlen a lakótelepeken, mert az állatok a panelházak réseibe is be tudnak fészkelni. Szerencsére erre ma már megvannak az állatbarát megoldások, nem kell a résbe költözött állatokat befalazni, akadnak olyan módszerek, amivel el lehet távolítani őket és elérni, hogy ne akarjanak visszaköltözni. Ha valakinek tehát ilyen problémája akad, akkor az illetékes természetvédelmi hatóságokhoz kell fordulni segítségért.”
A Fővárosi Állat és Növénykert szóvivője sietett hangsúlyozni, hogy a budapesti állatkert látogatóinak egyáltalán nem kell tartani attól, hogy az ottani denevérektől bármit elkaphatna – ez egyébként az ország egész területére is igaz – ha felelősen viselkedik az állatokkal szemben.
„Nálunk is láthatóak szoktak lenni a gyűjtemény részeit képező állatok, igaz, most egyelőre még a beltéri helyszíneink a járvány miatt zárva vannak, de reméljük, fokozatosan majd ezeket is megnyithatjuk” – tette hozzá Hanga Zoltán. „Emellett azonban sok mentett denevérrel is foglalkozunk, az Állatkert ugyanis komoly mentőtevékenységet is folytat, a nálunk őshonos, fokozottan védett fajok egyedeit illetően. A leggyakrabban különféle madarak, törött lábú gólyák, mérgezett sasok kerülnek be hozzánk, azonban, mivel a legnagyobb egyedszámban sünök érkeznek, ezt a műhelyt Sünispotálynak neveztük el. Ennek a mentőmunkának a keretében azonban sok denevért is mentünk: tavaly 2201 különböző állatot mentettünk, közülük 327 volt a különféle denevérek száma, amelyek a nálunk honos 28-ból 12 különböző fajba tartoztak. Közülük a rőt korai denevérek a leggyakoribbak, akadnak elárvult kisdenevérek, amelyeket fecskendőből táplálunk, de akadnak sérült, törött szárnyú egyedek is. Olyan is előfordul, hogy a telelésben megzavart állatok kerülnek ide, ugyanis, ha bevackolják magukat egy épített szerkezetbe, amit a téli időszakban felújítanak, akkor akár több tucat denevér is napvilágra kerülhet, de olyanra is volt már példa, hogy több száz denevér téli álmát zavarták meg így az emberek. Ezek az állatok megfagynának a hideg hónapokban, ilyenkor biztonságba helyezzük és tavasszal elengedjük őket.”
Jó hír is van: javul a denevérek helyzete
Hanga Zoltán szerint, bár a fentiekben vázolt fenntartások ugyan léteznek, de enyhülni látszanak és egyre több olyan ember van, aki kifejezetten gondoskodik a denevérekről.
„Még mindig van egy kis félsz az emberekben, de úgy látom, elindult egy folyamat, hogy ezeket a régi, hibás beidegződéseket megpróbáljuk elengedni” – mondta a szóvivő. „Ma ugyanis már nem csak arról beszélhetünk, hogy a madárbarátok madáretetőt raknak a kertbe vagy megfigyelik a madarakat, hanem létezik egy ugyanilyen közösség, amelynek tagjai a denevérek jólétéről gondoskodnak. Persze egyelőre nem olyan kiterjedt, mint a madárvédők közössége – átfedés is van a két csoport között – de szerencsére vannak olyanok, akik fontosnak tartják a denevérek sorsát, sőt, még a Magyar Madártani Egyesület weboldalán is lehet denevérodúkat vásárolni, ez is mutatja, hogy az emberek egyre nagyobb számban értik meg, hogy a világot nem csak a számunkra hasznos vagy káros dolgok mentén lehet felosztani.
Ha csak ezt nézzük, ebből a szempontból is jó és értelmes dolog a denevéreket védeni, segíteni, vagy minimum azt felismerni, hogy ne bántsuk őket feleslegesen. Fontos, hogy harcoljunk az olyan előítéletekkel szemben, mint ami a denevéreket övezi, vagy például, amikor a baglyokat halálmadárnak nevezik, vagy a macskákra azt mondják, hogy az ördöggel cimborálnak. A koronavírus miatt a denevérekből most egy kicsit újra mumus lett, ez viszont nem a valóságot tükrözi, így fontos lenne, hogy a helyére tegyük a dolgokat ezekkel a csodás állatokkal kapcsolatban.”
További cikkeink a denevérekkel kapcsolatban:
- A denevéreknek tényleg vannak “szuperképességeik”
- Hangosan sírt a megsérült denevér, megmentették – fotó
- Szexről is beszélgetnek a denevérek
