Az internet kedvenc új játékszerét, a ChatGPT nevű mesterséges intelligenciát (-szerűséget) kérdezgettük arról (magyar nyelven), hogy mit tud az iskolások számára kötelező vagy ajánlott magyar irodalmi alkotásokról. Az eredmény: a chatrobot a legtöbb kérdésünkre valami szürreális, jóformán értelmetlen, ám irtó szórakoztató random hülyeséget válaszolt lehengerlő magabiztossággal, máskor meg csak közhelyeket és homályos általánosságokat pufogtatott (azért volt pár mű, amit egész jól ismert, pl. a Pál utcai fiúk vagy az Egri csillagok). A robotnak minden kérdést csak egyszer tettünk fel, és soha nem javítottuk ki, illetve egyéb módokon sem próbáltuk befolyásolni (a chatgéppel ezen az oldalon lehet cseverészni egy gyors regisztráció után). Hogy ebből milyen messzemenő következtetéseket lehet levonni, arról fogalmunk sincs, mindenesetre itt van néhány kedvencünk.
Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig (1920)
Móricz Zsigmond 1920-ban megjelent, azóta számos generációt traumatizáló ifjúsági regényklasszikusára (amit a szerző állítólag nem is ifjúsági regénynek szánt) alighanem mindenki emlékszik, még ha kissé homályosan is: Nyilas Misi, a századforduló környéki Debrecen nyomasztó református kollégiumában élő, súlyos szorongásrohamoktól gyötört diák pakkot kap, felolvas Pósalaky bácsinak, beleszeret Bella kisasszonyba, elveszíti a reskontót, szembekerül az egész tanári karral, majd bejelenti, hogy a továbbiakban nem óhajt debreceni diák lenni. Ehhez képest a robotchat valamiféle melodramatikus betegségregényt kreált belőle. Hogy Kálmán Miksa kicsoda, azt meg csak a jó ég tudja (a Szinnyei-féle irodalmi lexikon szerint egyébként: „bölcseleti doktor, főreáliskolai tanár Pécsett, hol a történelmet, franczia nyelvet és a latint tanítja”)
A ChatGPT szerint:
„A Légy jó mindhalálig egy regény, amelyet Kálmán Miksa írt, és 1900-ban jelent meg először. A regény fő témája az élet és a halál, valamint a barátság és a szerelem.
A történet középpontjában egy fiatal festő, Bárdy László áll, aki egy nap megismerkedik egy fiatal nővel, Vilmával. Bárdy és Vilma hamarosan egymásba szeretnek, és együtt élik az életüket. Azonban egy napon Vilma megbetegszik, és rákot diagnosztizálnak nála. Vilma kérésére Bárdy megígéri, hogy mindig jó ember marad, és hogy mindhalálig szeretni fogja őt.
A regény a betegség és a halál témáit dolgozza fel, és bemutatja, hogy az élet véges és törékeny. A főszereplők szerelmének és barátságának története egyben arról is szól, hogy a szeretet és az emberségesség segíthet átvészelni a nehéz időket és megbirkózni a halállal.”
Ottlik Géza: Iskola a határon (1959)
Hogy miről is szól pontosan Ottlik Géza legismertebb regénye, az ún. posztmodern prózafordulatot jócskán megelőlegező-előkészítő, akár még kultikusnak is nevezhető Iskola a határon, arra tényleg nehéz egy rövid bekezdésben válaszolni: egy húszas évekbeli magyar kadétiskola elviselhetetlenül sivár és rideg mindennapjairól? Az elbeszélés nehézségeiről (sőt: lehetetlenségéről), ahogy azt az egyik fejezetcím is mondja? Végül is az sem rossz megközelítés, amivel a ChatGPT állt elő, habár Vágó Laci és Nicolae nevű szereplőkre sajnos nem emlékszünk, Kovács István nevű íróról pedig sajnos nem tudunk, ellenben van ilyen néven híres pornóproducerünk, bokszolónk és színészünk is.
