Család

És ha mégis császár lesz?

Talán nincs még egy szülészeti eljárás, amelyet annyi ellentmondás övezne, mint a császármetszést. Utánajártunk, mikor van rá szükség, mire számíthat a kismama, és hogyan érdemes feldolgoznia az élményt annak, akinek traumát okozott a műtét.

A bulvárlapok egyik kedvenc témája a sztárok hiúságból, rendelésre végrehajtott császármetszése. Pedig ez az eljárás adott esetben a mama és a baba életét mentheti meg, aki azonban természetes szülésre készült, sokszor traumaként éli meg a műtétet. Szakértőinket, egy szülész-nőgyógyászt és egy dúlát arról kérdeztük, mikor van valóban szükség a császármetszésre, mire számíthat a műtőben a kismama, és hogyan készítheti fel a lelkét a várható eseményekre, illetve hogyan dolgozza fel azokat.

Mikor döntenek mellette?

„Császármetszésre akkor van szükség, ha az anya, illetve a magzat egészsége szempontjából kedvezőbbek így a kilátások, mint ha a hüvelyi szülés mellett döntenénk – magyarázza a műtét okait dr. Demendi Csaba szülész-nőgyógyász. – Vagyis hüvelyi szülés esetén az anyánál, illetve a magzatnál valószínűleg olyan károsodás jönne létre, amely a császármetszéssel megelőzhető. Választott időben történő császármetszésre akkor kerül sor, ha a műtét indoka már a vajúdás kezdete előtt is ismert, ezért nincs értelme – vagy veszélyes – megvárni a szülés spontán elindulását. Sürgős császármetszésre a vajúdás alatt kialakult, az anyát, illetve a magzatot veszélyeztető állapot miatt lehet szükség: ilyenkor a baba a döntéstől számított harminc percen belül megszületik a műtőben.”

A konkrét okok között a szakember többek között a lepény idő előtti leválását, a köldökzsinór összenyomódása következtében fellépő súlyos oxigénhiányt, a magzati szívhangok rosszabbodását, a súlyos toxémiát, illetve a téraránytalanságot – azt a helyzetet, amikor a magzat méretei nagyok, az anya medencéje pedig szűk – említi, de császármetszésre adhat okot a baba méhen belüli, nem fejvégű elhelyezkedése is.

És ha mégis császár lesz?

A legkevésbé kockázatos érzéstelenítési módszer az úgynevezett gerincközeli, azaz a spinális vagy epidurális érzéstelenítés. „Altatásra akkor van szükség, ha a műtétet olyan gyorsan kell elvégezni, hogy nincs lehetőség a néhány perccel több időt igénylő spinális érzéstelenítés beállítására sem, illetve ha a gerincközeli érzéstelenítés nem javasolt” – meséli dr. Demendi Csaba. Ha a kismama vajúdás közben epidurális érzéstelenítést kért, és már bevezették az ehhez szükséges kanült, akkor csak a dózis kiegészítésére van szükség: ez körülbelül tizenöt-húsz percet vesz igénybe.

 

Gyógyulás és kockázat

A császármetszésen átesett kismama a műtét után hat órával felkelhet, és többnyire a harmadik napon hazamehet a kórházból. „A metszés miatti fájdalom a műtét másnapjától általában nem akadályozza az újszülött ellátását” – mondja szülész-nőgyógyász szakértőnk. Az első hetekben az orvosok kímélő életmódot javasolnak a kismamának, de ezenkívül a hüvelyi szüléshez képest semmilyen különleges rendszabályt nem kell betartania. A hasfali seb általában egy hét alatt begyógyul, a műtét után méhösszehúzó és trombózisgátló gyógyszert, esetleg vaspótlást kap az anyuka.

És ha mégis császár lesz?

„Mint minden műtétnek, a császármetszésnek is lehetnek szövődményei – magyarázza dr. Demendi Csaba a kockázatokat. – Szerencsére nagyon ritkán, de előfordulhat húgyhólyag- vagy bélsérülés, nagyobb vérzés, sebfertőzés, hasfali vérömleny, később hasüregi összenövések jöhetnek létre, és a további terhességeknél nagyobb lesz az esélye az újabb császármetszésnek.”

Az orvos szerint a műtéttől számított egy év múlva ajánlatos legkorábban újabb babát vállalni, de a császármetszés után sem lehetetlen a hüvelyi szülés. Két vagy több császármetszés után azonban a következő szülésnél is császárra kell számítani.

 

Miért van egyre több?

Dr. Demendi Csaba szerint, bár az utóbbi húsz-harminc évben emelkedett a császármetszések száma, a növekedés mostanra lelassult: 28-30 százalék a műtétek aránya. „Ennek okai szerteágazóak – mondja a szülész-nőgyógyász. – Biztonságosabbá vált a műtéti technika, de a társadalom is kevésbé toleráns a szülés esetleges kedvezőtlen kimenetelével szemben. Ráadásul az egy-két császármetszésen átesett nők is gyakran vállalnak újabb babát.”

Nem tagadható az sem, hogy van olyan kismama, aki annyira fél a szüléstől, hogy szíve szerint inkább császárral szülne. Az orvos szerint a műtétet akkor végzik el, ha az említett magzati vagy anyai okok miatt ez az út biztonságosabbnak látszik a hüvelyi szülésnél. „Ha úgy tűnik, hogy nincs ilyen ok, próbálja meg tisztázni, pontosan mi az, ami félelmet vált ki, ha a hüvelyi szülésre gondol. Legtöbbször egy alapos beszélgetés – az orvossal, a dúlával vagy akár pszichológussal – felszínre hozza mindazt, ami meggátolja, hogy a kismama magabiztosan készüljön a szülésre. Kellő empátiával és figyelemmel ezek a félelmek feldolgozhatók” – bátorítja dr. Demendi Csaba a szüléstől tartó várandósokat.

Készülj fel, dolgozd fel!

Sok kismama megrázkódtatásként éli meg, ha – bár természetes szülést tervezett – mégis császármetszésre kerül sor. Kotroczó Anikó dúla azt ajánlja a hozzá forduló várandósoknak, hogy erről az eshetőségről is igyekezzenek minél több információt beszerezni. „A tapasztalatok szerint a tervezett császármetszések kevésbé traumatikusak: ilyenkor az anya már előre fel tud készülni arra, mi vár rá, és elfogadja, hogy ennek valamiért így kell lennie” – mondja a szakértő. A dúla szerint, ha csak lehetséges, érdemes megvárni, hogy a szülés magától meginduljon, és a kismama, illetve a baba is részesüljön a vajúdás folyamatában.

Ha a vajúdás során dönt az orvos a császármetszés mellett, de nincs szó közvetlen életveszélyről, a dúla szerint sokat segíthet, ha a műtét előtt kap a szülőnő pár néhány percet, hogy lélekben is felkészülhessen a műtétre. Érdemes minden feszítő kérdést feltennie az orvosának – ezt az apuka vagy a segítő is megteheti, a lényeg, hogy minden fontos kérdésére választ kapjon.

„A császármetszés lelki feldolgozásában nagyon fontos a környezet, a család vagy akár a kórházi dolgozók hozzáállása: ha az anyuka bárkitől is azt hallja, hogy a műtét alacsonyabb rendű a természetes szüléshez képest, maga is nehezebben fogja túltenni magát az eseményeken, esetleg megkérdőjelezi saját értékeit, pedig erre semmi oka nincs” ­– magyarázza a dúla. Szükség esetén a későbbiekben akár pszichológus is segíthet feldolgozni az elmaradt szülésélményt.

A baba és a mama korai kötődésének esetleges sérülése is megelőzhető: sok helyütt van arra lehetőség, hogy a babát azonnal az édesapja mellkasára fektessék a műtőn kívül, esetleg bent a műtőben. „Ez a »korai szőrkontaktus« nagyon nagy jelentőségű – mondja Kotroczó Anikó –, mint ahogy az is, hogy a lehető legkorábban, amikor csak lehet, az édesanya meztelen mellkasára kerüljön a baba.” A bőrkontaktus mellett a szoptatás is erősíti a kötődést. Ennek megkezdésekor is fontos, hogy a babát és a mamát támogató légkör vegye körül, és nehézségek esetén szakértőtől (például laktációs, azaz szoptatási szaktanácsadótól) kapjon segítséget a család.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése