A kelbimbó valamiért mostohagyereke a gasztronómiának, aminek az oka számomra épp olyan megfejthetetlen, mint ahogy a Harry Potter szelíd óriása, Hagrid sem tudta megérteni, miért félnek az emberek a pókoktól. Talán a csápjaik miatt – világosította fel Harry, ami ugyan a kelbimbónak nincs, van viszont helyette némi kesernyés mellékíze. Hát erre egyet tudok mondani: sör. Az is keserű, mégis szeretjük, már aki, ugyebár.
Szóval maradjunk abban, hogy kell némi érettség ahhoz, hogy az ember fantáziát lásson a kelbimbóban, az angolok például erre nagyjából képtelenek. Köreikben az egyik legutáltabb alapanyag címnek örvendett hosszú ideig a kelbimbó, mostanra azonban megelőzte az olajbogyó (?), az ecetes uborka (??) és a kagylók. Mégiscsak van fejlődés a földön.
Na, de hát van nekünk más dolgunk is, mint az angol népízlés megfejtése, foglalkozzunk inkább a kelbimbóval, ami, higgyétek el, végtelenül cuki növény. Én a magam részéről nem szeretek a kertembe káposztaféléket beengedni, mert úgy jönnek rájuk a kártevők, a káposztalepke hernyójától, ami mindent felzabál, a molytetűig, mintha vacsorameghívásuk lenne, pedig nincs. A kelbimbóval azonban gyakran kivételt teszek, mert mindig lenyűgöz, ahogy a nagy levelek hónaljában egyszer csak megjelennek a miniatűr káposztafejek, amiket akár ilyenkor, februárban is le lehet szüretelni, semmi kárt nem tesz bennük a fagy. Mármint ha van, de idén pont elmaradt.
Éppen ezért, mivel ez a növény még a jég hátán is megél, elég döbbenetes a piacon szembesülni a kelbimbó árával: jelenleg frissen 1200 forint, de ez minket semmiben sem zavar, mert lehet kapni fagyasztva is, nagyjából annyiért, mint a borsót, aminek viszont már teljesen vállalható ára van.
De mit lehet vele csinálni? Nos, isteni kelbimbófőzeléket, amit baconön indítunk, és füstölt sajttal sűrítünk, amitől elképesztően vonzó, mondhatni abbahagyhatatlanul finom ételt kapunk. Nem is kell hozzá más, csak némi barna kenyér, amivel kitunkoljuk a szaftját, és már kész is van az ebéd.
Kelbimbós egytálétel füstölt sajttal
Hozzávalók
- 3 dkg vaj
- 10 dkg bacon
- 45 dkg kelbimbó, azért ennyi, mert ennyi van a zacskóban, de kezelhetjük nagyon lazán az adatokat
- só, bors, őrölt szerecsendió, őrölt kömény
- 1 gerezd fokhagyma
- víz
- 1 kis pohár tejföl
- 1 púpozott ek. liszt
- 10 dkg füstölt sajt reszelve
Elkészítés
- A bacont felcsíkozzuk, és vajon kisütjük a zsírját. Rádobjuk a kelbimbót, pár percig hagyjuk, időnként megkeverjük, majd öntünk rá annyi vizet, amennyi ellepi.
- Most jönnek a fűszerek: sózzuk, borsozzuk, teszünk rá egy csipet szerecsendiót és egy kevés őrölt köményt – mégiscsak káposztaféléről beszélünk, aminek ez a fűszer segíti az emésztését. A fokhagymát apróra vágjuk, úgy tesszük a fazékba. Lefedjük, és addig főzzük, amíg a kelbimbó meg nem puhul.
- Ekkor a tejfölt kikeverjük a liszttel, fellazítjuk egy merőkanálnyival a kelbimbó főzővizéből, és ebbe a mixtúrába belekeverjük a reszelt füstölt sajtot.
- Beleöntjük a fazékba, jól elkeverjük, hagyjuk egyet rottyanni, hogy a liszt megfőjön benne, és már kész is az étel.
Egyetek sok-sok kelbimbót, mert finom, ráadásul a keresztes virágzatú növényeknek (káposztaféléknek) bizonyítottan rákmegelőző hatásuk is van.