Életmód

„Nem tudjuk, hányan halnak meg az utcán” – interjú Aknai Zoltánnal, a Menhely Alapítvány igazgatójával

Évente több hajléktalan fagy meg a közterületeken. De nem csak a kihűlés veszélye fenyegeti az életüket: a szenvedélybetegségek, az ellátórendszer hiányosságai és az emberi rosszindulat is hozzájárul ahhoz, hogy sokuk idő előtt hal meg.

December közepén nagy sajtónyilvánosságot kapott egy szomorú hír: a Hajógyári-szigeten meghalt egy hajléktalan férfi, miután kigyulladt a kunyhója. Nem ez volt az egyetlen ilyen haláleset, évente több elesett, segítségre szoruló ember hal meg, vagy tűnik el az utcán.

„Sajnos nincsenek pontos adataink arról, hogy hány hajléktalan ember hal meg a közterületeken – mondja Aknai Zoltán, a Menhely Alapítvány igazgatója. – És nem is nagyon tudnánk összeszedni ezeket. Persze időnként eljut azért hozzánk egy-egy halálesettel kapcsolatos hír: már csak azért is, mert mi indítottuk el és üzemeltetjük a Közép-Magyarországi Regionális Diszpécserszolgálatot, ami összefogja a hajléktalan-ellátással foglalkozó intézményeket, és koordinálja az utcai szociális munkások munkáját.”

Aknai azt mondja, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) tavaly óta gyűjt adatokat az utcai halálesetekről, de ők kizárólag a kihűléses esetekkel foglalkoznak. „Ha valakit kihűléssel visznek kórházba, azt az intézménynek jeleznie kell a területileg illetékes családsegítő központnak, akik továbbítják az adatokat az Emminek. De ha valaki más okból hal meg – megég, leütik vagy szívrohamot kap az utcán –, nagy valószínűséggel nem kerül be a statisztikákba. Ráadásul ez a rendszer sem működik még igazán jól, olajozottan. Valójában nem tudjuk, hányan halnak meg az utcán.”

„Több gyilkosság is történt”

A Menhely Alapítvány vezetője szerint már csak azért is fontos lenne, hogy szorosabb együttműködés legyen az adatgazdák és a segítő szervezetek között, mert így könnyebben találhatnának helyet és lehetőséget a súlyos betegen kórházba került hajléktalan emberek utólagos ellátására, rehabilitációjára. „Szerencsére minden kórházban van egy-egy talpraesett nővér, aki felhívja a diszpécserszolgálatot, ha olyan beteggel találkozik, akit az utcáról hoztak be. Így lehetőségünk van arra, hogy az illetőt, ha már kórházi ellátást nem igényel, de még pihenne, gyógyulnia kellene, elhelyezzük valamilyen befogadó intézményben, lábadozóban.”

Aknai Zoltán azt mondja, a hajléktalan emberek nem csak kihűlés vagy baleset miatt halhatnak meg, sajnos az is előfordul, hogy erőszakos bűncselekmények áldozatai lesznek. „Nem azt mondom, hogy Magyarországon jellemző, hogy hajléktalanokat agyonvernek az utcán, de azért több gyilkosság is történt az elmúlt időszakban, és olyan is előfordult, hogy olyan súlyosan bántalmaztak valakit, hogy később belehalt a sérüléseibe. Mindannyian emlékszünk a tatabányai hajléktalangyilkosságokra; de nekünk is volt olyan ügyfelünk, akiről kiderült, hogy egy budapesti kiserdőben végeztek vele.”

A Menhely Alapítvány munkatársai egy hajléktalan férfi kunyhójában a főváros XIX. kerületében (Fotó: MTI / Balogh Zoltán)

A Menhely alapítvány igazgatója szerint gyakran előfordul, hogy a rendőrség a segítségüket kéri egy-egy holttest azonosításában. „Rendszeresen küldenek nekünk fotókat azonosítatlan holttestekről. Ezeket általában továbbítjuk az utcai szolgálatoknak, hiszen ők azok, akik napi kapcsolatban vannak a hajléktalan emberekkel. A baj csak az, hogy mire felfedezik, gyakran olyan állapotban van már a holttest, hogy gyakorlatilag lehetetlen azonosítani.”

Aknai Zoltán hangsúlyozza: a kihűlés mellett az alkoholfogyasztás és a dizájnerdrogok is nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy sok hajléktalan ember idő előtt hal meg. „Volt már olyan is, hogy súlyos alkoholmérgezéssel bevittünk valakit egy egészségügyi központba, és a folyosón omlott össze a keringése – mondja. – Ott halt meg a szemünk láttára, a kórházban.”

„A legfontosabb célunk az, hogy valamilyen intézményi elhelyezést, lakhatást szerezzünk ezeknek az embereknek”

A hajléktalan emberekkel az utcai szociális munkások tartják a kapcsolatot. A közép-magyarországi régióban negyvenöt szolgálat foglalkozik hajléktalanokkal, ezeket tíz-tizenegy szervezet működteti. „Egy műszakban szolgálatonként általában két ember járja az utcát. Nekik napi hat órát kint kell lenniük a terepen, további két órát pedig adminisztrációval, különböző háttérfeladatok elvégzésével töltenek – magyarázza Aknai Zoltán. – Az ő feladatuk, hogy megtalálják és felvegyék a kapcsolatot az utcán élő emberekkel, megpróbáljanak kapcsolatot építeni velük, és ha lehet, elhelyezzék őket valamilyen ellátó intézményben. Ezeket az embereket legalább hetente kétszer meglátogatják. A cél az, hogy elindítsanak egy olyan gondozási folyamatot, aminek a végén a kliens jobb élethelyzetbe kerül: rendszeresen bejár egy nappali melegedőbe, kivizsgáltatja magát, stabil szállást, munkát szerez. Amióta tavaly október 15-én hatályba lépett a közterület életvitelszerű használatát szankcionáló törvény, a legfontosabb célunk az, hogy valamilyen intézményi elhelyezést, lakhatást szerezzünk ezeknek az embereknek. Nem könnyű feladat, mert sokukat nagyon nehéz rávenni, hogy megpróbálják rendezni a helyzetüket. Ráadásul a munkatársainknak is nehéz körülmények között kell dolgozniuk.”

A Menhely Alapítvány krízisautója éjjel-nappal járja a fővárost a nagy hidegben (Fotó: MTI / Balogh Zoltán)

Egyre nagyobb gondot okoznak a dizájnerdorgok

Tovább nehezíti a dolgukat, hogy a hajléktalan emberek között sok a szenvedélybeteg. „Sajnos szerek nélkül nagyon nehéz elviselni azt a számkivetettséget, amit a hajléktalan lét jelent. Ráadásul ma már nemcsak az alkohol, hanem a kábítószer-függőség is komoly probléma: sokan használják például az olcsó dizájnerdrogokat. Persze még mindig a kannás bor viszi a prímet, de a szintetikus szerek is egyre népszerűbbek. Bizonyos szempontból érthető okból: míg a kannás literje százötven forintba kerül, egy egyslukkos cigaretta ötven forint az utcán.”

Aknai szerint a szintetikus drogok még az alkoholnál is súlyosabb mentális és egészségügyi leépülést okoznak. „Ezek a szerek minden képzeletet felülmúlóan rombolják a személyiséget és a szervezetet – hangsúlyozza. – Ráadásul gyakorlatilag kontrollálatlanul terjednek.”

A szakember azt mondja, átfogó szociálpolitikai és drogpolitikai változtatásokra lenne szükség, hogy megfékezzék a szintetikus szerek terjedését. „Nekünk jelenleg csak annyi lehetőségünk van, hogy ha valaki szeretné letenni a drogot, akkor elküldjük egy drogambulanciára vagy a szenvedélybetegek nappali intézményeibe, ahol adekvát segítséget kaphat. De sajnos kevesen vannak, akikben megvan a józanság és a lelkierő ahhoz, hogy megpróbáljanak lejönni a szerről.”

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat krízisautó-szolgálatának munkatársai karácsonykor, Ferencvárosban (Fotó: MTI / Mónus Márton)

„Ne sétáljunk el az utcán fagyoskodó emberek mellett”

A Menhely Alapítvány igazgatója azt mondja, már azzal is sok hajléktalan ember életét megmenthetnénk, ha jobban odafigyelnénk egymásra. „Ne sétáljunk el közönyösen az utcán fagyoskodó emberek mellett – kéri. – Ha úgy látjuk, hogy fázik, beteg, vagy rossz állapotban van, szólítsuk meg, beszélgessünk el vele. Kérdezzük meg, hogy tudunk-e segíteni neki, és próbáljunk meg minél több információt kiszedni belőle, mert így ha hívnunk kell a segítő szolgálatokat, a diszpécser is többet fog tudni arról, hogy pontosan milyen segítségre, ellátásra lehet szükség. Ha nem tudunk kontaktust teremteni vele, mert mondjuk alszik, eszméletlen vagy erősen ittas, hívjuk a diszpécserszolgálatot, vagy ha úgy látjuk, hogy tényleg nagy a baj, a mentőket. A fővárosban huszonnégy órás szociális szolgálat működik, ők ilyenkor, telente több kríziskocsival járják a várost és az agglomerációt.”

Ha beteg vagy bajban lévő embert látsz az utcán, hívd a Menhely Alapítvány diszpécserszolgálatát a +36-1 338-4186 telefonszámon.

nlc.hírlevél

Iratkozz fel az nlc hírlevelére, és olvasd elsőként a legizgalmasabb híreket!

FELIRATKOZOM

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése