Európa jövendőbeli királynői

Bár eddig sem volt túl változatos, most, II. Erzsébet halála után aztán végképp rémesen egyhangú képet mutat az éppen regnáló uralkodók listája (amit például itt lehet megnézegetni): van számos király, néhány szultán, egy császár, egy emír, pár hercegecske, na meg egy római pápa, aki elvileg Európa egyetlen abszolutista uralkodója (mondjuk az igaz, hogy az ő helyzete azért elég speciális), egyszóval szinte kizárólag férfiakból áll az aktuális felhozatal.

Az eredeti tervek szerint az országban nagyszabású ünnepségsorozat tartottak volna a jubileum tiszteletére, azonban januárban a bizonytalan járványhelyzet miatt az egészet elhalasztották szeptemberre, most pedig II. Margit döntött úgy, hogy szeretve tisztelt harmad-negyed-sokad-unokatestvére, II. Erzsébet halálára való tekintettel mégsem óhajt nagy felhajtást és csinnadrattát, így nemcsak a koppenhágai hintós felvonulás marad el, hanem még a palota erkélyéről sem fog kiintegetni hű alattvalóinak.

Margit dán királynő és férje, Henrik herceg 2010-ben (Fotó: Wikipedia)

Noha Margit királynőről jóval kevesebb szó szokott esni, mint néhány napja elhunyt brit unokatestvéréről, azt mindenképpen érdemes tudni, hogy a dánok körében elképesztő népszerűségnek és közszeretetnek örvend már évtizedek óta: beszédes, hogy trónra lépésének idején csupán az ország lakosságának 40 százaléka támogatta a monarchia intézményét, ugyanakkor II. Margit esetében ez a szám már stabilan 80 százalék körül van. Persze abban az országban, ahol 1448-tól 1972-ig, azaz több mint 500 évig olyan bágyasztóan pedáns következetességgel váltották egymást a Frigyes és a Keresztély nevű koronás férfiak, mintha csak valami skandináv precizitással megszerkesztett futószalagról gördültek volna le, egy királynő (akit végre nem Keresztélynek vagy Frigyesnek hívnak!) mindenképpen felüdülést jelent.

Ráadásul Margit tényleg egy nagyon színes és szórakoztató figura: politológiát, filozófiát és őskori régészetet tanult, a dán mellett folyékonyan beszél svédül, angolul, németül és franciául, olyan kifogástalan extravaganciával öltözködik, mintha folyamatosan valami címlapfotózáson venne részt, és annyit cigarettázik, mint egy albán taxisofőr (igaz, 2006 óta nem gyújt rá nyilvánosan). Emellett elismert festő és illusztrátor (a Gyűrűk ura dán kiadását is az ő képei díszítik), tervezett jelmezeket a Dán Királyi Balett számára, időnként könyveket is fordít, és még 80 felett is simán megy egy kört a vidámparki hullámvasúton. Királyi kollégáihoz képest viszonylag könnyen megközelíthető:

Ennek egyébként komoly hagyománya van Dániában, hisz állítólag már a 17. században uralkodó V. Keresztély is szívesen szóba állt bárkivel, amíg a lovát csutakolták.

Margit heves dohányzás közben (Fotó: Wikipedia)

Margit tehát, mint említettük, ebben a pillanatban az egyetlen királynő az egész világon, és hát ugye ő se annyira fiatal már (2013-ban, azaz kilenc éve még hárman voltak, Erzsébettel és Beatrix holland királynővel együtt, de utóbbi öregnek érezte magát az uralkodáshoz, és 33 év után lemondott). Úgyhogy tényleg joggal lehet olyan érzésünk, hogy II. Erzsébet halálával örökre véget ért a királynők kora, és már semmi sem lesz ugyanolyan, mint azelőtt. Egyrészt ez valóban így van, hisz tényleg semmi sem lesz már olyan, mint azelőtt, ám a királynőket, pontosabban a királynőség intézményét még korai lenne temetni. Sőt! A jó hír az, hogy Európában jelenleg éppen négy darab fiatal (vagy legalábbis öregnek semmiképpen nem nevezhető) hercegnő, még pontosabban koronahercegnő várja, hogy előbb-utóbb trónra léphessen (Ingrid Alexandra norvég hercegnőt csak zárójelben említjük meg, mivel ő egyelőre csupán a második a trónöröklési rendben az apja mögött, és ez egészen addig így is marad, amíg nagyapja, V. Harald ül a trónon)

Viktória svéd királyi hercegnő

Viktória és férje az esküvőjük napján (fotó: Wikipedia)

A 45 éves Viktória az 1973 óta uralkodó XVI. Károly Gusztáv és Szilvia svéd királyné legidősebb gyermeke és egyúttal a svéd korona várományosa. Utóbbi – mármint, hogy ő örökli trónt – azért nem volt teljes magától értetődő, mivel Svédországban csak 1979-ben vezették be az abszolút primogenitúrát, vagyis azt a törvényt, amely szerint mindig automatikusan az elsőszülöttből lesz trónörökös, akár fiú, akár lány. Viktória a negyedik svéd királynő (lesz) a sorban, és az első 1720 óta. Egyetemi tanulmányait Svédország mellett Franciaországban és az Egyesült Államokban végezte, dolgozott a washingtoni svéd nagykövetségen, a Svéd Fegyveres Erők Nemzetközi Központjában katonai kiképzést is kapott, majd részt vett a külügyminisztérium diplomataképző programjában. A svéd mellett angolul, franciául és németül beszél.  

2010-ben ment feleségül a személyi edzőjéhez, Daniel herceghez, akit akkoriban még egyszerűen csak Olof Daniel Westlingnek hívtak. Két gyereke született: Esztella hercegnő (akiből egy napon minden bizonnyal ugyancsak királynő lesz) tízéves, Oszkár herceg pedig hat. Svédországban a monarchia nem különösebben népszerű, de Viktória hercegnőt – rangon aluli házassága, jó értelemben vett hétköznapisága és különféle fontos társadalmi ügyek melletti kiállása miatt – többnyire szeretik az alattvalók, úgyhogy valószínűleg királynőként sem lesz gondja, ha majd eljön az idő.  

Bourbon Leonóra spanyol királyi hercegnő

A spanyol királyi család 2019-ben – baloldalt Leonóra (fotó: Wikipedia)

VI. Fülöp és Letícia királyné elsőszülött lánya, az asztúriai hercegnő még csak 16 éves, szóval olyan sok izgalmas dolgot egyelőre nem csinált, bár néhány nyilvános beszédet azért már tartott. Mivel Spanyolországban (még) nem vezették be az abszolút primogenitúrát, ha a királyi párnak a két lány után egy fiúgyermeke is születne, akkor a jelenlegi törvények értelmében Leonórának komolyan veszélybe kerülne a trónörökösi státusza, és visszaminősülne infánsnővé; legalábbis elvileg, mert gyakorlatilag szinte biztosra vehető, hogy királynő lesz belőle, amely feladatra egyébként is nagyon komolyan és lelkiismeretesen készül. Spanyolországnak utoljára 1830 és 1904 között volt királynője II. Izabella személyében.   

Erzsébet belga hercegnő

Fülöp belga király és Matild királyné legidősebb gyermekének két hercegi öccse is van (meg egy kishúga, de annak most ebből a szempontból nincs jelentősége), így ő is a már többször emlegetett – Belgiumban 10 évvel a születése előtt bevezetett – abszolút primogenitúrának köszönheti, hogy ő lehet a trónörökös (és ha minden jól megy, akkor egy napon Belgium első királynője – mondjuk ehhez az is hozzátartozik, hogy önálló belga monarchia csak 1830 óta van). Erzsébet húszéves, és Oxfordba jár egyetemre, ahol történelmet és politikatudományt tanul. Hollandul, franciául, németül és angolul beszél (ez persze Belgiumban nem olyan nagy ritkaság), meg egy kicsit kínaiul is. Sok egyéb érdekességről vele kapcsolatban sem tudunk beszámolni.

Katalin Amália orániai hercegnő

A 18 éves Katalin Amália hercegnő, Vilmos Sándor holland király és Máxima holland királyné elsőszülött lánya szintén nem a nagy nyilvánosság előtt éli az életét (már amennyiben ez egy királyi sarj esetében egyáltalán lehetséges): annyi mindenesetre bizonyos, hogy az Amszterdami Egyetemre jár, és politikatudományt, filozófiát és közgazdaságtant tanul, összességében pedig meglehetősen normálisnak tűnik.

Melegházasságot is köthet a holland koronahercegnő, akkor is megörökli a trónt

A BBC tavalyi cikke szerint meglepő nyíltsággal beszél a kétségeiről és a szorongásairól; ahhoz képest, hogy királyi családba született (ráadásul a Európa legtöbb pénzbe kerülő királyi családjába), nem szórja a pénzt; szeret énekelni, tiarát viselni és musicaleket nézni, illetve állítása szerint remek koktélokat kever. A holland parlament tavaly azt is kimondta, hogy Amália akár egy nővel is összeházasodhatna, ha úgy tartja kedve, mert akkor is jogosult lenne trónra lépni királyi atyja elhunyta vagy lemondása után; ebből egyébként nem következik, hogy a hercegnő a saját neméhez vonzódna, a holland törvényhozók ugyanis csak elméletben vizsgálták a kérdést. A hercegnő nyilvánosan nem fűzött kommentárt a dologhoz.