2016. Augusztus 04.

Máté uniós projekteket menedzselt, most ő a magyar férfi rúdtáncbajnok

Kovács Máté Efraim magyar bajnok rúdtáncban. A szerelem 3 éve egy fogadással kezdődött, azóta sok minden történt, Máté már a jövő évi világbajnokságra készül. Bár nemzetközileg ismert és elismert sportágról van szó, itthon csak kevesen ismerik a rúdtáncot. Pláne akkor, ha férfi versenyzőről van szó.

Szarka Nóra

Az a rúdtánc, amit te csinálsz, nem egyenlő azzal, amit füstös bárokban adnak elő általában nők, ugye?

Nem, a kettő csak abban hasonlít, hogy mindkettőhöz kell rúd. Ez egy erőt próbáló, komoly sportág, iszonyú sokat kell gyakorolni ahhoz, hogy valaki sikeres lehessen benne. Ázsiában már a 12. századból van írásos említés a rúdtáncról, Indiában a harcra képezték ki a férfiakat ezzel a sporttal. Kínában a buddhista szerzetesek is gyakorolják, ezzel is növelve az állóképességüket és a koncentrációt. A szomszédos Ukrajnában és Oroszországban, sőt egész Európában messze többen ismerik és művelik a rúdtáncot, mint itthon. Magyarországon mindössze 6 férfi van ebben a sportágban, velem együtt, nőből azért vannak többen is.

Te hogyan kezdted?

Az egyik barátunk Angliába költözött, és a búcsúbulit egy olyan helyen tartották, ahol vannak rudak. Hülyéskedtünk, és az egyik barátom azt mondta, ha elmegyek egy rúdtáncórára, akkor vesz nekem egy repülőjegyet a barátainkhoz Angliába. Kezet ráztunk, én elmentem az órára, ezzel megnyerve a fogadást, ő pedig megvette a jegyet. Aztán valahogy ott ragadtam az órákon… Ehhez tudnod kell azt is, hogy négyéves koromtól tizenhat éves koromig balettoztam.. Amikor abbahagytam, nagyon meghíztam, és éppen a fogadás előtt sikerült lefogynom. Szóval, jókor jött újra egy kis sport.

fotó:Richlach Mónika

Mivel foglalkoztál akkoriban?

Végzettségem szerint közgazdász vagyok, uniós projekteket menedzseltem, milliárdos nagyságrendűeket. Kb. egy évvel azután, hogy elkezdtem rúdtáncolni, abbahagytam ezt a munkát, ma már a rúdtáncból élek: órákat tartok, versenyekre készítek fel jelentkezőket, illetve személyi edzőként is dolgozom.

Mennyit edzel naponta? Ide is biciklivel jöttél a hőség ellenére…

Hú, ezt nehéz megmondani, de az biztos, hogy mindennap vagyok rúdon. Vegyük a mai napot: idefelé bicikli, ez a legjobb kardióedzés, aztán kondizok 1,5-2 órát, utána megyek tanítani, ma három órát tartok, és utána még én is edzek legalább egy órát. Ilyenek a napjaim, ebben rengeteg mozgás van, amikor tanítok, akkor is meg kell mutatnom gyakorlatokat, szóval nem unatkozom, de cseppet sem bánom, mert szeretem csinálni.

fotó:Richlach Mónika

Mit szólnak mások, amikor kiderül, hogy mivel foglalkozol?

Érdekes, még soha senki nem mondta, hogy ez ciki vagy lányos dolog lenne, inkább nagyon kíváncsiak és érdeklődők azok, akikkel én találkozom. Iszonyat fizikum kell hozzá, hajlékonyság, ami a férfiaknak jóval nehezebb, mint a lányoknak. Nekem a balett miatt egy kicsit könnyebb dolgom van, de azért a hátam nekem sem annyira hajlékony, mint szeretném. Elég kíméletlen vagyok magamhoz, edzés közben nem érdekel a fájdalom, jól bírom. Húzódásaim és lila foltjaim rendszeresen vannak, de ez együtt jár a sporttal. Tudod, a balerinák is légiesek és csodálatosak, aztán, amikor kibújnak a cipőből, akkor kiderül, hogy a lábfejük teljesen eldeformálódott…

Milyen megmérettetések vannak ebben a sportágban?

Az IPSF, a Nemzetközi Rúdsport Egyesület szervezi a világbajnokságokat, itt Magyarországon is van országos szervezete. Aki magyar bajnokságot nyer, az automatikusan kvalifikálja magát a világversenyre. Én azért nem mentem el idén, mert szeretnék benne lenni a világ első tízben, viszont a nemzetközi mezőny annyira erős, hogy csak jövőre próbálkozom, addig edzek, tanulok. Egy ilyen versenyen iszonyú szigorúan pontoznak, kemény megkötések vannak: előre le kell adni egy listát az elemekről, ebben vannak erőelemek és hajlékonysági elemek. Abban a kategóriában, ahol én versenyzek, például csak a 180 fokos spárga elfogadható, na ezt próbáld meg megcsinálni a levegőben, egy rúdba kapaszkodva. És persze minden elemet ki kell tartani legalább két Mississipiig.

fotó:Richlach Mónika

Két Mississippi?

Igen, ezt szoktuk magunkban mondani: egy Mississippi, két Mississippi. Minimum ennyi ideig kell kitartani egy elemet, ez 3-4 másodperc. Szeretném, ha többen ismernék ezt a sportágat, ami már az olimpia előszobájában van, nem kizárt, hogy bekerül az ötkarikás sportágak közé nemsokára. Mégegyszer hangsúlyozom: ennek semmi köze a bárokban rúd körül táncoló lányokhoz. Talán egy dologban mégis: sokkal több női versenyző van, és a rúdtáncórákra is több nő jelentkezik, mint férfi. Azt látom, hogy, aki eljön, és végigcsinálja az első 2-3 órát, az ott ragad, iszonyú magabiztosságot ad, valahogy a nők nőiesebbek lesznek ettől a sporttól, és jobban bírják a fájdalmat is, mint a férfiak, a hajlékonyságot pedig már említettem.

A családod mit szólt, hogy ezt a sportot választottad?

Támogatnak. A mamám jógaoktató, és a szüleim kezdtek balettra járatni, szóval a családomban nem vagyok csodabogár.

Milyen a versenyszerelés?

Hülyén hangzik, de nagyon fontos, hogy minél kevesebbet takarjon, nem a látvány miatt, hanem azért hogy nagyobb testfelületen tudj tapadni a rúdhoz. Ez egy kulcsszempont: ezzel tartod magad a kezeiden kívül. A férfiak sortban, a nők bugyiban és melltartóban szerepelnek a versenyeken. Nem véletlen, hogy a tenyerünk tele van bőrkeményedésekkel, mert kesztyűben nem lehet versenyezni és edzeni sem, ez is a tapadásról szól.

fotó:Richlach Mónika

Meddig lehet ebben a sportágban versenyezni?

Több kategória is van, kortól függően: a senior a fő kategória, ez a 20 és 40 év közöttieké, én ebben versenyzem. De van magyar világbajnokunk a 40 plusz kategóriában, Szabó Liza személyében, vagy van magyar junior világbajnok is, aki Pétervári Jázmin. Nemrégiben láttam egy 72 éves hölgyet egy olasz tehetségkutatóban fellépni, elképesztő volt, nagyon messze áll a teste egy néniétől, csupa izom volt, és nagyon jól csinálta. Azt hiszem, bármeddig lehet ezt a sportot űzni, ameddig az ember bírja.

Készült rólad nemrégiben egy fotósorozat, ami abszolút unikum…

Igen, amikor megnyertem a magyar bajnoki címet, akkor a helyezés mellé nyertem lehetőséget egy fotósorozat készítésére is. A fotós lánnyal összebarátkoztam, és később megkérdezte, hogy nem lenne- e kedvem egy művészi aktsorozatot is bevállalni. Ilyen még nem készült Magyarországon, kis gondolkozás után igent mondtam, hogy nektek tetszik-e, azt nem tudom, szerintem nagyon igényes és szép lett. Megcsinálni pedig igazán embert próbáló feladat volt, mert az elemeket sokáig kellett kitartanom, hiszen a fotós kereste a szögeket, állította a fényeket: kemény meló volt!