nlc.hu
Trend

Tudnivalók azoknak, akik átestek a koronavíruson

Az oltást nem úszod meg, de azért fellélegezhetsz: Covid-kisokos gyógyultaknak

Biztosan védett vagy, ha átestél a fertőzésen? Meddig? Mikor kaphatsz oltást? Durvábbak lesznek a vakcina mellékhatásai? Utazhatsz? Lesznek előjogaid? Minden, amit a gyógyultak helyzetéről és kilátásairól jelen ismereteink szerint tudni lehet.

Két tény a magyarországi koronavírus-helyzetről április elején:

  • még sosem volt ennyi fertőző és/vagy beteg egyszerre;
  • nagyon sokan és nagyon gyorsan kapnak sokféle oltást.

E cikk megjelenéséig alighanem meglesz a politikai és (ezért aztán) lélektani határnak számító két és félmilliomodik beoltott. A kettő (az oltások száma és a fertőzés gyors terjedése) látszólag üti egymást: ha sok az oltott, nem pont, hogy csökkennie kéne a megbetegedések számának? Ez jól hangzik, de természetesen nem ilyen egyszerű: a beoltottak nagy része még csak az első adagot kapta meg, és ahhoz is kell oltóanyagtól függően legalább két-három hét (nem pár nap, ahogy Orbán Viktor mondta), hogy legalább félig-meddig kialakuljon a védettség.

A fentiek egyébként azt is jelentik, hogy nagyon sokan már átestek a víruson; jelenleg 420 ezer gyógyultat és 250 ezer aktív fertőzöttet tartanak nyilván, utóbbiak jó része nyilván már gyógyulófélben van, meggyógyult, vagy eleve tünetmentes volt. Ha hozzávesszük azt, amit minden szakértő mond: hogy nagyon nagy a látencia, azaz sokan tünetmentesek, vagy egyszerűen nem hívták az orvost és tesztet sem kértek, kijelenthetjük, hogy a fertőzöttek és gyógyultak valódi száma a hivatalos adatok többszöröse.

Magyarországon tehát legalább egymillió ember (de inkább sokkal több) már átesett a fertőzésen.

Ehhez képest viszonylag kevés szó esik róluk, nekünk pedig (és alighanem nekik is) ezernyi kérdésük van. Ők már védettek? Ez azt jelenti, hogy félnivalójuk sincsen? Kaphatnak oltást? Vagy ellenkezőleg: tiltakozniuk kell, ha felajánlják nekik? Utazhatnak? Ugyanúgy kezelik majd őket, mint a beoltottakat? És hogyan igazolhatják mindezt? Utánajártunk mindennek, aminek utána lehet a jelenlegi magyar szabályok értelmezésével és a hazai és nemzetközi szakvélemények átpörgetésével; mondanunk sem kell, minden válaszra két új kérdés jutott. Azért összefoglaljuk, mit érdemes tudnia annak, aki hivatalosan vagy nem hivatalosan meggyógyult a koronavírusból.

Átestem a fertőzésen. Akkor én védett vagyok?

Eleve nehéz definiálni, mit jelent az, hogy átesni a fertőzésen, ahogy azt is, hogy mit jelent a védettség. Hivatalosan akkor esik át az ember a koronavíruson, amikor már nem fertőz többé, ez azonban sajnos nem esik egybe a tünetek elmúlásával, gyakran az enyhülésükkel sem. Mindenesetre az számít gyógyultnak, akit:

  • a jellegzetes tünetek megjelenése vagy pozitív teszt után tíznapos házi karanténra „ítélt” a háziorvosa, és ezalatt elmúlt a láza és nem lépett fel szövődmény;
  • két negatív teszt után kiengedtek a kórházból.

Most már tudjuk, hogy a betegek negyedénél-harmadánál a tünetek (köhögés, gyengeség, hőemelkedés, akár memóriazavar) hosszabb távon fennmaradnak; nagyon fontos azonban, hogy, ha a láz és a jellegzetes kezdeti tünetek elmúltak és eltelt a tíz nap, közösségbe mehetnek.

Védettségügyben ennél nagyobb a homály. A jó hír, hogy már elég ideje élünk együtt a koronavírussal, hogy tudjuk, nagyjából mire számíthatunk, a rossz hír, hogy ez egyénenként változik, méghozzá széles szórásban. Az biztos, hogy a fertőzés utáni 1-2 héttel kialakul a védettség, azaz a szervezet annyi antitestet termel, amennyi bőven megvéd minket az újbóli megfertőződéstől. Az, hogy mindez mennyi ideig tart, azaz meddig vagyunk biztonságban és tudhatunk biztonságban másokat, tanulmányonként változik. A most érvényes tudományos konszenzus szerint az életkortól, az egészségi állapottól és a fertőzés súlyosságától függően legalább három-négy hónapig, de inkább fél évig nem kaphatjuk el újra a vírust, ám a védettség nem hirtelen szűnik meg, hanem ahogy egyre kevesebb antitestet termelünk, fokozatosan nő az újrafertőződés veszélye. A legújabb angol (egészségügyi dolgozókat vizsgáló) kutatás alapján legalább öt hónapig védettek vagyunk, egy tavaly téli, egészen optimista vizsgálat szerint pedig legalább nyolc hónapig kitart a védettség, sőt, az antitest-termelés hosszú távon stabilizálódik és emlékeznek a vírusra a T- illetve B-típusú fehérvérsejtek is, azaz akár évekig is biztonságban lehetünk.

Akárhogy is: a magyar állampolgárok hivatalosan fél évig védettek a vírussal szemben a gyógyulástól számítva.

Ezek szerint igazolják is, hogy gyógyult, tehát védett vagyok?

Igen. A védettség a vonatkozó kormányrendelet szerint az alábbiak szerint igazolható:

  • a COVID-19 betegségből e rendeletben meghatározott időn belül történő felgyógyulás, vagy
  • az Európai Unióban, illetve a Magyarországon engedélyezett és a lakosság oltására felhasznált COVID-19 oltóanyaggal történt védőoltás esetén.

A koronavírus elleni védettség igazolására alkalmas az e rendelet szerinti hatósági igazolvány, illetve applikáció. Az e célból fejlesztett és letölthető applikáció azonban, akárhogy is nézzük a hivatalos leírást, csak az oltás tényét tartalmazza az online egészségügyi adataink alapján, a gyógyulásét nem, így azoknak, akik átestek a fertőzésen, marad az igazolvány. (Ilyen applikációt ráadásul nem is találtunk az androidos Google Play üzletben, csak a házi karantén ellenőrzésére szolgálót.) Aki nem tesztelte magát és nem fordult háziorvoshoz, de gyanús neki, hogy az elmúlt hónapokban átesett a fertőzésen, az is szerezhet hivatalosan elismert védettséget. Rá a következő szabály vonatkozik: „Ha az érintettről az EESZT-ben nem tartanak nyilván pozitív eredményű PCR vagy gyorsteszt eredményt, azonban az érintett az egészségügyi szakmai szabályoknak megfelelő, Magyarországon működő egészségügyi szolgáltató által laboratóriumban elvégzett, pozitív eredményű vizsgálattal igazolja, hogy szervezetében a koronavírus elleni ellenanyag jelen van, abban az esetben a felgyógyulás napjától számított negyedik hónap azonos napjáig (ha a hónapban nincs ilyen nap, akkor a hónap utolsó napja) érvényes az igazolvány.”

Tudnivalók azoknak, akik átestek a koronavíruson

fotó: getty images

A kis plasztikkártyát hivatalból, kérés nélkül postázzák az érintettek címére, azaz azt nem kell külön igényelni. Igaz, nem is kapkodják el: azok már megkapták, akik a második hullámban estek túl a fertőzésen, akik mostanában gyógyultak, azoknak a környezetünkben élők tapasztalatai szerint heteket, várniuk kell, annak ellenére, hogy elvileg nyolc napon belül ki kellene állítaniuk az igazolványt. Ez nem tragédia, már csak azért sem, mert egyelőre azt sem tudni, mire (lesz) jó a kártya. Azt ugyanis a keleti vakcinákkal történő oltás után is kiadják, ezeket pedig (még) nem fogadja el az Európai Gyógyszerügynökség, igaz, a Szputnyik V-t már vizsgálják. Azaz az Unión belüli utazásra automatikusan nem jogosít, nem mintha ez a kérdés már aktuális lenne. Igaz, Görögország például máris jelezte, hogy várja a turistákat, ha van oltási igazolásuk; nem tudni, ez a kártya kiváltja-e azt.

Ez most olyan, mintha beoltottak volna?

A fertőzés utáni védettség nagyjából úgy működik, mint az oltás utáni, sőt még megbízhatóbb is. (Főleg, ha a 60 százalék körüli védettséget adó vakcinákat vesszük alapul.) A szakirodalom világszerte párszáz újrafertőződésről tud, azaz olyan esetről, amikor valaki igazoltan elkapta a vírust, majd a szintén igazolt gyógyulása után hónapokkal újra megfertőződőtt. Azaz statisztikailag az van a legnagyobb biztonságban, aki éppen átesett rajta. A fő különbség ez és az oltás közt az, hogy az oltás hatása újabb adagokkal, „emlékeztető” vakcinákkal hosszabbítható; hogy mely vakcinából mikor mennyi kell, azt éppen most vizsgálják, hiszen ez élesben, a lakosság átoltottsága és az ez utáni folyamatos ellenőrzések alatt derül ki. Arról nem is beszélve, hogy a gyógyulás utáni védettség nem biztos, hogy visszaveri az újabb mutációkat, a vakcinákat pedig képesek finomhangolni a kutatók, hogy az újabb és újabb variánsok ellen is hatásosak legyenek Azaz:

azzal, hogy túlvagyunk a koronavíruson, nem ússzuk meg (és ne is akarjuk megúszni) az oltást, előbb-utóbb mindenkinek az a legjobb, ha beadatja.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy aki felgyógyult, már hívja is a háziorvosát, vagy lobbizzon egyéb módon a vakcináért. (Ez utóbbi egyébként sem elegáns.) Az ugyanis, gyógyultak idő előtt kapnak oltást, sok esetben többet árt, mint használ. Sokat elmond, hogy még tavaly év végén is azt mondta az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (CDC), hogy a gyógyultak oltása indokolt, de egyelőre muszáj várni vele (nem tudni, meddig), hiszen nem áll rendelkezésre elég adat, hogy kimondják: biztonságos.

Azóta két dolog derült ki:

  • a tünetes fertőzöttek nagy része komolyabb mellékhatásokat tapasztal az oltás után még hetekkel, hónapokkal a gyógyulás után is;
  • cserébe a gyógyultaknak elég lehet egy vakcina is.

Azért fogalmazunk óvatosan, mert erről még tényleg nincs tudományos konszenzus, legfeljebb egyéni beszámolók és folyamatban lévő kutatások. Abban nagyjából minden szakértő egyetért, hogy a fertőzés leküzdése és a némi idő elteltével beadott egy darab oltás ér annyit, mint a fertőzés nélküli két darab oltás; abban azonban nincs egyetértés, mit jelent a „némi idő”.

Magyarországon az a szabály, hogy a gyógyulást követő három hónapig nem adható vakcina.

Azaz ennyi időt kell várni, miután a háziorvos vagy kórház gyógyultnak nyilvánítja az embert. Erről azonban tapasztalataink szerint nem minden háziorvos tájékoztatja a betegeket: van, aki elmondja, van, aki nem, és olyan is akadt, aki a betegtől hallott először erről a szabályról. Ez azonban elvileg nem baj, hiszen a központi adatbázis – rövid és könnyen megjegyezhető nevén: Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér – tartalmazza a házi karantén vagy a kórházi kezelés végének időpontját, azaz, ha minden jól megy, a gyógyultak meg sem kapják az oltási behívót idő előtt.

Kérdés, hogy minden jól megy-e: a legjobb, ha jelezzük az oltóponton, ha már átestünk a betegségen, főleg, ha a kötelező három hónapnál korábban hívtak be. Akkor pláne, ha tüneteink voltak az oltás időpontját megelőző három hónapon belül. A legjobb persze az, ha az oltás előtt a már lezajlott fertőzést kimutatni képes gyorstesztet végeztetünk, ha pozitív, akkor pedig ezt lobogtatva érkezünk az oltópontra. Jó hír viszont, hogy senkinek sem kell attól tartania, hogy ha észrevétlenül esett át a Covidon, ledönti a lábáról a vakcina: tünetmentes fertőzés után a jelenlegi tudásunk alapján pont annyira érzi meg az ember az oltást, mint amennyire anélkül érezné meg.

További cikkek a témában

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése