Súlyos tévhitek a vashiányról

A vasat a szervezet nem képes előállítani, így vashiány esetén először a raktározott vas mennyisége fogyatkozik meg. Ha a vasraktárak teljesen kimerülnek, azt a vérképzésünk is megérzi, és idővel már nem egyszerű vashiánnyal, hanem annak súlyosabb formájával, a vashiányos vérszegénységgel kell szembenéznünk. 

Fotó: Getty Images/AsiaVision

Tudtad? Egy átlagos felnőtt férfi vasszükséglete naponta 8 milligramm, míg a nőknek – a menstruáció okozta vérveszteség miatt – jelentősebb mennyiségre, nagyjából napi 18 milligramm vasra van szükségük, a terhesség idején pedig közel 30 milligrammra. 

Tévhit 1: Csak nők lehetnek vashiányosak!  

A vashiány kortól és nemtől függetlenül bárkinél jelentkezhet. A férfiak is veszítenek minden nap 1-2 mg vasat a hajhullással, körömvágással, verítékkel, vizelettel, széklettel.   
A vegetáriánus, vegán életmódot követők is veszélyben vannak: a zöldségfélék vastartalma magas, az emberi szervezetben azonban jóval kevésbé hasznosul, mint a húsfélékben lévő vas. A sportolók gyakran feledkeznek meg a vaspótlásról, pedig a szervezetnek erőteljes sportoláskor, intenzív fizikai megterheléskor több vasra van szüksége. 

Tévhit 2: Majd kinövi a gyerek magától!  

Nem, nem fogja! A csecsemő-, kisiskolás, később pedig a serdülőkor olyan intenzív testi és idegrendszeri fejlődési szakasz, amikor rendkívüli módon megnő a szervezet vasigénye. Ilyenkor kiemelt figyelmet kell fordítani a gyerekek ásványi anyagokban és nyomelemekben gazdag étrendjére!  
Tartsuk szem előtt: ha a gyermek az élete első három évében nem jut hozzá a szükséges napi 7-8 mg vashoz, később az iskolában nagyobb valószínűséggel fog tanulási problémákkal küzdeni, sőt az idegrendszere fejletlensége miatt akár viselkedészavarai is lehetnek. 

Tévhit 3: Ha multivitamint szedek, az elég!  

Az étrend-kiegészítők a csekély vastartalmúk miatt vashiány kezelésére nem alkalmasak, csupán a kiegyensúlyozott étrend melletti vasbevitelt szolgálják. Ezekben az általában komplex készítményekben előfordulhatnak olyan összetevők is (például kalcium, magnézium), amelyek a vassal oldhatatlan anyagot képeznek, megakadályozva a vasfelszívódást. 

Tévhit 4: Ha egészségesen étkezem, akkor megoldom!  

Alapvetően igaz, de bizonyos élethelyzetekben lehetetlen elegendő vasat bevinni csak étkezéssel. Ilyen például a serdülőkor, a terhesség és a szoptatás, hiszen ilyenkor olyan mértékben megnő a szervezet vasigénye, hogy vaspótlás nélkül bizonyosan kialakulhat a vashiányos állapot.  

Tévhit 5: Szedek vasat, nem lesz gond!  

De igen, ha nem megfelelően szedjük a készítményt. A ferro-vaskészítményeket (ha a termék leírásánál például vas-szulfát vagy -fumarát szerepel) vízzel kell bevenni, lehetőleg üres gyomorra, étkezés előtt fél órával vagy étkezést követően, de legalább 2 óra eltéréssel. A vas(II)-sókat tartalmazó ferro-vaspótlókat minden más gyógyszertől, vitamintól, ételtől külön kell szedni. Ha nem így teszünk, akkor előfordulhat, hogy a vaspótló készítmény elemi vastartalmának csupán a töredéke tud hasznosulni. 
A vas felszívódását számos étrendi tényező gátolhatja, így például a tejtermékekben található kalcium vagy a gabonafélék fitát- és lektintartalma csakúgy, mint a koffein, vagy éppen a tea tannintartalma, így a reggeli teánkkal semmiképp se vegyük be a vastablettánkat!  

Bizonyos betegségek miatt sem tud felszívódni a vas 

A cöliákia (lisztérzékenység, gluténérzékenység) olyan autoimmun betegség, amely genetikai alapon, környezeti tényezők hatására alakul ki, és a vékonybél bolyhainak pusztulásával, valamint számos gyomor-bélrendszeren kívüli tünettel, társbetegségekkel jár. A betegség során a károsodott bélbolyhok nem tudják ellátni funkciójukat, és az étkezéssel elfogyasztott tápanyagok nem szívódnak fel megfelelően, így megjelennek a hiánybetegségek, mint például a vashiány.