Sztárok

Alsógatyában, zokniban kolbászolni

Az Állítsátok meg Terézanyut! c. filmben Csányi Sándor, a Radnóti Miklós Színház ifjú mûvésze játssza a gátlástalan csábító szerepét. Partnere Hámori Gabriella, akivel az I love Budapest után ismét együtt játszanak.







Csányi Sándor és Hámori Gabriella, az Állítsátok meg Terézanyut! c. filmben
– Megjelenésekor hatalmas sikert aratott Rácz Zsuzsa szingliregénye. Te is azok közé tartozol, akik elolvasták?

– Sajnos csak a forgatókönyvet olvastam, abból pedig érdekes módon egy teljesen más típusú történet körvonalazódott előttem, mint amilyen végül a film lett. Úgy tűnt számomra először, hogy ez egy Bridget Jones-os, szórakoztató, „megnézem, aztán elfelejtem” jellegű mozi, de úgy érzem, ettől mélyebb, szebb lett, túl tudott lépni ezen a szinten. Nagyon nagy a hiány szerelmes filmekből Magyarországon, legalább tíz éve nem volt olyan magyar film a mozikban, ami arról szólt volna, hogy beülnek rá a párok, megnézik, és kicsit könnybe lábad a szemük tőle. Ahogy Csehov mondja a Sirályban: „Minden történetbe kell egy kis szerelem.” Most végre készült a csajoknak is egy film.

– Ez egy női film volna?

– Azt gondolom, igen – nő a főszereplője, az ő problémáit ismerjük meg, vele kell azonosulnunk, a baráti köre is csajokból áll, és a fő téma a pasi-kérdés közöttük. Ami nem azt jelenti, hogy a férfiakat nem érdekelheti a történet. Ha bevalljuk, ha nem, néha jó ilyen filmeket nézni. Én legalább is szeretek. Persze nem olyan mennyiségben, mint mondjuk a feleségem, de kisebb adagokban mindenkinek szüksége van az érzelmes filmekre. Ha sokat hallgatsz heavy metalt, jól esik egy kis Bach utána, ami lenyugtat.





– Szereped szerint egy szívtiprót alakítasz. Mi volt a kihívás számodra Dávid karakterében?


– A film mind a négy férfi szerepét megtanultam, amikor behívtak a castingra, de egyértelműen Dávid szerepét szerettem volna eljátszani. Olyasmi fiú ő, aki lenni szeretnék: szemtelen, oldott, jó fej. A partnerek kiválóak, a szöveg jó, minden adott volt tehát a számomra; a kérdés az volt csupán, hogy megvan-e bennem az adott karakter, elő tudom-e csalogatni őt magamból. Dávid szerepében van egy komplett történet: behálózza a lányt, összejön vele, aztán kidobja. Az a típus, aki, amíg tart a viszony, el tudja hitetni a nővel, hogy ő az igazi. Esetleg még az is kicsúszik a száján, hogy „elveszlek”, de hát ezt nem kell komolyan venni nála, megadja a módját az egyéjszakás kalandoknak is. Nagyobbakat utazik a nőkkel, és a lányok tudják is, miről van szó, nem szoktak visszajönni másnap reggel. Dávid létező zsáner – amíg a csábítás tart, amíg varázsolni kell, addig működik, addig érdekes számára a kapcsolat. Aztán megint csábítania kell, mert azt szereti mutatni a nők felé, hogy ő a legvonzóbb pasi a világon. A hétköznapokhoz már nincs idegrendszere.








Hámori Gabriella
– A film főszerepét megformáló Hámori Gabival többször alakítottatok párt a pályátok során. Könnyebb egy olyan színésztárssal játszani, akit jól ismersz?


