Mit lehet és illik viselni a magyar uszodákban?

Pár nappal ezelőtt nagy felháborodást keltett, hogy egy fiatal nő aprócska, testszínű, tangás fürdőruhát viselt. Az eset az Egyesült Államokban történt, ahol az Aquapark egy másik látogatója vette videóra a fürdőzőt. A gyorsan terjedő klipben, amelyet eddig 17,7 milliószor néztek meg, több gyerek és szülő is látható a medencében, a TikTok népét pedig rendesen megosztotta az, hogy oké-e egy családokkal teli létesítményben tangás bikinit húzni. Többen úgy voltak vele, hogy nem helyénvaló, hogy gyerekek között visel tangát, míg mások szerint erre is vonatkozik az a szabály, hogy mindenki azt vesz fel, amit akar.

Ez azonban nincs teljesen így.

Az uszodákra, medencés strandokra, fürdőkre ugyanis rendszerint vonatkozik egy dresszkód, amely országonként, vagy akár intézményenként is változhat. Németország egyik legliberálisabb városában, Berlinben például immár monokinizni is lehet a nőknek az uszodákban és a strandokon, miután a város mindenki számára ugyanazt a dresszkódot vezette be. A diszkriminációellenes intézkedésre azt követően került sor a német fővárosban, miután több nő panaszt tett az ombudsmannál.

Zavarta őket ugyanis a felszólítás, hogy takarják el a mellüket a medencében és napozáskor.

Az egész onnan indult, hogy egy nőt elküldtek az egyik berlini uszodából, miután fürdőruha felső nélkül napozott a kültéri medencénél. Nem hagyta ennyiben a dolgot, és jogi lépéseket indított az üzemeltető ellen, majd egy másik nő is így tett, aki decemberben egy fedett uszodában járt hasonlóan.

Csapból iszik egy látogató a Széchenyi Gyógyfürdő és Uszodában (Fotó: MTI / Balogh Zoltán)

Magyarországon ennyire nem lazák a szabályok

„Monokinizni az épített fürdőkben egyértelműen nem lehet, medencékben ilyenre nincs lehetőség” – ezt már Balogh Zoltán, a Magyar Fürdőszövetség főtitkára mondta az nlc-nek, hozzátéve, hogy ilyen változások nem is várhatóak. Vagyis Magyarországon egyelőre nincsenek olyan medencés strandok, uszodák, vagy fürdők, ahol a közösségi medencékben bátran lehetne meztelenkedni, ugyanakkor léteznek olyan szaunák, ahová csak fedetlen testtel lehet bemenni  (ez a leghigiénikusabb) és a hozzájuk tartozó medencébe is. Egyébként számos szomszédos országban, például Szlovákiában vagy Csehországban természetes a szaunák meztelen használata, nagyon sok fürdőkomplexumban nem is engedélyezik fürdőruha viselését. Pozitív előrelépés, hogy itthon is egyre több ilyen lehetőséget találunk.

De visszatérve a medencés öltözködési szabályokra, a Gellért fürdő honlapján például azt írják, hogy a nők viseljenek „tisztességes fürdőruhát”. Ebbe beletartozik a bikini, de a sportos tankinit, rövidnadrágot (felsővel) vagy egyrészes női fürdőruhát is elfogadják. A tangáról nem esik szó, ugyanakkor arra felhívják a figyelmet, hogy a Gellért gyógyfürdőben nem engedélyezett a teljes testet takaró fürdőruha (pl. burkini). Azt is megjegyzik, hogy a Gellért fürdő magánfürdője mentesül az általános öltözködési szabályzat alól. Felhívtuk a Széchenyi fürdő ügyfélszolgalátat is, hogy megtudakoljuk, hozzájuk milyen fürdőruhában illik menni, ők azt mondták, ugyanazok a szabályok vonatkoznak rájuk is, mint a Gellért gyógyfürdőre.

Szent Gellért fürdő termálmedencéje (Fotó: Mohai Balázs)

Megkerestük a Budapesti Gyógyfürdői sajtóosztályát, akik azt írták az nlc-nek, hogy az elmúlt évtizedekben nem volt tapasztalható jelentős változás a fürdőruhaviselést illetően, továbbra is az alapvető társadalmi normák jellemzőek. Az általános szabályok mellett vannak egyedi helyzetek is. Például a Rudas törökfürdőjében – a fürdőzés régi hagyományait megőrizve – vannak külön férfi, illetve női napok, időszakok, amikor csak férfiak, illetve csak nők használják a fürdőt, és ilyenkor a fürdő által biztosított textilkötény viselete kötelező. Egyes fürdőinkben a szaunaprogramokon részt venni kizárólag szaunaruhában, saját vagy a fürdő által biztosított textillepedőben, elfedett testtel lehet. A szaunákban a teljes testfelület alá lepedőt vagy törölközőt kell teríteni, hogy a testfelület ne érintkezzen a paddal. A közös fürdőzés szabályaihoz sorolható továbbá a papucs viselése, valamint a hosszú haj feltűzése azokban a medencékben, amelyekben az úszósapka használata nem kötelező.

Mindegy, hogy a fürdőruhám milyen?

Balogh Zoltán, a Fürdőszövetség főtitkára elmondta, jelenleg jogszabály nem írja elő, hogy mi minősül fürdőruhának Magyarországon, ezért mindenki ezt a saját házirendjében szabályozza, és ebben alapvetően közegészségügyi szempontok játszanak szerepet.

2016-ban két idősebb, 70 év körüli nő fürdött a Széchenyi Fürdő Kós Károly sétány felől nézve baloldali szárnyában, már több mint egy órája a fürdőben tartózkodtak, amikor két alkalmazott felszólította őket, hogy hagyják el a medencét, ugyanis megsértették a házirendet.

A nőkön burkini volt. Az egész testet lefedő fürdőruhát főként muszlim nők viselik.

A főtitkár azonban felhívja a figyelmet, hogy nem vallási megfontolásból, hanem közegészségügyi és biztonsági szempontok alapján hozták meg ezt a szabályt. Ugyanis a nem megfelelő fürdőruhák, például a normál ruhák vagy az edzőruhák túl sok vizet szívnak magukba. A legtöbb fürdőruha nejlonból vagy lycrából készül, amelyek könnyű anyagok, gyorsan száradnak és nem szívnak fel sok vizet. Ezzel szemben a normál ruhák anyagai, különösen a pamut, magába szívja a vizet. Ez viszont megnöveli a fulladás kockázatát. A burkiniket is főleg azért tiltják, mert meglehetősen hosszúak, és vizes állapotban túlságosan korlátozóak/nehezek lehetnek, ami megnehezíti a felszínen maradást, és növeli a fulladás esélyét. „Az új közfürdős rendeletben, aminek a kiadása még nem történt meg, de tervezett formájában már szerepel a meghatározása annak, hogy mi számít fürdőruhának. Kizárólag fürdőruhának gyártott, gyorsan száradó anyagból legyen ez a ruha, néhány fürdő esetében például előírják azt is, hogy lábnál térd fölé, karnál pedig könyök fölé érjen ez a viselet” – mondja, hozzátéve:

„Vannak az úgynevezett szörfös gatyák, amiket a fiatalok akár utcán is hordanak, napokig, mondjuk, rajtuk van, leülnek a földre, a fűbe, egyebek, és egy másik nap meg belemegy ebben a medencébe, mert azt mondja rá, hogy ez fürdőruha. Ez például egy komoly közegészségügyi kockázatot hordoz magában, de sajnos manapság egyre többen használják fürdési célra” – magyarázza a főtitkár.

Burkiniben fürdőző nő és gyereke (Képünk illusztráció – Fotó: Getty Images)

Érthető, ha a legtöbb uszoda öltözködési szabályzata tilt minden olyan ruházatot, amely nem fürdőruha. Általánosságban elmondható, hogy

• az egyrészes,
• a kétrészes fürdőruhák
• fürdőnadrágok/úszónadrágok engedélyezettek. 

Előfordulhat, hogy egyes helyeken tiltják az általa említett szörfnadrágot is, hiszen ezek általában túl lazák és hosszúak, így akadályozhatják a mozgást, és megnehezíthetik a felszínen maradást.

Az öltözködési szabályzat célja alapvetően az, hogy biztosítsa a medencébe járók biztonságát, valamint a megfelelő vízminőséget, és azt, hogy a berendezések megfelelően működjenek, nem pedig az erkölcsi iránymutatás.

– mondja Balogh Zoltán a tangás ügyre reflektálva, szerinte nálunk egy apróbb fürdőbugyiból itthon nem lehet gond.

Zuhanyzó a Szent Gellért Gyógyfürdőben (Fotó: MTI / Mohai Balázs)

Amik viszont problémásak lehetnek Magyarországon is:

• Rendes ruházat, például rövidnadrág és póló
• Edzőruházat, például kompressziós rövidnadrág, jóganadrág, sportmelltartó vagy leggings
• Burkini
• Board rövidnadrágok
• Hosszú ujjú kiütésvédők
• Takarófelsők

A nyilvános uszodák öltözködési szabályait nem különösebben nehéz betartani. Lényegében ez az egész cikk egy egyszerű mondatban összefoglalható: viselj megfelelő fürdőruhát, és ne viselj rendes ruhát az uszodába. Ez azt jelenti, hogy leginkább azok szegik meg ezeket az irányelveket, akiknek valamiért nincs fürdőruhájuk, és valami mást akarnak felvenni.