Hogyan befolyásolja a menopauza az aranyér kialakulását?

Az aranyérbetegség az emberek közel harmadát érinti kisebb-nagyobb mértékben, az 50 éves korosztályból pedig már minden második ember küzd aranyeres panaszokkal. Számos tényező előidézheti az aranyérbetegséget, többek között a székrekedés miatti erőlködés, a túlsúly, a mozgásszegény életmód, az egészségtelen ételek, a nem megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztás, de akár öröklött kötőszöveti gyengeség is.

Tudtad? Az aranyér egy visszérköteg a végbélben, amely a székelés szabályozásában és a széklet tartásában játszik szerepet. Ezek az erek a sok erőlködéstől kitágulhatnak és begyulladhatnak. Az erőlködés a húgycsőzáróizmot, a hüvelyt és a végbelet egyaránt érinti.

Fotó: GettyImages

Változókor és aranyér

A nőknél a klimax 40-45 éves kor körül jelentkezik, amikor az ösztrogénszint csökkenésének következtében a menstruáció rendszertelenné válik, majd végleg elmarad. A változókor egyik legkellemetlenebb és legjellemzőbb tünete a hőhullám, de jelentősen befolyásolja a mindennapokat a nyugtalanság, feszültség és az alvászavar, sőt, vizelettartási és/vagy emésztőrendszeri problémák is jelentkezhetnek.

A klimax alatt és után a záróizmokat fedő nyálkahártya egyre inkább elvékonyodik, és tömítő, elzáró funkciója is gyengül, aminek következtében az izom nem képes maradéktalanul ellátni a feladatát, azaz könnyedén felléphetnek vizelet- és széklettartási zavarok.

A csökkenő ösztrogénszint következtében a kötőszövetek hidratáltsága és feszessége csökken, és könnyedén kialakulhat a végbél kötőszöveti gyengülését jelző aranyér.

Hogy legyünk úrrá az aranyérbetegségen?

Megelőzhetjük egészséges táplálkozással (rostdús ételek, zöldségek, gyümölcsök, müzli- és korpafélék), testmozgással, megfelelő mennyiségű folyadék bevitelével a székletállag rendezhető.

• A hosszú ideig tartó állás vagy ülés tovább súlyosbíthatja a kínzó tüneteket. Az órákig tartó ülőmunkát mindenképp szakítsuk meg időnként egy kis sétával. Ha aranyerünk van, kerüljük a biciklizés bármilyen formáját és az edzőtermi evezést. Használhatjuk az elliptikus trénert, súlyokat viszont egyáltalán ne emeljünk. Tilos minden olyan mozgásforma, amely fokozza a hasűri nyomást, mivel az jelentős mértékben súlyosbíthatja a panaszainkat. (Így a felüléseket és a hasprést is mellőzzük!)
• A C-vitamin és a rostok nagyon jó hatással vannak a bélrendszerre, a flavonoidok pedig a vénák falát is erősíthetik.
• Fogyasszunk több levesállagú ételt! Az étkezésekbe iktassuk be a magvakat (például szezám- vagy chiamaggal), ugyanis azok lazítják a székletet. Minden fogáshoz adjunk egy adag hőkezeletlen, vékonyra szeletelt zöldséget (például retek, paprika, uborka, karalábé).
• Igyunk minimum napi 8 pohár vizet, amivel lágyíthatjuk a székletünket, és javítjuk a szövetek hidratáltságát
• Nőknél a változókorban lazuló kötőszövet megerősíthető például gátizomtornával, amelytől erősödik a végbél záróizma, illetve a kötőszövet állapota is javul.

Ha megtörténne a baj, akkor minden helyileg alkalmazott hidratáló hatású termék segíti a gát szöveteinek regenerálódását.

via