Egészen bizarr újítással állt elő a Starbucks: sertéshús ízű kávét készítettek a holdújév alkalmából. Egy, a kínai konyhában nagyon kedvelt típusú sertés húsának aromáját keverik a tejeskávéba, így áll össze ez a merőben szokatlan íz. És mivel nekünk már a gondolata is hajmeresztő ennek az italnak, kíváncsiak voltunk rá, milyen furcsa, meglepő, esetleg egyenesen hátborzongató ritkaságok kaphatók a nagyvilágban. Bennünket sokkolt, amikre bukkantunk, valószínűleg téged is fog…
Édes, csípős, savanyú
A gasztronómiában gyakran és szívesen kísérleteznek az ételekkel. Földrajzilag is eltérő, merre milyen irányt vesznek ezek a kísérletek. Észak-Amerikában és Nyugat-Európában például úgynevezett egymást kiegészítő ízprofilú desszertekért rajonganak, mint például a sós karamella vagy a csilis csoki. Ehhez képest Dél-Európában és Kelet-Ázsiában pont azok az ételek nagyon népszerűek, amelyek egymással ellentétes ízeket kombinálnak. Így ízkontrasztokat hoznak létre, ahogyan az édes-savanyú vagy csípős-savanyú fogásoknál is tapasztaljuk.
Vérünkben az ízlésünk
Rengeteg tényező befolyásolja, hogyan reagálunk a megszokottól eltérő ízekre, miért van az, hogy egyikünk esküszik egy furcsa vagy szokatlan ételre, míg másikunk pedig a világból kifutna tőle. A kulturális háttér mellett az is hatással van a reakciónkra, hogy mennyire érzékenyek az ízlelőbimbóink, milyen a neveltetésünk, szedünk-e az ízlelésünket befolyásoló gyógyszert, milyen az egészségügyi állapotunk. Emellett pedig szintén meghatározó a genetika. Egyes kutatások szerint ugyanis vannak olyan genetikai tényezők, melyek befolyásolják az ízérzékelésünket, különösen igaz ez a keserű ízre, melynek kedvelését egy genetikai variáns jelenléte sokkal valószínűbbé tesz.
Millió forintos fogások
Persze az igazán speciális ételek megálmodóit nem mindig az önzetlen útkeresés motiválja, hanem bizony a pénz is. Egy olyan étel, amire mindenki felkapja a fejét, amire kíváncsiak az emberek, vagy aminek őrült drágák az összetevői nagy reklámot jelent, jó eséllyel pedig nagy bevételt is. Az egyes luxuséttermekben kapható aranyozott steak különlegessége például pusztán az, hogy 24 karátos arannyal vonják be a húst, amelynek íze ugyan nincs, viszont el lehet kérni érte adagonként akár több ezer dollárt is. Desszertekhez előszeretettel használják egyes helyeken az ezüstlapot is ugyanezzel a céllal, máshol pedig gyöngyporral érik el a luxust, dacára annak, hogy az őrölt gyöngynek sem íze, sem tápértéke nincs.
Brutálisan bizarr chipsek
Nem kell ahhoz egy vagyont költeni, hogy olyan ételt egyél, ami finoman szólva sincs jelen minden háztartás polcain. A chipsek piaca kifejezetten erős a bizarr ízkísérletekben. Így jöhetett létre például Amerikában a csirke- és a gofri ízű chips, Japánban a tintahal tintájával ízesített változat, Portugáliában a szardínia ízesítésű, Olaszországban pedig a pesto és a trüffel ízű chips.
Felfoghatatlan ízű rágógumik
Minden fogyókúrázó álma úgy érezni egyes ételek ízét, hogy nem társulnak hozzá kalóriák. Valószínűleg éppen ez lehet az oka annak, hogy a chipsek mellett a rágógumik készítőinek fantáziája sem ismer határokat. Gondoltad volna, hogy Németországban például lehet kapni kolbász-, illetve sör ízűt, Franciaországban bor ízűt, Norvégiában füstölt lazac ízűt, Olaszországban kék sajt ízűt, Amerikában pedig sült csirke ízűt is?
Desszertek, amikre nem számítanál
Ha pedig szeretnéd kicsit lekerekíteni a gasztroélményt, már jöhet is az utolsó fogás. Mit szólsz mondjuk Amerikából egy fokhagyma ízű fagylalthoz? Esetleg egy finom, francia mustárfagyi? Ha egyik sem a te világod, akkor érdemes kipróbálni a fülöp-szigeteki sajtos fagylaltot, Oroszországban a kaviár ízű gumicukrot, Japánban a szaké ízűt, illetve szintén ne menjünk el szó nélkül Japán szójaszósz ízű gumicukra és wasabis fagylaltja mellett sem…