Allergiások rémálma

Az allergia a szervezet túlzott reakcióját jelenti egyébként ártalmatlan anyagokkal szemben. Azokban a szervekben vagy szövetekben, ahol ez az allergiás folyamat zajlik, vérbőség keletkezik, égő, viszkető érzés tapasztalható.

Több tényező állhat a megbetegedés hétterében. Ezek lehetnek: az allergiára való hajlam öröklődése, táplálkozás, kemizáció, gyógyszerek, műanyagok, a szennyezett levegő, illetve a helytelen életmód, a beteg pszichés állapota. A különböző anyagokkal szembeni érzékenység kialakulásához idő kell. Az első találkozás a folyamatot kiváltó tényezővel általában nem vált ki tüneteket, ezek csak ismételt érintkezéskor jelentkeznek. Kezdetben a szervezet általában csak egyféle allergénre válik érzékennyé, majd mind több anyaggal szemben jelentkezik a kóros immunválasz.

A túlérzékenységen alapuló megbetegedések leggyakoribb kiváltói a virágporok, a pollenek. A szabad szemmel alig látható, igen parányi képződmények legfőbb rendeltetése a beporzás, a növények megtermékenyítése. Belélegezve, a bőrre, nyálkahártyára, kötőhártyára jutva válthatja ki a szervezet túlérzékenységi reakcióját. A pollenallergia jelentkezhet: szezonális szénanátha, asztma, valamint allergiás kötőhártya-gyulladás formájában. Szezonnak azt az időszakot nevezzük, amikor az allergiát kiváltó pollenek nagy mennyiségben kerülnek a levegőbe. Természetesen különböző növények más-más időszakban jelentenek veszélyt az arra hajlamos emberekre. Tavasszal, február elejétől április végéig a „fapollenek” (nyír, mogyoró, éger, kőris) uralják a levegőt. A kora nyári időszakban (május elejétől július közepéig) a „fűpollenek”, később a gyomok virágpora teszi nehézzé az allergiások mindennapjait. Közülük a parlagfű (Ambrosia eliator) bocsát ki különösen nagy mennyiségű pollent hosszú virágzása alatt.
Magyarország az elmúlt évek során Európa parlagfűvel legfertőzöttebb országa lett. Mindehhez hozzájárul az emberek nemtörődömsége. Bár rendelet írja elő, sokan elhanyagolják lakóhelyük, illetve közvetlen környezetük gyommentesítését. A pollenek kiszabadulása és koncentrációja a levegőben meteorológiai feltételekhez kapcsolódik. Függ a szél erősségétől és turbulenciájától, valamint az adott pollen nagyságától, alakjától és súlyától is. Nagy légnedvességnél a virágporszem súlyosabb lesz, és rosszabbul száll. Az órákon vagy napokon át tartó eső gátolja a pollen kiszabadulását, és szó szerint kimoshatja a levegő pollentartalmát. Egy erős nyári zápor például az előző napos időszak termékével jelentős virágpor-mennyiséget röpít nagy magasságba, és néhány perc alatt talajközelbe hozza azt. Így az arra hajlamos embereknél a közelgő vihar allergiás rohamot okozhat, akár félórán belül. Nem véletlen, hogy a virágpollenek nagyszámú megjelenése idején a meteorológusok kiemelten foglalkoznak e területtel is.

Az Ambrosia elatior szép nevével ellentétben nem az istenek eledele, hanem az allergiások rémálma. Egy gondozatlan kert, parlagon hagyott terület látványa, ahol e gyom virít, indulatokat kelt azokban, akik átélik minden szezonban a kellemetlen tüneteket. A gondatlan gazda fejében meg sem fordul, hányan kényszerülnek nemtörődömsége miatt gyógyszereket szedni. Hazánkban közel hárommillió embert érint az allergia. Közülük sokan a parlagfű pollenje miatt élték át első allergiás rohamukat. Becslések szerint tizenöt év múlva minden második magyar állampolgár allergiás betegségben fog szenvedni. Ha semmit nem teszünk ellene.