Életmód

Tévé-generációk

A 60-as évek óta több generáció is a televízióval együtt eszmélkedett. Egy részük megmaradt ugyan a mozi szerelmesének, de a zöme a tévét választotta. Vajon milyen hatással van a tévé az egészségünkre?




2001-ben a 14 éven felüli magyarországi lakosok 98 százaléka olyan háztartásban élt, ahol van televízió. Elmondható tehát, hogy a tévé természetes tartozéka lett életünknek, az elterjedtség szinte 100 százalékos.
A mai időmérleg-kutatások szerint a televíziónézésre jelenleg a 15-74 éves férfiak 2 óra 40 percet, a nők 2 óra 30 percet fordítanak naponta átlagosan. Egy másik felmérés adatai azt mutatják, hogy napjainkban a felnőttek majdnem 4 és fél órát töltenek naponta a képernyő előtt.

A tévé és a test



A folyamatos tévézés új világrekordját állította be az a londoni férfi, aki 47 órán és 16 percen át nézte folyamatosan a készüléket. A régi rekord 47 óra és 8 másodperc volt.

Nos, a fizikai állapotot tekintve a szemészek és optikusok például azt állítják, a tévézés nem árt a szemnek, ám néhány előírást azért megadnak. Így érdemes megfelelő távolságból nézni a képernyőt (egy 70 centiméter átlójú képernyőnél 4 méter az ideális távolság), s ilyenkor némi lámpafényről sem szabad megfeledkezni. Ajánlatos ugyanakkor egy-egy rövid szemtorna mellett a vállakat és a nyakat is tornáztatni tévézéskor, s a jó vérkeringés kedvéért kis séták is tehetők a lakásban.





A tévé és az elme

Igen ám, de muszáj-e egyáltalán tévét nézni, és ha igen, milyen károkat okozhat mentálisan? A tévé vajon eszköz, vagy már cél? Hol kezdődik a „könnyű kikapcsolódás”, hol a „szellemi feltöltődés”, és hol az „agyhalál”? Az „agyhalál”-ig eljutás folyamatát többen is rögzítették:
A bekapcsolt televízió egyik fő jellegzetessége, hogy folyamatosan éberen tart bennünket. Igen, szüntelenül jelekkel bombázza agyunkat képek és hangok formájában, mindenféle kis izgató jellel, melyek felkeltik a kíváncsiságunkat, és nem engedik lankadni a figyelmünket. A műsort (bármi legyen is az) minduntalan megszakító reklámok és az egymás nyakába hágó műsorszámok azonban végül kitörlik emlékezetünkből a látottakat. A be- és kikapcsolás pillanata között több óra eltelik, a végén viszont a tévénéző nem tudja, hogy mivel is telt el ez az idő. A következő nap újra bekapcsoljuk…

A tévé és a mértékletesség
Önmagában a tv nem okoz kárt – csak ha nem megfelelően (válogatás nélkül, nem megfelelő tartalmakat nézve, és más, fontos tevékenységek helyett) használjuk. Ha megfelelő módon élünk vele – azaz tudatosan válogatva a műsorok között, mint a könyvek, mozifilmek esetében is tesszük -, a tv hasznos eszköz. A szakértő-bölcsek szerint tehát csak jól kell tudni használni a tévét. De van ennél egy jobb ötlet is:

Hogyan nézzünk tévét?



Az érettségizettek csak napi 162 percben hódolnak a tévézésnek, a diplomások pedig megelégszenek röpke két és fél órával is.

Viktor Pelevin, orosz író egyik regényében a tévénézés buddhista módjairól ír. Hogyan tévézzünk rendhagyóan? Ezek szerint: 1. fordítsuk meg a tévét – és nézzük fejjel lefelé; 2. hagyjuk meg a hangot, sötétítsük le – és nézzük úgy; 3. vegyük le a hangot – és most úgy nézzük; 4. be se kapcsoljuk a tévét – és nézzük úgy!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top