A ChatGPT szerint:
„Az Iskola a határon egy ifjúsági regény, amelyet Kovács István írt. A történet középpontjában egy határállomáson működő iskola áll, ahol a határon átjáró forgalom ellenőrzése mellett két tanító is dolgozik: a magyar Vágó Laci és a román Nicolae. A két pedagógus között azonban sok a feszültség, és a diákok is számos nehézséggel szembesülnek mind a nyelvi, mind a kulturális különbségek miatt.
A történet a diákok és tanáraik hétköznapjait követi, akiknek életébe a határállomásra beköltözött szovjet katonák is beleszólnak, és a politikai feszültség is egyre inkább kiéleződik a határ közelében.
Az Iskola a határon számos fontos társadalmi témát érint, például a nemzeti identitás, a kulturális és nyelvi különbségek, a határ menti élet nehézségei, az összetartozás érzése és a társadalmi konfliktusok kezelése.”
Itt most kivételesen kértünk a ChatGPT-től egy rövid idézetet is a regényből. Hát, igen: ez nem csak megelőlegezi posztmodern formajátékokat, hanem még minimum két kört rá is ver az összesre. Mondjuk arról fogalmunk sincs, hogy ezek a mondatok tulajdonképpen mit is akarnak jelenteni, de hát ugye, legalább ebből is látszik, hogy milyen nehézségei is lehetnek az elbeszélésnek.
„A lárma állandó volt a teremben, megmaradt az első órától kezdve, és csak az utolsó percekben halkult el, amikor az egész osztály átnyújtotta a papírjait és tollait. A kisdedek is, akiknek voltak üres lapon csak megjegyzéseiket írták le, hogy aztán nagy szavakkal hirdessék, amit látott az egész osztály. Az óra után sem csend lett, mert az ablakban Horváth úr egyetemi tanár állt és a félkörben álló gyerekeket nézte, aki hangosabban kiabáltak és mutogattak rá, mint azok, akik felhúzták a pókhálókat a fák közé. Meg kellene neki kérdezni valamit, gondolta Török Margit, hogy csak idejöjjön a terembe, de aztán az jutott eszébe, hogy nem tud beszélni magyarul.”
Kovács István, az Iskola a határon szerzője a ChatGPT szerint (Fotó: Wikipedia)
Tamási Áron: Ábel a rengetegben (1932)
Székely felnövéstörténet, kalandos, ám tragikus fordulatoktól sem mentes robinzonád a zord szépségű Hargitán; nagyjából ekként lehetne összefoglalni röviden az Ábel a rengetegbent, amelynek tényleg egy Ábel nevű fiú a főhőse, akit az apja elszegődtet erdőpásztornak, csakhogy a fenyvesekben nem Vackorral, a kedves mackóval ismerkedik meg (ő Kormos István verses meséiből lehet ismerős), hanem egyebek mellett két román csirkefogóval, Fuszulánnal és Surgyélánnal. A szerző meg természetesen nem Németh László, de itt ANNYIRA nem is lőtt mellé a mesterséges intelligencia, hisz Németh (az Iszony és az Égető Eszter szerzője) nagy tisztelője, valamint az egyik legkorábbi népszerűsítője volt kortársa, Tamási Áron művészetének, és több tanulmányt is írt róla.
A ChatGPT szerint:
„Az Ábel a rengetegben című regény Németh László tollából származik, és egy fiatal fiú, Ábel történetét meséli el, aki az erdőben talál menedéket a világ elől. Ábel az erdőben él, azonban nem egészen egyedül, ugyanis barátságot köt egy fiatal medvével, akit Vackornak nevez el.
A regény Ábel és Vackor kalandjait követi, ahogy együtt felfedezik az erdőt és megküzdenek az ott lakó állatokkal, különösen a vadkanokkal. Ábel egyszerre érzi magát szabadnak és boldognak az erdőben, ugyanakkor tudja, hogy előbb-utóbb vissza kell térnie az emberi világba, és a regény végére el is jut egy olyan pontra, amikor el kell döntenie, hogy mi lesz a további sorsa.
Az Ábel a rengetegben Németh László egyik legismertebb regénye, és a magyar irodalom fontos alkotása. A történet az egyén és a természet kapcsolatát vizsgálja, és a természetvédelem fontosságára is rámutat.”
Fejes Endre: Rozsdatemető (1962)
Jó, ez a könyv hosszú ideje nincs már benne a tananyagban, de mi egyszerűen nem tudtuk kihagyni, mert talán itt brillírozott leginkább a ChatGPT! Címéhez méltóan a Rozsdatemető minden idők egyik legdeprimálóbb és legkilátástalanabb magyar regénye, amelyben még a legvéresebb történelmi kataklizmák is csupán jelentéktelen kulisszaként szolgálhatnak a Hábetler család évtizedeken átívelő, reménytelen szenvedéstörténetéhez és folyamatos kínlódásához. Lássuk hát, mit hozott ki belőle a chatrobot (mit, hát szó szerint MINDENT):
A ChatGPT szerint:
„Rozsdatemető egy regénytrilógia része, amelyet Rejtő Jenő magyar író írt. A trilógia első része, a Holt költők társasága után a Rozsdatemető a második könyv, amelyet eredetileg 1935-ben jelentetett meg.
A történet egy kitalált, balkáni országban játszódik, ahol a helyi kisvárosban a környékbeli falvak és városok ipari hulladékát tárolják, a »rozsdatemetőben«. A főszereplő Tímár Mihály, egy magyar mérnök, aki a helyi vízilétesítmény építésének felügyeletét kapja, és amikor elkezdi átnézni a dokumentumokat, számos titokra bukkan a város és az ott élő emberek múltjában.
A Rozsdatemető az irodalmi műfajában a kalandregények közé tartozik, és Rejtő Jenő humoros és ironikus stílusa, valamint a szereplők színes, jellegzetes egyéniségei miatt nagyon népszerűvé vált az olvasók körében. A regényt számos nyelvre lefordították, és több filmes adaptáció is készült belőle.”
Örkény István: Tóték (1967)
Örkény István hisztérikusan vicces kisregényében (és az abból készült, talán még népszerűbb filmadaptációban) testileg-lelkileg megnyomorodott kisemberek dobozolnak egy isteni háta mögötti magyar faluban, a totális idegösszeomlás határán, miközben körülöttük mindent elborít a második világháború pokla. Vagy, hát legalábbis mi így emlékszünk, a mesterséges intelligencia viszont kicsit máshogy (Nagy Ervin mondjuk nem is lenne rossz Tót Lajos!):
A ChatGPT szerint:
„Igen, a Tóték egy magyar film és tévésorozat, amelyet Herczeg Márk írt és rendezett. A történet középpontjában egy átlagos vidéki család, a Tót család áll, akik a rendszerváltás idején próbálnak boldogulni az új helyzetben.
A főszereplő, Tót Ferenc (Nagy Ervin) egy munkanélküli, aki állást keres és családjával, feleségével, Ilonával (László Zsuzsa) és gyermekeikkel él. A sorozat bemutatja a mindennapi életüket, az otthoni és munkahelyi problémákat, valamint a rendszerváltás által okozott változásokat.
A Tótékok számos nehézségen és akadályon átmennek a sorozat során, és megpróbálják boldogulni az új helyzetben. Azonban a humoros és emberi pillanatokkal teli történetben a család tagjai mindig megtalálják a megoldást és egymásra találnak.
A Tótékok 1997-ben kezdődött, és nagy sikert aratott Magyarországon. A sorozat két évadot élt meg, majd 2003-ban készült el az azonos című film is. A Tótékok egy fontos és népszerű darabja a magyar kultúrának, amely a humor és az emberi értékek fontosságát hangsúlyozza.”
Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője (1895)
Ez most akkor egy Mikszáth Kálmán- vagy egy Jane Austen-regény? Az mindenesetre biztató, hogy – ha jól értjük – a főhős nem más, mint mindenki kedvenc ősz kertészmérnöke, a két évvel ezelőtt, 100 éves korában elhunyt Bálint gazda.
A ChatGPT szerint:
„A Szent Péter esernyője című regény Mikszáth Kálmán magyar író műve, amely a 19. századi Magyarországon játszódik. A történet főszereplője egy fiatal nemesember, Bálint gazda, aki hirtelen gazdaggá válik és azonnal fel is költözik a fővárosba.
