nlc.hu
Sztárok
Istenes Bence: “Azt éreztem, hogy el fogok fogyni”

Istenes Bence: “Azt éreztem, hogy el fogok fogyni”

Két évvel ezelőtt találkoztunk először az RTL Klubban. Akkor még egy hebrencs, mindennel és mindenkivel viccelő srác volt. A minap már egy teljesen más emberrel ültem le beszélgetni, egy sokkal érettebb Istenes Bencével.

Banálisnak tűnhet a kérdés, de az elmúlt hetek történéseinek ismeretében – Bence néhány hete abbahagyta a hajnali rádiózást, a szerk. – fontos feltenni: hogy vagy most?

Jól érzem magam, nagyon sokat alszom, nem kell korán kelnem, bár a szervezetem még nem állt át teljesen, minden másnap felébredek hajnalban. Az elmúlt két hét pihenéssel telt, most pedig elkezdődtek az X-Faktor élő show-i, úgyhogy arra koncentrálok. Illetve a Való Világra, merthogy annak az előkészületei is zajlanak

Miért kellett ez a váltás?

Mert az elmúlt egy év nagyon sokat kivett belőlem – rengeteget dolgoztam, szinte aludni sem volt időm, főleg amikor négy műsorom futott egyszerre, plusz a rádió is ott volt. Éjszaka tévéztem, hajnalban már keltem, két-három óra alvással csináltam végig a napot, és most megint egy hasonló időszak jött volna, amit biztosan nem tudtam volna végigcsinálni. Nemcsak a műsorvezetői, de a szerkesztői is mi voltunk a rádióműsornak, az adást követően még ott ültünk két-három órát, összeraktuk a másnapot. Egy idő után azt éreztem, hogy ha így folytatom, baj lesz, el fogok fogyni, vagy talán már el is fogytam. Már nem voltak új ötleteim – mivel nem értek új impulzusok –, nem volt mit kiadnom magamból. Nem akartam azt, hogy kiégjek, és az emberek azt mondják: “hát, már nincs is új poénja, mindig ugyanazt nyomja.” A tévézést régebb óta csinálom, nagyon szeretem, és választanom kellett. A rádiót engedtem el.

Istenes Bence:

Mikor jött el az a pont, amikor azt mondtad, hogy “elég, ezt nem szeretném tovább csinálni”?

Fura, mert imádok rádiózni és igazából már holnap visszaülnék. Egy délutáni-esti műsort nagyon szívesen csinálnék, valami vagány, fiatalos dolgot. Keresem is a lehetőséget, de reggeli műsort pár év múlva szeretnék csak vezetni, amikor egy más életszakaszban járok. Ezer olyan téma volt, amit az élethelyzetünkből adódóan, és abban a stílusban, amit képviseltünk, nem tudtunk hitelesen feldolgozni. Most viszont, hogy ott van Bochkor Gábor, teljesen más lett a műsor, alapjaiban véve komolyabb lett az egész, nem feltétlenül a humorra mennek rá, hanem jobban a dolgok mélyére ásnak. Gábornak több az élettapasztalata, így tudnak foglalkozni olyan témákkal, amelyekkel mi korábban nem. Az egész csapatnak egyébként a lehető legjobbakat kívánom.

Te is a Bika jegy szülöttje vagy, azok pedig – mivel én is az vagyok, így tudom – híresen utálják az életükben történő bárminemű változást.

Borzasztóan nehezen engedek el dolgokat. Sok elszakadásom és elengedésem volt annak köszönhetően, hogy kiköltöztünk például Németországba, itt hagytam a nagyszüleimet, az apukámat, a barátaimat, mindenkit. Épphogy megszoktam az ottani közeget, amikor száz kilométerrel odébb költöztünk – akkor az akkori szerelmemmel lett vége. Aztán hazaköltöztünk Magyarországra, tehát ott kellett hagynom az anyukámat és a testvéremet. Folyamatos elszakadásokról szólt az életem, és ezt nehezen viseltem. Talán emiatt van az, hogy nehezen engedek közel magamhoz embereket. Van bennem egy védőmechanizmus, hogy ha esetleg el kell válnunk, akkor ne fájjon annyira. Ha te akarod, akkor is rossz dolog elszakadni azoktól, akik az életed részei voltak.

De a változás jó is tud lenni: például ha az ember egyedül vezetheti azt a show-t, amelynek kezdetben “csak” a háttérműsorát vihette.

Nyilván így, hogy nincs a rádió, sokkal több energiát tudok beletenni az X-Faktorba, a megszólalásaimba, a felkonfokba. Végre jut időm zenélni, sportolni, amit imádok, újra eljárok focizni, több időt tudok a barátaimmal lenni, olvasni, ebédelni egy jót, vagy meginni egy sört este – ezek apró, de annál nagyobb és fontosabb örömök, amik most visszakerültek az életembe. Eszem ágában sincs sajnáltatni magam, ezt csak azért mondtam el, hogy érzékeltessem: nem annyiról szól a munkám, hogy villogok néhány órát szép ruhában.

Egyes műsorvezetők egyedül, míg mások párban szeretnek dolgozni – te már mindkettőt megtapasztalhattad. Mi a jobb: ha csak rád szegeződik a kamera, vagy ha ott áll melletted egy partner?

Ez a műsortól és a páromtól is függ, de – ha van rá lehetőség – jobban szeretek párban műsort vezetni, mert akkor van lehetőségem odaszólogatni, húzogathatjuk egymás bajszát, ha lány áll mellettem, udvarolhatok, ha fiú, csibészkedhetek. Az előző Való Világ párbajait imádtam Liluval csinálni, sokkal lazább volt, nagyon bírtam. Sokkal jobban működtünk, mint az X-Faktorban, szerintem mindenki ezen a véleményen van. A Való Világnál egyébként nem volt kötelező együtt vezetnünk a párbajokat, mi ragaszkodtunk hozzá. Az X-Faktor egy sokkal kötöttebb műsor, minden másodperc ki van számolva, és az szerintem igazából “egy műsorvezetős”. Akár egyedül vagy, akár párban, örök igazság, hogy a csapat a fontos, az, hogy a csapat jó legyen. Tulajdonképpen az egész arról szól, hogy te prezentálod sok száz ember munkáját, te adod az arcod ahhoz, amit valójában egy óriási csapat rak össze.

Istenes Bence:

Egyszer azt mondtad, hogy azt szeretnéd elérni itthon, amit Németországban Stefan Raab műsorvezető. Mit gondolsz, jó úton haladsz efelé?

Ha megnézem az elmúlt éveket, hogy honnan indultam és most hol tartok, elégedett vagyok. Rohadtul nem annyira egyszerű ez a szakma, mint azt sokan gondolják. Azoknak, akik bántanak, legszívesebben azt mondanám: “Oké, tudod mit? Gyere el velem csak egyszer egy napra, legyél ott, éld át, amit én.” Nyilván ezt nem tudom megtenni, így viszont nem hiszik el, amikor azt mondom, hogy fáradt vagyok. “Persze, mert neked annyira nehéz a napod” – ezt rengetegszer megkaptam, legalább annyiszor, mint azt: “Most egyedül vezeted az X-Faktort, ennél már nincs feljebb. Hogyan tovább?”

Miért? Van feljebb?

Én ezt nem így fogom fel, a saját fejlődésemet nézem mind emberileg, mind szakmailag. Még bőven van mit tanulnom, még hatmillió fajta műsort lehet csinálni. Rengeteg olyan dolog van, amit még nem próbáltam ki eddig és érdekel. Nekem nem az számít, hogy mennyire nézett az adott műsor, hanem hogy az a műsor a saját “kategóriájában” tökéletes legyen. Vannak formátumok, amelyek mindenkinek szólnak, és vannak, amelyek egy adott rétegnek, de utóbbi attól még ugyanolyan sikeres tud lenni a maga műfajában és ugyanannyit kell dolgozni rajta. Nekem ugyanannyit jelent az RTL valamely kábelcsatornáján csinálni egy kisebb nézettségű műsort, amit imádok, mint ha az X-Faktort vezetem. Huszonhét éves vagyok, remélem, hogy nem kerülök be a huszonhetesek klubjába, és van még időm. (Nevet.) Maradandó dolgokat akarok alkotni, és azt gondolom, hogy még csak most kezdődik igazán a karrierem.

Nincs még egy ember a magyar celebvilágban, akiről annyiszor megírták, hogy fiatalon szeretne apa lenni, mint rólad. Huszonhét éves vagy, mit gondolsz: ez még reális vágy?

Szerintem igen, nagyon családcentrikus vagyok, de pont amiatt, hogy zárkózottabb is, nehezen adom oda valakinek a szeretetemet. Vágyom a “feltétel nélküliségre”, szerintem majd a gyerekemben fogok feltétel nélkül megbízni, és neki fogom odaadni azt a rengeteg szeretetet, ami bennem van. Nagyon vágyom már arra, hogy legyen egy ember, aki tudom, hogy belőlem van, aki az én vérem – ő lesz az, akit a világon a legjobban fogok szeretni. Vágyom rá, de közben az eszemmel tudom, hogy egzisztenciálisan még meg kell teremtenem a körülményeket. És persze kell egy anya is. Az ötéves tervemben benne van a családalapítás, de akkor sem fogok összetörni, ha nem jön össze. Szeretnék felkészülni az apaságra, hiszen szülőnek lenni egy huszonnégy órás szolgálat, sok mindennel jár. Különben nagyon nehéz eset vagyok párkapcsolatban, meg amúgy is. Szerintem az ember érzi azt, ha megtalálta azt a bizonyos valakit.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top