Tegnap megkapták a köznevelési intézmények a járványügyi intézkedési tervet, amely részletesen szabályozza, milyen előírásokat kell betartaniuk az iskoláknak, óvodáknak szeptembertől a koronavírus miatt. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiküldött dokumentum szerint „Magyarország jelenleg biztonságos, ezért szeptember elsején a hagyományos nevelés-oktatás megkezdése indokolt”.
Ugyanakkor rengeteg, több mint tíz oldalnyi óvintézkedést határoztak meg a védekezésre és a megelőzésre, valamint arra, hogy mi a teendő, ha egy gyerekről vagy pedagógusról kiderül, hogy megfertőződött a koronavírussal. Mint írják, az intézkedési protokoll visszavonásig marad érvényben, és járvány alakulásának függvényében módosíthatják. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat az iskolakezdésre, és az már most látszik, hogy az előírások jó része kivitelezhetetlen vagy életszerűtlen.
Hogyan mehet majd iskolába a gyerekem szeptembertől?
Az iskolákat és óvodákat csak egészséges, tüneteket nem mutató gyerek látogathatja, és ugyanez vonatkozik a dolgozókra is. Ha bármilyen koronavírusra utaló tünetet vesz észre a gyerekén a szülő, esetleg igazolt fertőzöttről van szó, köteles az iskolát értesíteni.
Hogyan zajlik majd a tanítás?
Az iskoláknak azokat a járványügyi óvintézkedéseket kell a mindennapokba átültetniük, amelyeket az elmúlt hónapokban is megismertünk: védőtávolság, rendszeres kézmosás, fertőtlenítés, szellőztetés. A tanórák többé-kevésbe a megszokott formában lesznek megtartva. Az oktatás során az a cél, hogy az osztályok ne keveredjenek, minden osztály a saját tantermét használja egész nap (kivételt jelentenek a szaktantermek és a nyelvi bontótermek). Ha ezt nem lehet megoldani, az osztályok váltása között fertőtleníteni kell a felületeket a teremben.
Maszkban fognak ülni a gyerekek a teremben?
A maszk viselése nem kötelező, de természetesen bárki felveheti. Az intézkedési terv szerint az osztálytermekben lehetőség szerint az eddiginél szellősebben, egymástól távolabb kell ültetni a gyerekeket. Ehhez nagyobb termeket, egyéb helyiségeket is használhatnak, és a nem szükséges tárgyakat, bútorokat kipakolhatják a termekből, hogy nagyobb legyen a hely. Ezzel együtt kérdéses, mennyire tartható be az 1,5 méteres védőtávolság az amúgy is szűk tantermekben.
Az udvaron és a folyosókon is be kell tartani a 1,5 métert?
A protokoll szerint „a közösségi terekben egyszerre csak annyi gyermek, tanuló tartózkodhat, hogy betartható legyen a 1,5 méteres védőtávolság”. Ám a mi olvasatunkban a szabály csak az egy gyerekre eső területre vonatkozik, arról nincs szó, hogy nem mehetnének közel egymáshoz. Ráadásul elég életszerűtlen, hogy az alsósok a védőtávolság figyelembe vételével fogócskáznak majd az udvaron. Viszont
„ha a védőtávolság nem tartható be a közösségi tereken, úgy az általános iskola felső tagozatában és a középiskolákban az ott tartózkodás idején javasolt a szájat és orrot eltakaró maszk viselése”.
Tesiórán hogyan lehet betartani a védőtávolságot?
„A gyakorlati foglalkozások során a 1,5 méteres védőtávolságot biztosítani kell” – olvasható az intézkedési tervben, amely a testnevelés órákra külön is kitér. Ezeket javasolt szabadtéren megtartani, ha az időjárás engedi. Tesiórán kerülni kell „a szoros testkonkaktust igénylő feladatokat”, vagy ha ez nem oldható meg, a gyakorlatokat állandó partnerrel – párokban, kiscsoportokban – kell végezni.
Ha van elég hely az udvaron, illetve a tornateremben, a védőtávolság még az egyszerűbb előírás. Az viszont rejtély, hogyan lehet például a labdajátékokat kivitelezni. Pingpongozni, röplabdázni szabad, de kosarazni vagy focizni már nem? Az az előírás pedig megoldhatatlannak tűnik, hogy tesióra után is betartsák a gyerekek a védőtávolságot, és ne legyen tumultus az öltözőkben, mosdókban pláne egy nagyobb iskolában, ahol gyakran több osztály osztozik a helyiségen.
Mi várható egy zsúfolt ebédlőben?
A szabályok szerint az étkezéseket úgy kell megszervezni, hogy az osztályok és óvodai csoportok ne keveredjenek, és sorban állás közben is tartani lehessen a védőtávolságot. Valamilyen módon meg kell oldani azt is, hogy a gyerekek ne tudják összefogdosni a kipakolt evőeszközöket, tálcákat.
Kollégiumba jár a gyerekem, vele mi lesz?
A kollégiumba érkező diákokat kikérdezik az esetleges tüneteikről, megmérik a testhőmérsékletüket, és erről feljegyzést készítenek. A bentlakók egészségügyi állapotát naponta ellenőrzik, a koronavírus-gyanús fiatalt el kell különíteni.
A diákok elhelyezésénél törekedni kell arra, hogy olyanok kerüljenek egy szobába, akik ugyanazokat a tanórákat látogatják. A 1,5 méteres védőtávolság a kollégiumokra is érvényes, ezt már a beköltözés során is biztosítani kell, és lehetőség szerint a későbbiekben a közös helyiségekben – konyha, mosdó, fürdő – szintén be kell tartani.
Lesznek évnyitók?
Nem tilos megtartani az évnyitókat és az iskolai rendezvényeket, de 500 fősnél nem lehet nagyobb az ünnepség, és ajánlott szabadtéren megrendezni. Amelyik intézmény ragaszkodik hozzá, az kisebb létszámú rendezvényekre bonthatja az évnyitót, és korlátozhatja a résztvevők körét. A távolságtartásra, a fertőtlenítésre, a szellőztetésre és maszkviselésre vonatkozó szabályokat be kell tartani.
Milyen óvintézkedéseket tesznek az iskolák?
Ez teszi ki az intézkedési terv jókora részét, tanévkezdés előtt átfogó és alapos fertőtlenítést kell végezni, és szeptembertől is szinte folyamatos lesz fertőtlenítés az iskolákban.
- A bejáratnál vírusölő kézfertőtlenítőt kell kitenni, belépéskor mindenki mossa meg szappannal vagy fertőtlenítse a kezét (a gyerekeknek inkább a szappant javasolják).
- Kerülni kell a textil törölköző használatát, helyette papír kéztörlőket kell kitenni.
- Naponta többször szükséges fertőtlenítő takarítást végezni a termekben, a folyosókon, a közösségi helyiségekben. Ebbe beletartoznak a gyakran érintett felületek is, nemcsak a kapcsolók és kilincsek, hanem egyebek mellett a számítógép billentyűzete és az egér is.
- Rendszeresen fertőtleníteni kell az óvodai, iskolai játékok, sporteszközök, játszótéri eszközök felületét.
- Figyelni kell a rendszeres természetes szellőztetésre, ha a forgalom és az időjárás engedi, az ablakokat nyitva kell tartani.
- A gyerekeknek meg kell tanítani a személyi higiéné alapvető szabályait, és a köhögési etikettet: papír zsebkendő használata tüsszentéskor, köhögéskor, majd zsepi a kukába, és alapos kézmosás.
Mi történik, ha egy diáknál felmerül a fertőzés gyanúja?
Ha egy tanulónál, pedagógusnál vagy más iskolai dolgozónál a fertőzés tünetei észlelhetők, azonnal el kell különíteni, majd az iskolaorvos dönt a további teendőkről. Gyerek esetén értesíteni kell a szülőket, majd a diák háziorvosa, házi gyerekorvosa utasításai a mérvadóak. A tanuló kizárólag orvosi igazolással térhet vissza az iskolába.
Ha valaki koronavírusos lesz, bezárják az iskolát?
Igazolt koronavírus-fertőzés esetén előfordulhat, hogy bezárják az iskolát, pontosabban az adott intézmény átáll a tantermen kívüli, digitális tanrendre. Erről a járványügyi vizsgálat és a kontaktkutatás után dönt a Nemzeti Népegészségügyi Központ és az EMMI.
A szakszervezet szerint elfogadhatatlan a protokoll
Hajmeresztőnek nevezte a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) az EMMI által kiadott járványügyi intézkedési tervet. Szerintük a dokumentum olyan előírásokat tartalmaz, amelyekhez nem biztosítottak a feltételek: például sok intézményben a gyerekek kézfertőtlenítése sem biztosított, nemhogy a homloklázmérők. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a maszkviselést csak ott ajánlják, ahol nem lehet betartani a védőtávolságot, és megjegyzik: egy 30 fős osztályban képtelenség 1,5 méteres távolságot tartani, alig vannak az országban olyan tantermek, amelyek alkalmasak erre.
A szakszervezet kitér arra is, hogy a sok tagozatos óra, csoportbontás miatt az osztályok vándorlásának csökkentése lehetetlen, és nagyon kevés az olyan iskola, ahol a szaktantermeken kívül az osztályoknak külön termük is van. A PDSZ elfogadhatatlannak tartja, hogy míg a koncerteket és hasonló rendezvényeket nem lehet megszervezni, addig tömegeket engednek az iskolákba, ami nem veszi figyelembe az oktatásban dolgozók és a szélesebb társadalom egészséghez, egészséges és biztonságos munkafeltételekhez való jogát.
A szakszervezet mindezekért nyílt levelet írt Kásler Miklós miniszternek, és felszólították a tárcát, hogy „haladéktalanul teremtsék meg a digitális tanrendhez szükséges feltételeket!”.
(Kiemelt kép: MTI/Vasvári Tamás)