Bálint számos kalandot él át a pesti életben, amely során megismerkedik különböző emberekkel, köztük a családja által kiszemelt menyasszonyával, a szépséges Herminával. Azonban Bálint érdeklődése hamarosan áthelyeződik a Hermina unokahúgára, Jolánra, aki szerelmébe esik.
A regény többek között a társadalmi különbségekről, az emberi kapcsolatokról, a társadalmi rang és gazdagság szerepéről szól. A történet végén Bálint ráébred, hogy a boldogság nem a vagyonban, hanem a szeretetben, az emberi kapcsolatokban és a lelki kiegyensúlyozottságban található meg.”
Petőfi Sándor: János vitéz (1844)
Talán a Toldival keverte itt össze Petőfi Sándor hazafiasan lobogó, fantasztikusabbnál fantasztikusabb kalandokkal telepakolt tündérmeséjét az AI? Mert úgy többé-kevésbé (inkább kevésbé) még stimmelhet is, mondjuk olyan kevés konkrétumot tartalmaz a szöveg („tele van izgalmas fordulatokkal”, hát kösz!) hogy igazából bármi lehetne. Ez így, ebben a formában tényleg teljesen olyan, mintha egy 12 éves általános iskolás próbálna kétségbeesetten összekamuzni valamit a kettesért.
A ChatGPT szerint:
„Igen, természetesen tudom, miről szól a János vitéz című mű. A szerzője Arany János, a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja. A történet egy hősies fiatalember, János vitéz életét meséli el. János gazdag és befolyásos családból származik, de a nagy vagyon ellenére nem elégszik meg azzal, hogy csak éldegéljen a kényelmében. Az igazság, az erények és a hazaszeretet értékeit hirdetve János a világot járja, és kalandos élményekkel és nehézségekkel találkozik.
A regényben az olvasó bepillantást nyerhet az akkori magyar társadalom életébe, a paraszti és nemesi lét nehézségeibe, valamint az összetartás, a hűség és az erkölcs fontosságába. A történet során János megküzd az ellenségeivel, és harcol az igazságért, a becsületért és a szeretetért.
A János vitéz tele van izgalmas fordulatokkal, romantikával és hősiességgel. Arany János remekül megtervezett történetmesélő, és a regénye azóta is népszerűségnek örvend. Az olvasó a végéig izgulhat, hogy vajon sikerül-e Jánosnak legyőzni az ellenségeit és elérni a céljait.”
Szóval ebből is kértünk egy idézetet, ami egészen meggyőző, és itt-ott tényleg Arany archaikus erővel döngő nyelvezetére emlékeztet (bár ettől függetlenül a János vitézt továbbra is Petőfi írta, szóval tök mindegy)
„Íme egy rövid részlet a János vitéz című eposzból:
»Ahol az út nagy ívben kanyarodott, ott egy zöld dombra vezetett fel az út; egy tiszta forrás mellett, mely kibuggyant ott, karéj füveken át egy kis kastély állott. Nagy, dérű tűzfalnak tűnt a kastély, oly homlokzata volt meredek és magas; minden ablaka vasráccsal volt betakarva, zöld bokrok, fák rejtezőzködtek körül rajta.«
(Arany János: János vitéz, I. ének)”
Jókai Mór: Kőszívű ember fiai (1869)
Ki az a Jóska, és mégis mi történik itt? Hol vannak Baradlayiék? És pláne hol van legnagyobb kedvencünk, Plankenhorst Alfonsine??? Na nem baj, azért nagyon drukkolunk, hogy szegény parasztok a derék Jóska vezetésével végül visszaszerezzék elrabolt javaikat a gonosz földesúrtól.
A ChatGPT szerint:
„Igen, természetesen tudom, miről szól A Kőszívű Ember Fiai című regény. Az írója Móricz Zsigmond, a regény pedig a magyar irodalom egyik kiemelkedő műve.
A történet a 19. század végén játszódik, és a főszereplője Jóska, aki egy szegény falusi család egyik gyermeke. Jóska élete nehéz és szegényes, de mégis boldogan él a családjával, és a falu apraja-nagyja szereti és tiszteli. Azonban egy nap a faluba érkezik egy földbirtokos, aki el akarja venni az emberek földjeit és elkobozni a jószágukat. A földbirtokos önkényesen uralkodik, az emberek pedig tehetetlenül nézik, hogy mindent elveszítettek, amit eddig megdolgoztak.
A regényben Jóska és családja, valamint a falu többi lakója megpróbál ellenállni a földbirtokosnak és visszavenni, ami az övék. A történet során az olvasó bepillantást nyerhet az akkori magyar társadalom életébe, a paraszti lét nehézségeibe és a földbirtokosok önkényuralmába.
A regénynek számos izgalmas fordulata van, és az olvasó a végéig izgulhat, hogy vajon sikerül-e Jóskának és a falu lakóinak visszaszerezniük az elvesztett javakat.
Madách Imre: Az ember tragédiája (1862)
Nahát, minden idők legtöbb nyelvre lefordított magyar irodalmi alkotásáról nem is ír akkora hajmeresztő hülyeségeket a chatrobot – gondolhatnánk első, futó pillantásra, de aztán elolvassuk újra a harmadik mondatot, és hirtelen minden értelmét veszti. A világmindenség titkai meg továbbra is rejtve maradnak.
A ChatGPT szerint:
„Az Ember tragédiája egy nagy epikus költemény, amelynek szerzője Madách Imre, a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja.
Az Ember tragédiája egy filozófiai mű, amely az emberi élet értelméről és a világmindenség rendjéről szól. Az alaptörténetben egy ember, Toldi Miklós az örökkévalóságba kerül, és a világmindenség titkait és a világrend működését tanulmányozza. A főszereplő a történet során találkozik az ókori görög mitológiában megjelenő istenekkel, valamint más híres történelmi személyiségekkel is, mint például Szent Péter vagy Isten.
Az Ember tragédiája a magyar irodalom egyik legfontosabb műve, amely az emberek életének értelméről és a világrend működéséről szóló filozófiai kérdésekkel foglalkozik. A mű azóta is rendkívüli népszerűségnek örvend, és a színházakban számos feldolgozása készült. Az Ember tragédiája egy olyan mű, amelyet érdemes elolvasni és megérteni, mert az emberi élet nagy kérdéseiről és azok megválaszolásáról szóló gondolkodásra ösztönöz.”
Fotó: nlc illusztráció (Kecskemétfilm/MTVA)
Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön (1918)
A Kisködmön hegyért legszívesebben megölelgetnénk a ChatGPT-t, annyira cuki!
A ChatGPT szerint:
„A Kincskereső kisködmön egy ismert magyar ifjúsági regény, amelyet Móra Ferenc írt. A történet középpontjában az a kaland áll, amelynek során két barát, Móric és Pisti, elhatározzák, hogy kincset keresnek a városuk közelében álló Kisködmön nevű hegyen.
A fiúk számos kalandot élnek át az útjuk során, találkoznak különböző emberekkel, megtapasztalják a természet szépségeit, de az utazás során számos nehézséggel is szembe kell nézniük. Végül elérkeznek a Kisködmön hegyre, ahol egy titokzatos barlangban érdekes felfedezést tesznek, amely megváltoztatja az életüket.
A Kincskereső kisködmön a Móra Ferenc által írt ifjúsági regények közül az egyik legismertebb és legkedveltebb. A történetben megjelenik az ifjúsági regényekre jellemző kalandvágy, barátság és tanulságos élethelyzetek is, amelyek a fiatal olvasók számára tanulságosak lehetnek. A regény számos kiadást ért meg, és számos nyelvre lefordították, így azóta is a magyar irodalom egyik fontos ifjúsági művének számít.”
Kosztolányi Dezső: Édes Anna (1926)
Idézzük fel gyorsan, miről is szól Móricz Zsigmond, vagyis izé, Kosztolányi Dezső Édes Annája! Kun Béla repülővel menekül, Édes Anna, az egyszerű falusi parasztlány Vízy Kornélhoz, a megrögzött antibolsevista miniszteri tanácsoshoz és feleségéhez, a súlyosan labilis és komplexusos Vízynéhez kerül cselédként Budapestre, aztán egy Jancsi nevű himpellér elcsábítja, majd teherbe ejti, Anna elvetél, gazdasszonya zsarolásának engedve nemet mond egy előnyös házassági ajánlatra, végül meg egy éjszaka halálra szúrja munkaadóit, és börtönbe kerül. Legalábbis nekünk így rémlik, de simán elképzelhető, hogy mi tudjuk rosszul (ez a Jóska vajon ugyanaz a Jóska, aki a chatbot szerint a Kőszívű ember fiaiban is szerepel? Vagy egy másik Jóska?)
A ChatGPT szerint:
„Az Édes Anna egy magyar regény, amelynek szerzője Móricz Zsigmond, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb írója.
Az Édes Anna egy társadalmi regény, amely a 19. századi Magyarországon játszódik, egy faluban. A történet főszereplője Jóska, egy fiatal, szegény parasztlegény, aki beleszeret Anna nevű lányba, aki az egyik gazdag földbirtokos, Kőmíves úr lánya. Jóska és Anna szerelme nem lehet teljesülő álom, mert a társadalmi hierarchia és a szülők ellenzik a kapcsolatukat.
A regény számos szálon fut, és bemutatja a különböző társadalmi rétegeket és azok életét. A falu különböző lakói közötti kapcsolatokat és ellentéteket, azok viszonyát a természettel és a hagyományokkal is bemutatja. A regény fontos témái közé tartozik a szerelem, a társadalmi igazságtalanságok, az élet és halál kérdései, az elvándorlás és az életmód változásának hatásai.
Az Édes Anna az egyik legismertebb és legnépszerűbb Móricz Zsigmond regény, amely azóta is az olvasók kedvence. A regény számos filmadaptációval rendelkezik, és az irodalomtörténet egyik kiemelkedő művének számít Magyarországon.”
Bónuszként a végére pedig jöjjön még kommentár nélkül két olyan regény, amik ugyan nem kötelező olvasmányok, de gyakorlatilag megjelenésük óta igazi közönségkedvencnek számítanak itthon: Szerb Antaltól az Utas és holdvilág, amely – mint az közismert – Móricz Zsigmond vándorszínészi éveinek állít emléket, valamint Terence Hill egyik méltatlanul elfeledett filmje, a Piszkos Fred, a kapitány Rejtő Jenőtől.
A ChatGPT szerint:
„Az Utas és holdvilág Kosztolányi Dezső magyar író egyik legismertebb regénye. Az 1910-ben megjelent mű a magyar irodalom egyik kiemelkedő alkotása, és azóta is a magyar irodalom klasszikusainak egyike.
Az Utas és holdvilág a századforduló Budapestjén játszódik, és főszereplője Móricz Zsigmond, aki egy vándorművész-színtársulathoz tartozik. A történet során Móricz Zsigmond a maga módján igyekszik megteremteni a boldogságát és a sikerét, miközben különböző kapcsolatokat épít ki a színház és a környező világ szereplőivel.
A regény a modernitás és a tradíció összecsapását mutatja be, és számos fontos társadalmi kérdést feszeget, mint például az egyén és a társadalom viszonyát, a művészet szerepét és az emberi kapcsolatokat.”
A ChatGPT szerint:
„A Piszkos Fred, a kapitány egy 1971-ben készült olasz-francia-német westernparódia film, melyet Enzo Barboni rendezett, és főszereplője Terence Hill, aki a címszereplő Piszkos Fredet alakítja. A film egy egész sorozatot indított el, amelyet a maga idejében hatalmas népszerűség övezett.
A Piszkos Fred, a kapitány egy humoros és parodisztikus műfajú film, amely a westernfilmek kliséit, történeteit és karaktereit parodizálja. A történet középpontjában Piszkos Fred, a kóbor vadász áll, aki egy csapat bandita ellen küzd a Kaliforniai aranyláz idején. Piszkos Fred személyisége humoros és laza, és számos szórakoztató jelenetet tartalmaz a filmben.
A Piszkos Fred, a kapitány azóta is kultikus státuszú film, amely a humor és a western műfajának ötvözésével jelentős hatást gyakorolt a filmiparra, és több generáció számára lett szeretett kultuszfilm.”
