nlc.hu
Szabadidő

Rendhagyó sírfeliratok

„Nőm teste nyugszik itten, én pedig otthon.” – rendhagyó sírfeliratok a magyar temetőkben

Rosner Ármin, a sírfeliratok Kodály Zoltánja a múlt század harmincas éveiben gyűjtötte össze a legviccesebb, legabszurdabb, legbunkóbb, legszellemesebb és legmorbidabb magyar sírverseket, sírfeliratokat: fekete humor, szexizmus, alkesz- és anyósviccek, megvadult haszonállatok és gyomorrontás minden mennyiségben. Cikkünkből az is kiderül, hogy ki volt Köcsög Palika.

Ahogy az egész nyugati világban, úgy Magyarországon is szép hagyománya van (vagyis sajnos csak volt) a humoros sírfeliratoknak, sírverseknek. A műfaj egyik legtekintélyesebb szakértője itthon Rosner Ármin volt, aki saját bevallása szerint már gyermekkorától kezdve járta fáradhatatlanul a magyar temetőket, akár egy szentimentális regényhős, és közben lejegyezte a legtréfásabb vagy éppen legmorbidabb, akár még népművészeti alkotásnak is beillő epitáfiumokat, majd gyűjteményét 1937-ben könyv alakban is megjelentette, Nevető fejfák címmel. Rosner máskülönben a civil életben is valami hasonlóval foglalkozott, ugyanis eredetileg kőfaragóként kezdte, később sikeres kőipari vállalkozóvá vált, aki a korszak legrangosabb magyar építészeti folyóirata, a Tér és Forma jellemzése szerint egy egészen új irányt honosított meg, úgyszólván egy új műfajt képviselt a kőipari szakmában; ő volt az irodalmár iparos, aki munkájába lirai érzelmet és költői lendületet vitt. Ezen kívül a Kő és Műkő című szaklapot is szerkesztette, valamint számos szakkönyvet is írt, szóval tényleg az egész élete a szép, megmunkálni való kövek körül forgott.

Nagykászoni temető (fotó: Fortepan / Divéky István)

Nagykászoni temető (fotó: Fortepan / Divéky István)

Na és persze a tréfás sírfeliratok körül. Ahogy a Nevető fejfák bevezetőjében is írja: az átlagos sírfelirat rendesen a hátramaradottak fájó érzéseiről számol be, néha megrendült szavakkal, legtöbbször azonban sablonosan. Ennél sokkal érdekesebbek a humoros sírfeliratok. Azok mindegyikének van sava-borsa, mindegyikben van egyéniség. Közönségesen tudott dolog, hogy a csípős, szatirikus feliratnak ősisége van. A görögök epigrammái, a két-négysoros bökversek is már tulajdonkép, szószerint feliratot jelentettek. Azóta is van majd minden nemzetnek s korszaknak csipkelődő, vagy tréfás sírfelirata. S bizonyos, hogy mindegyikben van néplélek, nemzeti sajátság. Ebben a gyűjteményben azonban majdnem kizárólagosan 21, csak magyar temetőkből szedett sírfeliratokat talál az olvasó. Magyar zamatjukat nyelvvel, gondolkozásmóddal, szófordulatokkal is elárulják. Hogy mi bennük a humor s hogy mennyi a tréfa, öngúny, vagy keserűség, azt lehet vitatni. De hogy valamennyiből a sajátos magyar néplélek száll az olvasó felé, az a derűs, megbékélt, angyali türelmes lélek, melyet annyira szeretünk a magyar parasztmesékben és népballadákban, az kétségtelen.  […] Vegyük ezeket az apró verseket egyszerű képecskéknek, valóság és álomkép összemosódásának, naiv ábrázolatoknak, amilyen az üveglap aranyos hátába van bekarcolva, vagy mézesbáb édes tésztájából kimintázva és élvezzük.

A könyvet a MEK oldalán szabadon lehet lapozgatni, de néhány jobban (vagy direkt rosszabbul!) versikét azért itt is megmutatunk (sajnos a keletkezési év általában nem derül ki, de azért valószínűsíthető, hogy a legtöbb sírfelirat a 19. századból származik): 

„Igaz keresztények,

Ne bögyösködjetek

Jaz vadállatokkal,

Ne högyösködjetek,

Engem is megtérgyelí

Jaz falu bikája, Tavaj 67-be,

Kecsege Péterből így szállt el a lélek,

Nyugodjék békébe!”

 

„Itt nyugszik Kánya Pál

E földi létének 50-ik évibe

Élt 2 évet, mert a

Többit csak által kínlódta.”

 

„Mihály András volt a nevem,

Amíg éltem,

Mikor nem reméltem,

Az útról letértem,

A hídról leestem,

A nyakamat szegtem.

Isten bocsássa bűnöm,

A ki részeg, otthon üljön.”

 

„E sírban nyugoszik,

Kinek neve Orbán

S kinek egy kolompár

Megakadt a torkán,

S bár a kedves nője

Ütögette hátba,

Mégis benn maradt a

Krumpli a torkába,

Ez vitte halálba!”

 

„Okosság volt minden,

Amit mondani szokott,

De keveset beszélt,

És annál többet ivott.”

 

„Itt nyugszik Nagyméltóságos

GRóF WALDSTEIN JÁNOS

parádés kocsisának

5 éves unokája

 Köcsög Palika”

 

„Már Antónia 65 éves szűz

Meghalt 1886 A 30

Nyugodjék békében ezentúl is.”

 

„Itt nyugszik egy kappan-

Hangú falubakter,

Kinek a hangszálát

Ellepte a baktere-

Ium, bár a doktor

Több recepiszt irkált,

Mind hasztalan, mer már

Többet ö nem keált.”

 

„Szánandó a sorsa

Pintér Dömötörnek,

Köszönheti sírját

Megvadult ökörnek,

Jancsura Mátyásnál

Volt ő disznótorba, Haza felé jővén,

Egy ökör leszúrta,

Csak az adhat vigaszt

Roppant nagy bújára,

Hogy mégis jólakva

Ment a másvilágra.”

 

„Az erényes életét

Élte Boczó asszony és

Kolerában hótt el,

Mert az örök üdvösséghez

Való erös hitében

Savanyú káposztát ett.”

 

„Itt e sírhant alatt

Nyugszik András hanyat,

Pintér a más nevén,

Petróleum feldűle,

A ruhám meggyuladt,

Lángot vetett rajtam

S tüdőm elfulladt,

Kapkodtam, kapkodtam,

Megégtem, meghóttam,

Elő példa vagyok,

Rajtam tanuljatok.”

 

„Nekem Priscsák Pálnak

Szomorú Sors juta,

Herélt lovam hátán

Ütött meg a guta.

Sirat feleségem és hét

Anyátlan árvám,

Halandók, titeket

Kíméljen e járvány”

 

„Nem jó az legénynek

Fokossal járnia,

Te mondád jó néném,

BODŐ AMALIA,

Avval verték fejbe öcséd

BODŐ GERGELYT,

Bár a kezdet engem, a

Néhait terhelt.”

 

„Nőm teste nyugszik itten,

 én pedig otthon.”

 

„Itt nyugszik az Úrban,

Gulyás Kazi Márton,

Hiába imádkozott érte Pap Pál,

Temetése előtt meghalt 3 nappal.”

 

„Itt nyugszik Kerepesi János,

Született Vácott,

Meghalt Pesten.

Kár volt neki Pestre jönni!”

 

„Kegyelettel nézzen mindenki

E hantra,

Mert itt nyugszik egy olyan

Halandó, hogy ha

Feltámadna újból, én

Mennék helyébe,

Ez az én egyetlen anyósom Fekhelye.”

 

Magyarország régen:

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top