Így szoktasd vízhez a gyereket!

Ma még hálát adunk a nap minden sugarának, ám néhány hét sem kell, hogy úgy érezzük, tikkasztó hőségét csak vízparton élhetjük túl. Azonban kalandos a strandolás a kisgyerekkel, aki még sosem látott egyben ekkora tömegű vizet, nem érti, miért fürdenek egyszerre ennyien, miért kap popsijára pelenkát és fejére kalapot a pancsoláshoz, és apa miért vigyorog, ha lefröcskölheti. Nagy a nyüzsgés, a víz hideg, a szaga furcsa, ez már hiszti nélkül is sok. Nem is vár vele sokáig, fintorog, rúgkapál, és kitartó sikítozásával a szárazföldet követeli.

Ahhoz, hogy az első strandolás ne így induljon, érdemes a vízhez szoktatást otthon elkezdeni. Kincsverőné Pötörke Katalin védőnő és babaúszás-oktató segítségével összeszedtünk néhány hasznos tanácsot, hogyan trenírozzuk a babát az első vízparti mókához, hogy mindezt az egész család élvezze és a plédszomszédot se hozza ki a sodrából a stabil gyereksírás.

Fürdessük nagy kádban!
Katalin első lépésként babaúszás és nyaralás előtt is azt javasolja a szülőknek, hogy ha addig nem tették, akkor mostantól fürdessék nagy kádban a babát. Az uszodában és a tóparton is azzal fog szembesülni, hogy hatalmas víz veszi körül, és nem olyan, amilyenhez eddig hozzászokott.

Hűtsük le a fürdővizet!
A kádban a fürdővizet érdemes lehűteni 30-32 fokra. A babaúszáson is ilyen hőmérsékletű vízben tartják a foglalkozásokat, és a strandon a medence vagy egy tó vize legjobb esetben is csak 26-28 fokosra képes felmelegedni. Érdemes ezért nyáron hozzászoktatni a hidegebb víz hőmérséklethez.

Locsolgassuk az arcát!
Otthoni nagy kádas fürdésnél, mielőtt a hűtött vízbe betennénk a fürdetőszert, minden alkalommal locsolgassuk meg a pici arcát kétszer-háromszor. Ez segít, hogy egy hét gyakorlás után már a tóparton se legyen ebből hiszti.

Mikortól mehetünk kisgyerekkel vízpartra?
A védőnő szerint közösségi vízbe három hónapos kortól mehetnek a babák, hőháztartásuk ekkora válik stabilabbá. Semmiképp ne vigyük a kicsit 26 fok alatti vízbe. Egy kisebb súlyú babánál 20 perc után könnyen észlelhetjük a fázás jeleit még a 32 fokos vízben is.

Hogyan fázik a baba?
Főleg a fehér bőrű babákon lehet megfigyelni, hogy ha fáznak, akkor alkarjukon a bőr márványossá válik és alatta az erek is könnyen átlátszanak. Nem szabad megvárni, míg a gyerek szája belilul és vacogni kezd, inkább vigyük ki azonnal a vízből. Cseréljük le a nedves úszópelenkát, és bugyoláljuk be alaposan.

Vezényszóra merüljünk!
Tévhit, hogy a búvárreflex mindig fenntartja a gyereket. Ez a veleszületett reflex egyéves korra leépül, és felváltja egy tanult, feltételes reflex. Katalin úszásoktatóként azt javasolja a szülőknek, hogy vízbe merülés előtt találjanak ki egy vezényszót (pl. úszunk, merülünk, nagy levegőt), amit minden arclocsolás és merítés előtt a babának mondanak. A babának azt kell megtanulnia, hogy amikor ez a szó elhangzik, akkor az arcát víz fogja érni, vagyis ne vegyen levegőt. Ezt néhány alkalom után megtanulja: amint hallja a vezényszót és a szülő lelocsolja az arcát, tudatosan összeszorítja az orrát, becsukja a szemét és visszatartja a levegőt.

Legyünk magabiztosak!
A vizet a szülő tudja megszerettetni a gyerekkel. Ha a szülő nyugodt, magabiztos a vízben, a baba is megérzi a biztonságot. De ha a szülő ideges, rágörcsöl, netán maga is víziszonyos, akaratlanul is közvetíti a gyerek felé a vízzel szembeni félelmét.

Meddig mehetünk a vízbe?
Természetes vizekben nem érdemes a kisgyerekeket víz alá meríteni, már csak a kötőhártya-gyulladás veszélye miatt sem. Inkább a felszínen pancsoljanak, mártózzanak meg a szülő kezében, kezdetben akár csak derékmagasságig.

Karúszóban, úszógumiban ne bízzunk!
Sok gyerekgyógyász nem ajánlja a karúszót és az úszógumit, mert hamis biztonságérzetet ad a gyereknek és a szülőnek. Az úszógumi kényelmes a mamának, mert nem kell a babát ölben tartania, de a karúszóhoz hasonlóan nem ad biztonságot a vízben, ugyanúgy szemmel kell tartani az úszógumis gyereket is. Katalin azt mondja, hogy éppen ezért babaúszáson még a 3-4 éves gyerekeknél sem használnak karúszót, mert a gyerek még nem tudja, hogy a felcsatolt karúszónak köszönhetően nem süllyed el, és bármikor beleugrik a vízbe akkor is, ha az nincs rajta.

Fürdés után evés-ivás
Ha hosszabb időt, akár egy órát töltünk a vízben a gyerekkel, figyelni kell a folyadékpótlásra. A víz dehidratál, a baba hamar megszomjazik, ilyenkor akár többször is szükség lehet a szoptatásra. Evés után fél órát mindenképp várjunk a bukás miatt, és csak utána menjünk újra a vízbe.

Meddig maradhatunk?
A fényvédelmet és a 11 és délután 4 óra közötti  napozási embargót szigorúan tartsuk be, és inkább többször rövidebb ideig maradjunk velük a vízben. Amint a fázás jeleit tapasztaljuk rajta, azonnal vigyük ki a partra. A fázás tünetei egy csecsemőnél nemcsak megfázást, hanem kihűlést is eredményezhetnek. A védőnő szerint féléves kor alatti babát nem is szabadna nyakáig vízbe mártani egy természetes vízben.

Legrosszabb esetben marad a mobilmedence
A tóparti hisztik többsége persze inkább a szokatlanul hideg víz miatt tör ki. Ezért érdemes beszerezni egy kisebb felfújható medencét, amit tehetünk a fűbe vagy a homokba, lehetőleg tőlünk egy karnyújtásnyira. Néhány centi víznél többet ne töltsünk bele! Elég, ha a baba megcsúszik, arccal előre esik, felkapaszkodni nem tud, vizet nyel, és máris megvan a baj. Ezért legalább fél szemünket mindig tartsuk a gyereken, mindegy, hogy méteres vagy húszcentis víz van a közelünkben.