Sem végzettségét, sem nyelvtudását tekintve nem indult jó esélyekkel az álláspiacon az az 55 év körüli asszony, aki – midőn munkahelye megszűnt – két hónap alatt több mint kétszáz csatornán indította el a keresést. Érdeklődött személyes ismerőseinél, közvetlenül bejelentkezett cégekhez, válaszolt álláshirdetésekre. Pár hónap múlva már voltak ajánlatai, de a korábbinál nagyjából feleakkora fizetést kínáltak neki.
Már majdnem elvesztette a kedvét, amikor kapott egy telefont egy cégtől, amelyhez egy ismerőse révén jelentkezett be egy hónappal korábban, s már fel is adta a reményt, hogy onnan választ kap. Akkor azonban felvették, méghozzá a piacon jónak számító fizetésért.
Türelemjáték
Ha nem is ekkorára, de kitartásra a vezetői szinteken is szükség van, különösen most, hogy csökken a betöltendő állások száma. Egy-két hónap alatt csak az igen kurrens szakmák jó művelői tudnak elhelyezkedni, vagy azok, akik szerencsések. Három hónapra általában szükség van a megfelelő állás megtalálásához, míg vezetői szinteken négy-hat hónap számít átlagosnak, egy első számú vezető pedig még ennél is többet tölthet kereséssel, ha a korábbihoz mérhető állásban akar elhelyezkedni.
 |
Fontos az is, hogy az álláskeresők tudják, mit várnak el tőlük a humán erőforrás vezetők. Jó tudni, hogy a kutatások szerint a magyar cégek még mindig előítélettel viseltetnek a negyven év fölötti dolgozókkal szemben, annak ellenére, hogy ezzel sokat ártanak maguknak. A negyvenesek, ötvenesek sokszor be sem tudnak jutni a humán erőforrás menedzserhez, hogy meggyőzhessék őt arról, remek képességeik vannak. A magyar munkaerőpiacon ráadásul az is hátrányt jelent az idősebb korosztály képviselői számára, hogy ők a nyugdíjukra gondolva rendes fizetést szeretnének, s nem akarnak vállalkozóként számlázni.
 |
Igen fontos, hogy az álláskereső képes legyen megkülönböztetni magát másoktól. Ez pedig nem is olyan nehéz, ha az állásinterjú előtt felkészül az adott cégből – érdeklődik az ismerősei körében, felkeresi a cég honlapját, amelyen megnézheti, mivel foglalkozik, milyen termékei, szolgáltatásai vannak, melyek a vállalati értékek, milyen sajtóközleményeket adtak ki. Sokan egy állásinterjú során még arra a kérdésre sem tudnak válaszolni, hogy mit tudnak az adott vállalatról, és miért szeretnének ott dolgozni.
Kapcsolati tőkeA hálózatépítés kulcskérdés az elhelyezkedésben, mégis nagyon sokan viszolyognak tőle. “Magyarországon csak annak jut állás, akinek van protekciója” – ez a gyakran hangoztatott tévhit. Pedig nem protekció az, ha beszélgetünk az ismerőseinkkel és azok ismerőseivel. Cégtől és területtől függően az állások 50-80 százalékát nem hirdetik meg, s ezekről csak akkor szerezhetünk tudomást, ha építjük-ápoljuk kapcsolatainkat.
A létszámleépítés miatt elbocsátottak fele-háromnegyed részben az éppen megszűnt állásba annak idején ismerős révén kerültek. Ha azonban azt tanácsolják nekik, hogy most tegyék ugyanazt, mint korábban, megrettennek.
