Ocsmány, kretén, retardált – szavak, amiket ne használj a Facebookon (x)

Vannak, akiket származásuk miatt, másokat fogyatékosságuk, vallásuk vagy akár szexuális irányultságuk miatt ér támadás. Szinte bárkin található fogás, ami miatt gyűlöletbeszéd áldozatává válhat. Lehet baj, hogy teltebb alkatú, színes a bőre vagy akár az, hogy fogyatékossággal él.

Támadó szavak, jelzők, állítások

A Facebook is fellép a netes gyűlöletbeszéd ellen, néhány hónapja nyilvánosságra hozta például azoknak a kifejezéseknek a listáját is, amelyeknek a használata problémás lehet az oldalon. . A legnépszerűbb közösségi oldal megközelítése példásan rendszerszerű, nagyon kidolgozott képet mutat arról, miként azonosítható és értékelhető súlyossága szerint az online gyűlölet sokféle formája.

A szabályokkal azokat szeretnék védeni, akik faji hovatartozásuk, etnikai származásuk, nemzetiségük, vallási hovatartozásuk, nemi irányultságuk, kasztjuk, nemük, nemi identitásuk, súlyos fogyatékosságuk vagy betegségük miatt kiszolgáltatottjai a gyűlöletnek. Védelmet pedig nem csak a legsúlyosabb uszító támadásokkal szemben kaphatnak, hanem a szidalmazás, bántás „hétköznapi” formáival szemben is.

Ezért emlékeztet rá a közösségi oldal, hogy a fizikai vagy erkölcsi lekicsinylés jelzői, az „ocsmány”, „visszataszító”, a „retardált”, a „kretén” is a gyűlöletbeszéd jelzői lehetnek, ahogy az utálkozás, vagy az undor harsány kifejezései is, a „gyűlölöm”, vagy az embertársainkra használt „undorító”, „förtelmes” is.

Más közösségi oldalak is felismerték már a gyűlöletbeszéd közösségromboló hatását, és előfordul, hogy a Redditen például egyszerűen letiltják azokat a topikokat, amelyek egyértelműen más emberek megalázásáról szólnak. Jó példa, amikor egy több mint százezer tagot számláló, „kövérgyalázó” topikot töröltek egyik napról a másikra. A topik tagjai abban lelték örömüket, hogy fotókat és írásokat tettek közzé túlsúlyos embertársaikról, amiken aztán jókat derültek.

Német szigor: 50 millió eurós büntetést is kaphat a késlekedő szolgáltató

Németország élen jár a gyűlöletbeszéd ellen folytatott küzdelemben. Az országban hatályos, online gyűlöletkeltésre vonatkozó törvény értelmében a közösségi oldalak akár ötvenmillió euró büntetést is kaphatnak, ha nem távolítják el a gyűlöletbeszédet a megjelenéstől számított 24 órán belül.

De nem csupán az online térben él a szigor: néhány napja látott napvilágot a hír, miszerint Németország egyik legismertebb holokauszttagadója, Ursula Haverbeck rács mögött marad. A 83 éves, többszörösen büntetett nő véleményszabadságra hivatkozva támadta meg az ellene hozott ítéletet, a kérelmét azonban elutasította a szövetségi alkotmánybíróság, így folytatnia kell a májusban megkezdett, két éves börtönbüntetését. 

Mit tehetünk a webes gyűlöletbeszéddel?

A hazai netes jogsegélyszolgálat, az Internet Hotline  közelről figyeli az online sérelmek magyarországi trendjeit. A hotline-hoz 2017-ben összesen 39 gyűlöletbeszédre vonatkozó bejelentés érkezett.  A magyar jogrendszer ad útmutatást az online holokauszttagadás kezeléséhez, de a kisebbségi származáshoz vagy szexuális irányultsághoz kapcsolódó uszítás kezeléséhez is. Ezeket a tartalmakat bárki jelezheti közvetlenül is a közösségi oldalakon, melyek mind saját bejelentő űrlapokat hoztak létre erre a célra. Aki pedig az online gyűlöletkeltés pontos fellelhetőséget megadva az Internet Hotline-nál tesz bejelentést, arra számíthat, hogy a jogsegélyszolgálat munkatársai járnak el az oldalak üzemeltetőinél vagy a tárhelyszolgáltatóiknál, és mindent megtesznek, hogy eltávolíttassák a jogsértő tartalmakat.