– Értjük egymás nyelvét, könnyebben rá tudunk állni a másik hullámhosszára. Ez azonban nehézségekkel is jár. Nem egyszerű egy olyan nőnek eljátszani az ellenállhatatlan pasit, aki látott már rengetegszer alsógatyában, zokniban kolbászolni a főiskolán, meg a lestrapált ruháimban otthoni környezetben. Nehéz meghódítani azt, aki hat éve ismer a legrosszabb oldalamról. Nem könnyű elhitetni vele, hogy nekem pedig csak jó tulajdonságaim vannak, tessék odafigyelni rám. Van a filmben egy korcsolyás jelenetünk – kijártunk Gabival gyakorolni a műjégre a felvétel előtt, hogy egymásra tudjunk hangolódni. Hosszasan beszélgettünk arról, hogy „Gabi, ne így nézz rám, látom a szemedből, hogy már hetvenszer néztél rám, és halálosan unod, nézz rám úgy, mintha most csodálkoznál rám először.” Ezek persze csak első körös színészi félelmek, amikor forgatni kezdtünk, akkor már minden rendben volt. Úgy éreztem, a jeleneteinkbe beépül minden olyan szerepünk, amiben párt alakítottunk, a Platonovtól kezdve az I Love Budapestig.

– Mitől működik az összhang egy pár között a vásznon és a színpadon?

– Kell, hogy legyen valami alapvető szimpátia a szerelmespárt alakító színészek között. Fontos a ritmusérzék – a háromnegyed meg az egyhatod sosem fog találkozni egymással, a hasonló ritmusú emberek játékából tudnak csak izgalmas dolgok születni. Ha a férfi-nő jelenet nem működik, az mindig a pasi hibája. Olyan ez, mint a tánc. Ha egy nő nem tud táncolni, azt egy olyan férfi, aki tud, képes vezetni. Ha nem táncolnak jól, az azt jelenti, hogy a férfi nem vezeti jól a nőt. Ha arról van szó, hogy a férfi csábít, azt neki kell jól csinálnia – a nőnek nem kell semmit tennie, csak mennie a fiú után.

– Kéki Katát Dávid mivel csábította el?

– A pofátlanságával, a rámenősségével. Ha a barátnőit akartam volna elcsábítani ugyanezekkel a szövegekkel, teljesen másképp csináltam volna. A személyiségét kell egy nőnek megérezni, és ahhoz képest kell az irányokat eldönteni.

– Milyen lány ez a Terézanyu?

– Kéki Kata létező típus – ő az, aki mindenkinek beleszól az életébe, mindenkinek meg akarja oldani a problémáit, mert addig sem kell a sajátjával foglalkoznia. Pedig nem kell állandóan jónak lennünk, folyton azon melóznunk, hogy szeressenek. Megy ez anélkül is. Ez egy olyan üzenete a filmnek, amit haza lehet vinni a moziból tanulságként.

– Külön lehet választani a személyes vonzalmat a szerep által diktált vonzalomtól?

– Persze. Érdekes, hogy sosem kérdezi tőlem senki, hogy rettegtem-e Szabó Győzőtől a Kontroll után, hiszen a filmben az életemre tört. Amikor forgattunk, tényleg féltem tőle, így Gabiba is szerelmes voltam, amíg tartott a jelenet, de utána már nem gondolom, hogy szerelmes lennék belé. Nagyon hasonló ez ahhoz, mint amikor a gyerekek játszanak –ha a gyerek orvososdit játszik, és megkérdezed tőle, mit csinál, azt fogja válaszolni, hogy orvos, és azt is hiszi magáról. Amikor azonban vége a játéknak, tudni fogja, hogy nem az. Ha sakkozol, hadvezér vagy, nem gondolsz arra, hogy a szomszédoddal játszod a partit, hanem úgy érzed, itt a gyilkos támadás, amit ki kell védened. Idióta hely a színház – nem normális dolog, hogy hét óra tízkor azt mondom a kollégámnak, hogy „Szervusz, apu!”, miközben apám lenn ül a nézőtéren. Racionális aggyal a színészetet nem lehet felfogni. Hasonló ez a zenéléshez. A zenész is eggyé válik a hangszerével, a dallammal, mikor zenél. Mi a történettel válunk eggyé.


Fotók: http://www.terezanyufilm.hu/

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése