Család

10+2 ritkaság az illatokról

Vajon hányféle illatot képes felismerni egy átlagember? És egy illatkészítő? Miből készíttetett parfümöt magának a száműzetésben lévő Napóleon Szent Ilona szigetén? Olvass tovább és ezek mellett még sok más érdekes kérdésre is választ kaphatsz.

nlc

1. A szagnyomkövetésre kitenyésztett kutyák orrában háromszázszor annyi szagérzékelő sejt található, mint az emberében.

2. Egyes illatok, például az írisz, a borostyán és az ibolya “öregítenek”.

3. Mindannyian találkoztunk már a jelenséggel, amikor egy illat hirtelen rég elfeledett emlékeket, nosztalgikus érzéseket vált ki belőlünk. De vajon mi a magyarázat rá? A szaglás és az ízérzés központjai összeköttetésben állnak a memóriáért, az érzelmekért az éhségérzetért felelős limbikus rendszerrel valamint a hippokampusszal, amely a memóriarögzítést szabályozza. Ezért képesek a különféle szagok és illatok elemi érzelmi reakciókat kiváltani.

4. Egy illatra adott válasz reakcióideje mindössze fél másodperc, míg a fájdalom által kiváltott válaszhoz majdnem kétszer ennyi időre van szükségünk.

5. A parfüm szó a latin ‘per fumum’ kifejezésből származik, melynek jelentése: “a füstön át”.

6. Nem csak a hideg időjárás indokolja a fűszeres forralt borok karácsonyi vásárokon való árusítását. Egy kutatás eredménye szerint ugyanis ha fahéj, narancs és szegfűszeg illata lengi be a levegőt, hajlamosak vagyunk többet időzni és többet is költeni az adott helyen.

7. Amikor Napóleont Szent Ilona szigetére száműzték, az angolok megtagadták tőle a kedvenc kölnivizét. Szolgája a szigeten található anyagokból – citrom, narancs és rozmaring felhasználásával – készített illatszert a számára.

8. A szaglászavar számos komoly betegség első jele is lehet (ilyen például az Alzheimer és Parkinson kór is), ám fontos tudni, hogy szaglóképességünk a kor előrehaladtával eleve gyengül.

9. A veszélyérzet kialakulásáért felelős úgynevezett Grüneberg-ganglion sejtcsoport nem csupán egyes állatok, de az ember orrában is megtalálható.

10. Egy átlagember körülbelül százféle illatot ismer fel, míg egy parfümkészítő közel háromezret.

11. Kezdetben nem csak az emberi test illatosítására használtak parfümöt. A 17. században Grasse vált a parfüm készítés központjává, ahol a helyi kesztyűkészítők különféle növényekből és virágokból készült eszenciával illatosították portékáikat, hogy elnyomják a termékeikhez felhasznált állatbőr átható szagát.

12. Coco Chanel 1921-ben piacra dobott parfümje, a Chanel N°5 máig a legismertebb illat a világon. Számos más híresség mellett ezt használta Marilyn Monroe is.