Baba

Ijesztõ köhögés

Feltûnõ elõzmények nélkül, általában éjszaka kerül sor kruppos rohamra. A kisgyerek rémülten, sokszor sírva ébred a légszomjat okozó, rohamszerû, ugató köhögésre. Hogyan ismerhetjük fel a betegséget, hová forduljunk, és milyen kezelésre számíthatunk? <br>




Vírusos légúti huruton minden gyerek többször is átesik, mire felnő. Tíz-tizenöt százalékuknál azonban a gyerekkor során legalább egyszer a fertőzés hatására ugató, fullasztó köhögés lép fel. Az ijesztő tüneteket felső légúti szűkület váltja ki: a gyulladás következtében a hangszalagok alatti részen több-kevesebb váladék képződésével járó duzzanat, ödéma alakul ki. A belégzés nehezítetté válik, és ha a hangszalagok is érintettek, akkor rekedtséget is tapasztalunk. Az „ugatás” abból fakad, hogy a levegőnek kis résen kell átpréselődnie. Ősszel és télen a leggyakoribb, csúcsidőszak az október és a november, szinte mindig éjszaka jelentkezik, fiúknál gyakrabban, mint lányoknál. Legfeljebb egy-két napos, náthaszerű tünetek előzik meg, vagy még ez sem. Az esetek többségében nem jár magas lázzal, legfeljebb 38,5 Celsius-fokig megy fel a hőmérséklet. Az első huszonnégy-negyvennyolc óra a legkritikusabb, mert átmeneti javulás után rosszabbodás következhet be. Ha kórházba kerül a gyerek, az ilyenkor szokásos rutinvizsgálatok közt bakteriális leoltást is végeznek, ám baktérium csak elvétve tenyészik ki. A betegség vírusos eredetét a CRP- (C-reaktív protein) vizsgálat is igazolja. Előfordulhat, hogy az ugató köhögést idegen test belélegzése okozza, nem vírusfertőzés. Ha csecsemőkorban kezdődik a pszeudokrupp, az orvos azt is megvizsgálja, nem valamilyen anatómiai eltérés okozza-e a tüneteket.

Mire figyeljünk?
A pszeudokrupp általában nem bizonyul súlyos betegségnek, s az esetek többségében szerencsére különösebb beavatkozás és gyógyszerezés nélkül, a kis beteg megnyugtatásától és az egyszerű, hideg pára belélegzésétől magától elmúlik a roham. Néha azonban súlyos lefolyásúnak bizonyul a betegség, de ennek okát még nem ismerik. Ilyenkor azt tapasztaljuk, hogy a görcsös, ugató köhögési roham 10-15 perc elteltével sem enyhül, a gyerek légzése szapora (a normális percenkénti 22-30 légvételhez képest 35-40) és nehezített. Ez utóbbi abból is látható, hogy nyakának alsó része egészen behúzódik az erőlködéstől, hogy levegőhöz jusson. Előfordulhat, hogy a légcsőszűkület olyan mértékű lesz, hogy a gyerek szürkülni kezd az oxigénhiánytól. Ezt az állapotot azonban nem szabad megvárni, mert ilyenkor csak gyors beavatkozás mentheti meg az életét. Régebben gégemetszést végeztek, hogy biztosítsák a szabad légutat, manapság altatásban intubálják a beteget, vagyis légcsövében vékony eszközt vezetnek le, s azon keresztül lélegeztetik. Mindez természetesen gyulladáscsökkentő gyógyszerek adagolásával is kiegészül.

Gyógymódok
A pszeudokruppos beteg gyógyulási esélyeit javítja, ha hűvös, a roham idején pedig kifejezetten hideg, szabad levegő veszi körül. Segíthet, ha ilyenkor néhány korty hideg vizet itatunk vele. A megfelelő folyadékbevitel biztosítása a gyógyulás egész időtartama alatt fontos. Szopós gyerekeknél, ha a kicsi hajlandó szopni, természetesen az anyatej jelenti a legideálisabb folyadékot, egyébként nem szabad erőltetni az evést. A száraz, meleg levegő fokozza a köhögést, ezért érdemes hidegpárásítót használni.
A kórházi kezelés során porlasztó készüléket használnak, mely alkalmas arra, hogy a finom cseppecskékre porlasztott sós vizet és a (gyulladáscsökkentő és váladékoldó) gyógyszereket egy kis maszk segítségével közvetlenül a gyerek légútjaiba juttassák. Ha ennek hatására sem következik be javulás, a gyulladáscsökkentőt vénásan kezdik adagolni, ha ez sem segít, intubáció segítségével teszik szabaddá a légutakat. Ez utóbbira már a kórház intenzív osztályán kerül sor, szerencsére ritkán. Többnyire a légutakba juttatott gyógyszer is gyorsan javítja a gyerek állapotát. Ha gyakran ismétlődnek a rohamok, a kezelőorvos otthoni használatra is felírhatja a porlasztó készüléket.
Létezik egy szteroid- (gyulladáscsökkentő) tartalmú kúp is, amit a kruppos roham oldására használnak. Hátránya, hogy nem lehet pontosan tudni, mennyi szívódik fel belőle, túl sok-e, vagy éppen kevés. A szteroidok túladagolása azonban súlyos mellékhatásokkal járhat. A légutakba juttatott gyógyszer pontosabban adagolható, és éppen ott hat, ahol szükség van rá, anélkül, hogy a szervezet egyéb részeit jelentős hatóanyag-mennyiséggel terhelné. A pszeudokruppnál alkalmazott gyógyszerek a tüneteket enyhítik, a gyógyulással a szervezet maga birkózik meg.
Mivel a betegséget vírusok okozzák, nincs szükség antibiotikumra. A láz csillapítása általában felesleges, mivel a láz természetes védekező reakció, mely a gyógyulás szolgálatában áll. Ritkán előfordul, hogy hasonló tüneteket okozó, baktériumok okozta betegségről van szó, ilyenkor természetesen szükség lehet antibiotikumra. A döntésben és a pontos diagnózisban ma már többféle laborvizsgálat is segíti az orvost.

Túlérzékenység?
Létezik olyan vélekedés is, mely a pszeudokruppot az allergiás hajlammal hozza összefüggésbe. A gyakorlatban azonban a krupposok közt sincs több allergiás gyerek, mint az átlagnépességben. Ráadásul az allergia elleni szerek krupp esetén hatástalanok. Egyes természetgyógyászati irányzatok ételallergiával, túlzott fehérjefogyasztással hozzák összefüggésbe az ismétlődő, riasztó tüneteket. A tehéntej, a tojás és a hús elhagyása azonban rendszerint nem oldja meg a problémát. Aki kíváncsi a diétás gyógymód részleteire, Dr. Harold Markus A gyermekkori asztma és pszeudokrupp természetes gyógyítása című könyvében olvashat róla részletesebben. (Holistic Kiadó, 1994.)

Ha először kerül sor kruppos rohamra, jobb, ha azonnal kórházba visszük a gyereket, hiszen még nem vagyunk gyakorlottak a tünetek megítélésében. Ha már nem először fordul elő, várhatunk 10-15 percet, esetleg elkezdhetjük az otthoni körülmények közt is kivitelezhető kezelést, hátha javulnak a tünetek. A kis beteget azonban semmiképp se hagyjuk magára, figyeljük állapotát, mert az első hat napon belül még előfordulhat visszaesés. A kórházi kezelés során megnyugtatja a gyereket, ha valamelyik szülő ott marad vele.

Elnevezések
A köznyelvben egyszerűen „kruppos rohamot” emlegetünk, holott a pontos elnevezés álkrupp vagy pszeudokrupp, orvosi nevén laryngitis subglottica. Ha a tüneteket magas láz kíséri, és a gyulladás a légcsőre is kiterjed, az orvos akut laryngotracheitisről beszél, ám a külső szemlélő számára a tünetek ugyanolyanok, mint az első esetben. Maga a krupp szó az angolszász kropan, azaz hangos ugatás szóból származik. A krupp kifejezés eredetileg egy súlyos, bakteriális betegség, a diftéria tünetegyüttesére vonatkozott, s a pszeudo/ál az ettől való megkülönböztetést szolgálta. Manapság krupp szindróma néven foglalják össze mindazokat a betegségeket, amelyekre a nehezített belégzés és a szaggatott, ugató köhögés jellemző.






Szaktanácsadó: Dr. Póder György pulmonológus adjunktus, Semmelweis Egyetem I. számú Gyermekklinika (Budapest VIII. kerület, Bókay utca 53.)


 


 


A mi történetünk
Váratlanul ért, amikor Kristóf kilenc-tíz hónapos kora körül egyik éjszaka furcsa köhögésre ébredtem. Kristi addig békésen aludt mellettem, most viszont rémülten sírt, levegő után kapkodott, és életében először szaggatottan, élesen „ugatott”. Próbáltam a szokott módon egy kis szopival vigasztalni és megnyugtatni, de nagy rémületemre egyáltalán nem akarta elfogadni. Ilyen addig még sosem fordult elő! Akkor ijedtem csak meg igazán. Hirtelen végigcikázott a fejemen, hogy ez nem lehet más, mint kruppos roham, nemrég olvastam róla, s egyik ismerősünk kisfiával is előfordult már. Gyorsan feltéptem az ablakot, zúdult befelé a hideg levegő, én pedig csitítgattam, nyugtatgattam Kristit, aki szünet nélkül köhögött, s szemlátomást nagyon meg volt rémülve. Közben takaróba tekertem az én apró csecsemőmet, és kiálltam vele a teraszra a hideg, párás levegőre. Simogattam, ringattam, sutyorogtam neki, s lassacskán megnyugodott. A köhögési rohamok között már kisebb szünetek is voltak, de akkor is hallani lehetett, milyen nehezen veszi a levegőt. Mire megérkezett a gyerekorvos, már csak hébe-hóba köhögött, de nagyon elesett és bágyadt volt, a láza pedig kezdett felmenni. A diagnózis valóban pszeudokrupp volt, de mivel jobban lett Kristi, csak másnap kellett bemennünk a klinikára. Így kezdődött, és nem is ez volt a legrosszabb, legsúlyosabb roham. Ezután még csaknem két évig kínlódtunk, Kristóf évente nyolc-tíz kruppos




rohamon esett át, olyankor mindennap bejártunk a klinikára hideg párás, gyógyszeres kezelésekre. A rohamok után két hét fullasztó köhögés, egy-két hét szünet, majd kezdődött az egész elölről. Előfordult, hogy olyan erős légszomja alakult ki, hogy taxival vittük orvoshoz az éjszaka közepén, ahol szteroidinjekcióval sikerült rendezni az állapotát. Egyszer kórházba is került, ahol egy éjszakát töltöttünk el együtt, majd hazamentünk. Doktornőnk otthoni használatra is felírt nekünk olyan porlasztó készüléket, amivel sóoldatot és váladékoldót tudtunk inhalálni, hogy ne kelljen a fél életünket kórházban tölteni a kezeléseken. Ennek ellenére nem javult, nem változott a helyzet jottányit sem. Aztán egy „szép” napon – Kristi már hároméves volt akkor, és ismét cudar állapotba került – azt javasolta a gyerekorvosunk, hogy vigyük fel most rögtön a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet pulmonológiai kisdedosztályára. A főorvos alaposan kikérdezett minket, majd tartós inhalációs szteroidkezelést javasolt egy ügyes műanyagpipa, a nebuhaler segítségével. Attól kezdve ugrásszerű javulás következett be. Kristóf ugyan lázadt eleinte a napi két-háromszori „pipálás” ellen, de a kezelés olyan hatásos volt, hogy a rohamok súlyossága és gyakorisága jelentősen



csökkent, az utána következő két-három hetes asztmatikus köhögés is könnyebb lefolyású lett. Voltak olyan éjszakák, amelyeket állig felöltözve, tízfokos szobában, félig ülve aludtunk végig kezelőorvosunk tanácsára – ez mindig segített. A pontos, részletes, szakszerű felvilágosításnak és a jól beállított megelőző gyógyszereknek köszönhetően soha többé nem fajult a helyzet odáig, hogy azonnal orvoshoz kelljen rohannunk. Mindamellett megnyugtató volt, hogy abban az esetben, ha Kristófnak mégis bent kellett volna maradnia, a Svábhegyen én is vele lehettem volna a baba–mama szobában, senki sem zavart volna haza azzal az indokkal, hogy jelenlétem árt a gyerek egészségének, és akadályozza a gyógyító munkát. Az sem volt utolsó szempont, hogy a javasolt kezelést otthon végezhettük, és ha Kristóf mégis kruppolni kezdett, elég volt néhány mesét elmondani a hűvös éjszakában odakint, és javult annyit az állapota, hogy be tudta lélegezni a gyógyszert. Teltek-múltak az évek, a rohamok és az asztmás tünetek teljesen megszűntek. Kristi most tizenegy éves, és már évek óta nincs szüksége semmiféle gyógyszerre, még lázcsillapítóra sem.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése