„Ebben van tejtermék? Laktóz? Glükóz?” Mást se hallunk mostanában a menzán. Persze nem arról van szó, hogy régebben nem léteztek olyan emberek, akik érzékenyek lettek volna az ételek valamelyik összetevőjére, inkább csak nem tudtak róla. Úgyhogy ettek mindent, csak hát néha rosszul is voltak tőle, esetleg ösztönösen zártak ki ezt vagy azt az étrendjükből. Egyre több azonban a diagnosztizáltan ételintoleranciával küzdők száma, úgyhogy augusztusban főként ezzel a témával foglalkoztunk Szűrd ki című, betegségmegelőzéssel, egészségmegőrzéssel foglalkozó rovatunkban.
Haspuffadás, hasi görcsök, fájdalom, vizes hasmenés, fokozott bélgáztermelés, de kellemetlen szájszag: ez mind lehet a laktózintolerancia, vagyis a tejcukor-érzékenység jele – akár gyerekeknél, akár idősebbeknél. Több módszer is van arra, hogy kiderítsük, valóban ez áll-e a problémáink hátterében. Ebben a cikkünkben ezeket vettük végig a kizárásos diétától a hidrogénkilégzési teszten és a terheléses vérteszten át a genetikai vizsgálatig.
Sok finomság? (Fotó: Profimedia)
A vérvétel egyébként nem véletlen az orvosi diagnosztika „csodaszere”; segítségével szinte minden elmondható az aktuális állapotunkról. Az allergiák körében például nemcsak az ételérzékenységekről informálhat, de más típusú környezeti allergiákra is fényt deríthet. Vagyis egyetlen vérvételből kiderül, melyek azok az anyagok, amelyekre allergiás antitestképzéssel válaszolhat a szervezetünk. A néhány (20-40) paramétert tartalmazó allergiapanelek, vagyis tesztek mellett ma már olyanok is elérhetők, amelyek akár száz-kétszáz allergénnel szembeni antitestképzést vizsgálnak.
Prof. Dr. Nékám Kristóf, a Budai Allergiaközpont szakorvosa ebben a cikkünkben kifejtette, hogy ha a beteg elmondása alapján a tünetek elég jellegzetesek, akkor valóban elég lehet egy vérvétel, hogy megerősítsék a feltételezést. A páciensek egy részénél (ha korábban sikerült már szűkíteni a „gyanúsítottak” körét), elegendő lehet a 10-20 elemű tesztek elvégzése is. „Ha nagyon bizonytalanok a tünetek, akkor először a beteggel együtt a kórelőzmény adatait próbálnám feltárni, értékelni. Ám ha teljesen tanácstalan mindenki a kiváltó tényezőkkel kapcsolatban, akkor van értelme egy nagyobb panelnek” – tette hozzá Nékám Kristóf.
Már csak azért is érdemes „nyomozni”, mert sokan még ma sem tudják például, hogy más az ételintolerancia és más az ételallergia – és persze mindegyik esetén másként kell(ene) táplálkozni. Gyakori felfúvódás, emésztési zavarok, gyomorfájdalmak, bélpanaszok… ennyiszer nem lehet az embernek gyomorrontása, nem igaz? Érdemes lenne jobban utánajárni az okoknak, hiszen az ilyen tünetek esetében gyanús, hogy valamilyen típusú ételintolerancia áll a háttérben.
Az allergiával szemben táplálékintolerancia esetén a tünetek nem közvetlenül étkezés után, hanem több órával, akár napokkal később jelentkeznek – talán így a legkönnyebb megkülönböztetni a kétféle állapotot – erről bővebben írtunk ITT.
Az Ételintolerancia és Ételallergia Társaság nemrégiben több mint 6 ezer mintát vizsgált meg azért, hogy kiderüljön, leginkább mire is érzékenyek a magyarok. Nos, a tehéntej, a tojásfehérje és a búza lettek a dobogósok – ezek váltanak ki a legtöbbször ételintolerancia miatti tüneteket. De feketelistás a kecsketej, a juhtej, férfiaknál az árpa, nőknél a kukorica is.
„Jött egy fiatal férfi páciens, aki elmondta, hogy tejcukor-érzékenysége van. Megcsináltatta a vizsgálatot, és pozitív lett az eredmény. Majd pontosan betartotta a diétát, laktózmentesen étkezett, de továbbra is fennálltak a panaszai. Felpuffadt, emésztési problémai voltak. Ételintolerancia vizsgálat elvégzését javasoltam, amelynek eredményeként magas érték jött ki a tejfehérjékre, egész pontosan a béta-lactoglobulinra. Tehát nem a laktóz volt a főbűnös, hanem a tejfehérjék egyik komponense. Később derült ki, hogy a fiatalember edzőterembe járt, ahol rendszeresen tömegnövelő fehérjeitalt fogyasztott” – mesélte az nlc.-nek Szoboszlai Istvánné, a Regia Dermatológia orvosdiagnosztikai analitikusa.
Már csak azért sem egyszerű azonosítani a kiváltó okot, mert a tünetek nagyon hasonlóak lehetnek például cöliákia, vagyis gluténérzékenység esetén. Haspuffadás, folyamatos hasmenés vagy éppen székrekedés esetén érdemes erre is gyanakodni. Ez az állapot száz emberből egyet érint, de csak 12 százalékuk tudja magáról, hogy beteg. Pedig érdemes utánajárni a dolognak, hiszen a gluténérzékenység e fajtája teljes életmódváltással jól kezelhető. És még cöliákia sem csak egyféle van! Gabonaallergia, cöliákia, cökáliás gluténérzékenység, gluténszenzitív enteropátia… nagyon hasonló állapotok, de nem azonosak! Elkülönítésükről bővebben olvashatsz ITT.
Ha különféle érzékenységekről beszélünk, nem lehet kihagyni a napokban tetőző pollenallergiát sem. Köhögés, csalánkiütés, légszomj, hányás, hasmenés, bőrkiütés, ekcéma, hasi görcsök, fejfájás ez mind lehet árulkodó tünet.
Magyarországon tízévenként három-öt nappal növekszik az allergiaszezon, aminek szakértők szerint a klímaváltozás az oka. A legtöbben a parlagfű pollenjére érzékenyek – mintegy másfél millió ember. Többségük mára tudja is magáról a dolgot, és inkább a megelőzés és a kezelés a fő gondja. Jelenleg az immunterápia az a módszer, amellyel a legjobb hatást lehet elérni. A lényege, hogy az allergiakeltő anyagot kis mennyiségben adagolja, így a szervezet képes hozzászokni, mire beköszönt a szezon, és már a nagyobb dózis sem zavarja. Az immunterápiáról Prof. Dr. Nékám Kristóf ebben a cikkünkben mondta el a véleményét – érintetteknek mindenképp érdemes elolvasniuk!
