Nyári elsősegély – napégés, forrázás

Napégés

A napégést hajlamosak vagyunk vicceskedve bagatellizálni, és a nyár természetes, elkerülhetetlen velejárójaként felfogni. Pedig egyrészt nem szükségszerű, hogy minden nyáron legalább egyszer lazacvörösre süljünk, másrészt a napégésnek igen súlyos következményei is lehetnek hosszú távon. A bőr idő előtti elöregedése, ráncosodása csak az egyik ezek közül, viszont sokkal komolyabb problémát jelent az, hogy évek múltán egy leégés rosszindulatú daganat, melanoma képében “köszönhet” vissza. Ezt már biztosan nem venné senki félvállról.

Különösen fontos, hogy a gyerekeknél odafigyeljünk erre a veszélyre. Ők teljes önfeledtséggel adják át magukat a játéknak nyáron, órákig pancsolnak a strandon, és nincsenek tudatában a leégés és a káros UV sugárzás kockázatának. Az ilyen nyári balesetek ellen a megelőzés a legjobb orvosság – talán épp a napégés az, amit száz százalékos biztonsággal ki lehet védeni, ha elővigyázatosak vagyunk, és megfelelő öltözéket, magas faktorú naptejet használunk. De ha mégis megesett a baj, azt valahogy kezelni kell.

A napégésnek is több fokozata van. A legtöbben megússzák elsőfokú napégéssel, ami megpirult, érzékeny bőrrel jár. Ilyenkor a megfelelő utólagos kezelés az, ha hideg – de 25 foknál nem hidegebb – vízzel, vizes borogatással hűtjük a bőrt hosszabb ideig, legalább egy, de inkább két órán át. Ha gyerekkel történt a baj, a hűtést körültekintően végezzük, mert az ő testük hamarabb túlhűl.
A hűtés mellett fontos, hogy sok folyadékot fogyasszon kárvallott napozó. Ha szükséges és a fájdalmait mással nem tudja enyhíteni, vegyen be egyszerű fájdalomcsillapítót, és lehetőleg minél kevesebb ruhában, teljesen beárnyékolt, besötétített, hűvös szobában próbálja átvészelni azt az időszakot, amíg lassanként enyhülnek a tünetek.
Ha azonban a fájdalmak nehezen elviselhetők, a megégett helyek lángvörösek és hólyagosodnak, akkor mindenképpen forduljunk orvoshoz. Ha kisgyermek vagy csecsemő égett le, vele is orvoshoz kell menni. Ugyancsak szakembert igényel az, ha nyakmerevséget, hányást, fejfájást, szédülést tapasztalsz a napégés következményeként.

Forrázás, égetés

A napégéshez hasonlóan a forrázásos, égéses balesetek is gyakoriak a nyaralásokon, és a tüneteik sokban hasonlítanak. Ha valakinek sikerül leforráznia vagy megégetnie magát a vakáción, az első teendője, hogy a megégett testrészről eltávolítja a ruhát, majd a legrövidebb időn belül hideg víz alá tartja a károsult területet legalább negyedórára, vagy ameddig a fájdalom nem enyhül. Ezt a műveletet olyan gyakran kell megismételni, amennyiszer csak szükség van rá.

A másik nagyon fontos dolog, hogy az égett részekre ne tegyünk semmilyen krémet, kötést, kenőcsöt, és ne próbálkozzunk házi gyógymódokkal sem. Hagyjuk szabadon szellőzni az égett testrészt. Ha hólyagok keletkeznek, ne szúrjuk őket ki, ha magától kifakadnak, a szakadozott bőrt ne távolítsuk el. Kifakadás után a sebre tegyünk laza fedőkötést, hogy ne kerüljön bele szennyeződés, és ezzel is mérsékeljük a fertőzésre egyébként fokozottan hajlamos égési sérülések begyulladásának veszélyét. 
Orvoshoz akkor kell fordulni, ha a seb begyullad, elfertőződik, gennyesedik vagy láz lép fel. Vannak különösen érzékeny testrészek, aminek égése esetén mindig forduljunk orvoshoz: ilyenek az arc, az ujjak, ízületek, nemi szervek. Akkor is orvost igényel a baleset, ha a sérülés kiterjedése nagyobb a szerencsétlenül járt beteg tenyérméreténél, vagy a sérülés következtében sokk áll be: sápadás, verejtékezés, nyirkos bőr, gyors légzés, szédülés eszméletvesztés tüneteivel.