nlc.hu
Család

Nehezebb ma az anyáknak

3 dolog, ami megnehezíti a mai anyák dolgát

Anyának lenni manapság nehezebb, mint valaha. Az első nagy problémánk, hogy állandóan félünk attól, hogy elszúrunk valamit a gyereknevelésben.

Az anyák stresszesebbek, mint valaha, legalábbis a mi felmenőinknél biztos, hogy többet aggódunk azon, hogy vajon mit rontunk épp el a gyereknevelésben. Olyan teher ez, ami nagyban megnehezíti a dolgunkat, és épp a saját jóanyaságunkat szabotáljuk vele. A fejünkben keringő rengeteg kérdéssel nehezen tudunk dűlőre jutni, leginkább azért, mert ezerfelől kapjuk az ezerféle, gyakran egymásnak ellentmondó információt. A következő három dolog abszolút jellemző a mai kor édesanyáira, és alaposan megnehezíti a dolgukat.

1. Minden lépést megkérdőjelezünk

„Milyen károkat okoztam azzal, hogy felemeltem a hangomat ma reggel? Mi van, ha nem is akarnak igazából bábszínházba menni, csak rájuk erőltetem az akaratomat? Lehet, hogy túl keveset mosolygok? Mi lesz, ha nem adok meg nekik mindent, amire szükségük van az élethez?” – mindezt képesek vagyunk fejben lejátszani tíz perc alatt, és a kérdések sosem érnek véget. Minden egyes döntésnél, lépésnél, legyen bármilyen apróság, rögtön megjelenik a kételkedő kis hang, ami megkérdőjelezi a tetteinket, anyaságunkat. Villámgyorsan el tudunk odáig jutni, hogy a világ legrosszabb anyáinak érezzük magunkat a kérdések miatt, pedig a valóságban pontosan tudjuk, hogy amíg a gyerekek iránti szeretet irányítja a döntéseinket, addig olyan nagy galibát nem okozhatunk.

Ezért kimerültek az anyák

Az anyák kimerültebbek, mint valaha (Kép: Getty Images)

2. A széltől is óvjuk a gyerekeket

A legjobb szándék vezérel minket, amikor a széltől is óvni akarjuk a gyerekeinket, ám közben épp ezzel rendkívül megnehezítjük a saját anyaságunkat. Ugyanis, ha minden helyzetben előállunk a megoldásokkal, a gyerek helyett gondolkodunk és ugrásra készen anyaoroszlánként védjük, akkor az önállóságtól és nagyon fontos tapasztalatoktól fosztjuk meg. Olyanoktól, melyekre nagy szüksége lenne ahhoz, hogy független, talpraesett felnőtt váljon belőle. Ahhoz, hogy felnőve kezelni tudja a gyerek a kudarcokat, fájdalmakat, képes legyen rugalmasan reagálni az élet kihívásaira, az kell, hogy gyerekként engedjük kockáztatni és olykor elesni, hibázni. A nehézségek nem feltétlenül rosszak, sőt, kifejezetten fejlesztik a kreativitást.

3. Túl sok harcot felvállalunk

Köszönhetően az internet és a közösségi oldalak elterjedésének, rengeteg energiát pazarlunk el arra, hogy harcoljunk egymással. Különösen igaz ez a különböző anyacsoportokban, ahol minden második poszt alatt közelharc alakul ki apróságokból, és órákig kattogunk utána azon, hogy egy idegen ember, egy random Facebook-poszt alatt azt mondta, amit. Miközben semmit sem tud az életünkről, a gyerekünkről, körülményeinkről vagy a szóban forgó probléma hátteréről. Azzal pedig, hogy túl sok harcot felvállalunk, szétforgácsoljuk a figyelmünket, így ez remek táptalaja lesz a szülő-gyerek konfliktusnak is. Ami után aztán ugorhatunk az első pontra, melynek során a kételkedő kérdések tömkelege árasztja el az agyunkat. A legjobb, amit tehetünk, ha csak egy szűk, kiválasztott csoporttal vitatjuk meg az anyaságunkkal, gyerekekkel kapcsolatos gondolatainkat, és nem engedjük be a fél internetet szabadon ítélkezni, harcolni az életünkbe.

Elég jó anya:

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top