Ezért olyan drágák a reptéri étkezdék

Az utasok zöme keményen számol fejben, amikor ételt, italt, esetleg más, szükséges holmit vásárol a reptéren. Hiszen, legyen az a reptér bárhol a világon, nagy általánosságban elmondható, hogy az ételek és az italok méregdrágák a különféle étkezdékben, kávézókban, üzletekben.

Köztudott, hogyha reptéren éhezünk, szomjazunk meg, a tranziton kívül még a városi árakon dolgoznak az üzletek, de amint becsekkolnak az utasok, egy másik világban találják magukat. Van, aki ezt belekalkulálja az utazásba, míg mások nem tudják megszokni a magasabb árakat.

„Lehetőleg semmit nem veszek, mert ezzel szabotálom a rablást. Vizet már muszáj volt”– írja az egyik hozzászóló a Facebookon, amikor arról kérdezem az ismerőseimet, kinek, mi volt a legfájdalmasabb vásárlása egy reptéren. Nagyot nézett Dóra is a dubaji reptéren, amikor matcha latte-t szeretett volna magának vásárolni.

„Nem fenszi kávézó volt csak egy ilyen kis pult kávéval és péksütivel. Előre kellett fizetni. A csávó félreértette és mokkát adott, (nem iszom kávét) kiderült matchajuk nincs is. A végén kicserélték egy sima teára, értsd forró víz és teafilter, ezért 5000 forintot fizettem átszámolva. Hát az fájdalmas volt. Nem mintha a matcha megérte volna annyiért…” – mesélte.

Kávé és croissant a Paul gyorsétteremből, a Liszaboni Repülőtéren (Fotó: Horacio Villalobos – Corbis/Corbis via Getty Images)

Olyan is előfordul, hogy nem ételt, italt kell vennünk, hanem valamilyen más termékre van égetően szükségünk, amit nem tudunk megvásárolni a Duty Free Shopban. Ilyenkor is fel kell kötni a gatyát. Orsinak például nyakpárnát kellett vásárolnia, mert a sajátját otthon hagyta.

„Muszáj volt megvenni, mert hosszú útra mentem, és pokolian nyűgös ember vagyok. Kaját belekalkuláltam, vizes palackot vagy kulacsot mindig viszek. Kivéve, ha ugye otthon hagyom, akkor veszek egy nagy levegőt, és kifizetem” – mesél a tapasztalatairól, míg másikuk arról írt, hogy a reptereken egyre gyakrabban előfordul, hogy a csapokból nem lehet hideg ivóvizet tölteni a kulacsba. 

Szerte a világon téma, hogy milyen arcpirító árakkal címkézik fel a portékáikat a reptéri üzletek, írtunk egy brooklyni férfiről, aki lefotózott  egy képet a LaGuardia reptéri étteremből, ahol is 27,85 dollárt (10 ezer forint) kértek egy pohár Sam Adams sörért.

De vajon miért drágább enni, inni a reptereken, mint máshol?

Valójában összetett oka van annak, hogy ilyen magas árakat látunk a repülőtereken. Ebben a cikkben összeszedtük a válaszokat – főleg külföldi forrásokból dolgozva és a hazai Budapest Airport válaszaira hagyatkozva–, a témában feltett gyakori kérdésekre:

• Ki határozza meg az élelmiszerárakat a repülőtéri éttermekben?
• Miért olyan összetett a kereskedelmi bérlet a reptereken?
• Milyen egyéb költségeket terhelnek az utasokra?
• Hogyan takaríthatsz meg pénzt utazás közben?

„Globális jelenség, hogy a repülőtéri árak bizonyos mértékben eltérnek az adott országban tapasztalt átlagos árszínvonaltól, de a különbséget a közvélemény nem mindig érzékeli reálisan. A repülőtereken elérhető vámmentes vásárlási lehetőséget kihasználva akár a megszokottnál kedvezményesebb áron is vásárolhatnak az utasok, illetve olyan termékekhez is hozzájuthatnak, amik máshol nem elérhetők. Így van ez a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren is. Az általunk viszonyítási alapként kezelt európai légikikötők kínálatának tükrében a budapesti repülőtér árai nem számítanak magasnak” – közölte a Budapest Airport sajtóosztálya az nlc-nek, az árképzésről pedig szintén igen szűkszavúan fogalmaztak:

„A kereskedelmi egységekben alkalmazott árak meghatározása nem a repülőtér üzemeltető közvetlen felelősségi köre, így erre vonatkozóan nem tudunk részleteket megosztani”

Duty free üzletek a Liszt Ferenc Repülőtéren (Fotó: Profimedia)

A Travel to Tomorrow cikkéből több derül ki a magas árak mögött húzódó okokból. Ők azt írják, hogy a repülőtéri éttermek tulajdonosa olyan üzlettulajdonosok (kis- és nagyvállalatok egyaránt), akik magától a repülőtértől bérlik a helyet. Vagyis, általában ezek a cégek határozzák meg az árakat. E feltételezés alapján könnyű a magas árakat a kereslet és a kínálat számlájára írni. Mint írják azonban, az igazság nem ilyen egyszerű.

Ezért a vállalkozásoknak többet kell kérniük a termékeikért, beleértve az élelmiszereket is, hogy profitot termeljenek. Tehát a Travel to Tomorrow szerint részben maguk a repülőterek felelősek a magas ital és élelmiszer árakért. 

Hogyan számítanak fel a repülőterek bérleti díjat az eladóknak? 

A repülőtéri bérleti díjakat nem ugyanúgy kezelik, mint a hagyományos kereskedelmi bérleti díjakat. A repülőtéri eladóknak részletes ajánlatkérést kell benyújtaniuk, amelyben leírják, hogy milyen célra kívánják használni az ingatlant. Ezután egy kijelölt bizottság választja ki az eladókat üzleti igényeik és preferenciáik alapján. 

Az eladóknak átfogó ajánlatkéréseket kell benyújtaniuk, amelyeket a repülőtéri hatóság elemez. Ezt követően egy erre a célra létrehozott bizottság választja ki a bérlőt a repülőtéren meglévő kínálat, valamint a hiányzó vagy nem hiányzó vagy szükséges elemek függvényében.

A magas bérleti díj mellett a repülőtéri vállalkozásoknak a nyereségükből jutalékot is kell fizetniük a repülőtéri hatóságnak. Ezt a működési költségekre, az infrastruktúra mentesítésére és általános repülőtéri fejlesztésekre kell fordítani. A Simple Flying szerint a jutalékok könnyen meghaladhatják a 10 százalékot. 

Az itthoni üzletbérlések metódusáról megkérdeztük a Budapest Airportot is, de ők azt írták, a bérleti díjak kérdése üzleti titok, ezzel kapcsolatban nem tudnak információt adni. 

Fotó: Yalonda M. James/The San Francisco Chronicle via Getty Images

A szállítás sem olcsó

Az ellátmányok kiszállítása egy repülőtérre drágább, mint mondjuk egy helyi étterembe. Nemcsak, hogy a repülőterek általában távolabb vannak a beszállítók raktáraitól, de szigorú menetrendeket is be kell tartani. Ezenkívül hozzáférést kell biztosítani a repülőtéri parkolóhoz, ami szintén nem olcsó, és az árunak át kell esnie a biztonsági ellenőrzésen is.

A bérleti díjon kívül a repülőtéri élelmiszer-értékesítőknek a repülőterekre kell szállítaniuk az élelmiszert és át kell jutniuk a biztonsági ellenőrzésen. Ez sokkal nagyobb fejfájást okoz a vállalkozásoknak, mint amikor teljes mértékben a saját működési területük felett rendelkeznek. Így a szállítási díjak is magasabbak lehetnek.

Tárolás

Egy repülőtéren nincs sok hely a létesítmények számára a készletek tárolására, így az eladóknak vagy további helyet kell bérelniük, ami, mint tudjuk, drága, vagy a közelben kell raktárakat találniuk. Ez is költségekkel jár. Bár a bérleti díj a repülőtéren kívül alacsonyabb lehet, a raktárból a repülőtérre történő szállítás és a biztonsági ellenőrzés, valamint az erre a feladatra kijelölt személyzet költségei is számottevőek.

Személyzet

A repülőtéren való munkavégzés – legyen szó biztonsági szolgálatról vagy csak szendvicsek árusításáról – kiterjedt háttér-ellenőrzést igényel, így a munkáltatóknak minden újonnan felvenni kívánt személy esetében fizetniük kell a mélyreható ellenőrzésért. Biztos te is észrevetted már, hogy a repülőtéri ételek ára a biztonsági ellenőrzésen kívül általában valamivel olcsóbb, mint a biztonsági területen belül. Ennek is megvan a maga oka. A biztonsági ellenőrzés ugyanis még alaposabb a tranzitzóna utáni területen dolgozó emberek esetében, ahol pedig háttérellenőrzések vannak, ott az étterem-tulajdonosoknak több pénzt kell költeniük, ami megnöveli az ételek árát.

A munkáltatóknak ráadásul magasabb személyzeti költségeket kell fedezniük a repülőtérre való közlekedésért, amely tömegközlekedéssel nem mindig könnyen megközelíthető, valamint a magas parkolási díjakért.

A költségcsökkentés és a COVID-19 felforgatta a munkaerőpiacot. Az alkalmazottak fluktuációs aránya szintén nagymértékben befolyásolja a repülőtereken működő élelmiszer-kiskereskedelmi vállalkozások működési költségeit.

Egy másik jelentős költség az alkalmazottak repülőtéri parkolása. Bár a legtöbb repülőtéren van kijelölt parkoló a munkavállalók számára, ahol parkolhatnak, ez még mindig díjköteles. A seattle-i repülőtéren például egy repülőtéri élelmezési alkalmazott havonta 75 dollárral, azaz 25 000 forinttal számolhat a parkolásért. És ez a költség jogosan hárul a vállalkozás vállára. 

Üzletek a budapesti Liszt Ferenc Repülőtéren (MTI Fotó: Kovács Tamás)

A Restaurant Business szerint a reptéri üzlettulajdonosoknak azért is nehéz megtartaniuk a munkavállalókat, mert gyakran kihívást jelent tömegközlekedéssel érkezni egy repülőtérre. És bár az alkalmazottak kedvezményes reptéri parkolási lehetőséget kapnak, mégis minden hónapban ki kell fizetniük a parkolásért járó pénzt. Ráadásul az alkalmazottaknak plusz időt kell hagyniuk a biztonsági ellenőrzésen való áthaladásra is.

Hogyan spórolhatsz?

A reptéri árakon nem változtathatunk, és jobb, ha elfogadjuk, ez bizony a repüléssel való utazás része. Ezen kívül vannak alternatívák, amelyek segítségével megtakaríthatod a repülőtéri étkezés magas költségeit. Íme néhány egyszerű tipp, amit ajánlunk. 

• Hozhatsz magaddal saját ételt. A folyadékok behozatala kérdéses, mivel három unciánál többet nem vihet át a repülőtéri biztonsági ellenőrzésen. De fehérjeszeleteket, müzliszeleteket, édességet, gyümölcsöket és zöldségeket, valamint egyéb szilárd rágcsálnivalókat vihetsz magaddal.  Ez az egyik legegyszerűbb módja a spórolásnak. Ha külföldre utazol, a következő élelmiszerekkel nem léphetsz be egy másik országba: Gyümölcsök, zöldségek, vetőmagok, diófélék, hústermékek.
  Azonban szinte bármilyen más élelmiszert magával vihetsz a repülőtérre vagy a repülőgépre. Igen, még a biztonsági ellenőrzésen is átvihetsz élelmiszert, amennyiben az nem sérti a maximális folyadékmennyiségre vonatkozó követelményeket.
• Légy szemfüles: a Budapest Airporton becsekkolás előtt még van alkalmad bemenni egy nagyobb élelmiszerüzletbe, ahol normál áron tudod megvásárolni az élelmiszereket.
• Érdemes magaddal vinni egy üres, újrahasználható vizes palackot, hogy a biztonsági ellenőrzésen való áthaladás után feltölthesd egy ivókútnál. Már, ha van ilyen az adott reptéren…

Via: 1,2