Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a túlsúly és az elhízás a második legfontosabb megelőzhető rizikófaktor a dohányzás után. A fejlett országokban a túlsúlyos és elhízott emberek aránya ötévente megduplázódik.
Mi a túlsúly és az elhízás?
A túlsúly és az elhízás az energiabevitel és -felhasználás közötti egyensúly megbomlásának következtében alakul ki. Az energiabevitel növekedése – ha nem követi fokozott energialeadás – zsírlerakódáshoz, azaz elhízáshoz vezet. A bevitel azonos szintje mellett természetesen az energialeadás csökkenését is súlygyarapodás követi. Fontos látnunk, hogy az elhízás okai általában a helytelen életmódban és táplálkozásban keresendők és csupán kisebb részben valamilyen betegségben, genetikailag öröklött szabályozási zavarban.
A túlsúly és az elhízás meghatározása a testtömegindex más néven a BMI (Body Mass Index) – alapján történik, amely a kilogrammban kifejezett testtömeg és a méterben mért testmagasság négyzetének hányadosa. Akinek súlyfeleslege van, az testtömegindexe szerint lehet túlsúlyos vagy elhízott:
ha a BMI 25-30 kg/m2 közé esik, akkor túlsúlyról beszélünk,
ha meghaladja a 30 kg/m2-t, akkor már elhízásról.
Az elhízás fő következményei?
Az elhízás számos kórfolyamat kiváltója, a szív- és érbetegségek tekintetében egyenesen önálló kockázati tényező. A túlsúlyos embereknél a szívbetegség kétszer gyakoribb, mint a normál testsúlyúaknál, míg az elhízottaknál már háromszoros a kockázati tényező. A súlygyarapodás értelemszerűen jelentős terhet ró a szívre: a nagyobb testtömeg egyrészt bővebb vérellátást igényel, másrészt a zsírszövetet sűrűn behálózó erek nagyobb többletet jelentenek mind felület, mind egyes anyagok termelése szempontjából. Az elhízás kapcsán nem feledkezhetünk el a magas vérnyomásról sem, hiszen majdnem minden második hipertóniás beteg elhízott. Az ő vérnyomásukat semmilyen gyógyszerrel nem lehet jól beállítani, ha nem csökkentik a testsúlyukat.
A cukorbetegség esélye a is testtömeggel arányosan nő, súlyosabb elhízás esetén a kockázat akár 40-szeres is lehet.
Fogyni, de hogyan?
A fokozatosság alapelvét figyelembe véve az az ideális, ha egy hónap alatt nem fogyunk többet másfél, maximum két kilogrammnál – így egy kilogramm leadott testsúlyból 60% a zsír. Ha gyors eredményeket remélünk és siettetjük a testsúlycsökkentést, akkor egy kilogramm leadott súlyból pusztán 30% a zsír és sokkal több vizet, valamint izomszövetet vesztünk. Ez nyilvánvalóan nem lehet célunk.
