Habár még csak február van, és mindent eltakar a nagykabát és a kötött pulcsi, hamarosan egy szempillantás alatt megjön a jó idő, lekerül a textil és akkor óhatatlanul elővillannak majd a mákos bejglin és forralt boron növesztett zsírpárnák. Természetesen az ideális az lenne, ha egész évben betartanánk a diétát és az edzéstervet, folyamatosan megőrizve ezzel az ideális testsúlyt, de lássuk be, mind halandó emberek vagyunk, akiket a téli hidegben és sötétségben valahogy jobban vonz a puha pléd és a forró csoki, mint a saláta és a kukksötétben való futás.
Itt az idő. Amíg nincs jobb lehetőség, otthon is belevághatsz (Fotó: Gettyimages)
Szóval ne ostorozzuk magunkat, hogy már megint felszaladt pár kiló a mackónadrág takarásában, hanem inkább készüljünk fel időben arra, hogy hamarosan felváltja a rövid naci, aztán meg a fürdőruha. A helyzet ugyanis az, hogy ha az a terv, hogy nyáron tökéletes bikinitesttel lejtünk majd a tóparton, ahhoz nem lesz elég májusban hozzálátni, mert akkor már régen késő lesz. Most azt is eláruljuk, hogy miért.
A 4 hetes villámdiéta a jojó effektus melegágya
Ha nem kezdte ki a tél az önfegyelmünket és csupán egy-két kiló választ el az áhított alaktól, akkor elég lehet négy hét, hogy elérjük a célt. Ha azonban ennél jobban kipárnázta a tél a fizikumunkat, felejtsük el, hogy újra bedőlünk valami hangzatos, divatos, éppen trendi villámdiétának, ami azt ígéri, hogy egy hónap alatt megszabadít akár húsz kilótó feleslegtől. Nem fog, sőt!
Ne csapjuk be magunkat!
A plusz kilók nem pár hét alatt kúsztak fel, tehát leadni sem lehet őket ennyi idő alatt. Vagyis párat belőlük igen, csakhogy az nem lesz tartós fogyás.
Minél drasztikusabb egy diéta, annál nagyobb kihívást jelent mentálisan, annál nehezebb betartani, annál jobban sóvárgunk a kedvenc ételeink után és annál intenzívebb raktározásba kezd a testünk.
Nem lehet a szervezetet egyik pillanatról a másikra zsírégető üzemmódba kapcsolni, pláne akkor nem, ha az addig megszokott kalóriamennyiség töredékét kapja. Ilyenkor az agyunk azt hiszi, hogy éhezünk, és nem hogy olvadnának lefelé a kilók, de úgy ragaszkodnak majd hozzánk, mint még soha. Fogunk fogyni? Persze, de ez nagyrészt vízveszteség lesz, és abban a pillanatban, hogy leállunk az önsanyargató villámdiétával, azonnal visszajönnek majd a leszenvedett kilók, vagyis életbe lép a jól ismert jojóeffektus.
Csak salátán élni baromi unalmas
Sokkal jobb tehát, ha négy hét helyett adunk magunknak négy hónapot és szépen, fokozatosan hagyjuk el a rossz étkezési szokásokat, és csökkentjük a kalóriabevitelt. Ha ma azt mondják, hogy holnaptól semmi mást nem ehetünk, csak salátát, vagy pedig hogy holnaptól az egyik étkezésünket cseréljük salátára, vajon melyiket sikerül majd csalás és szenvedés nélkül, hosszú távon betartani és beépíteni a szokásaink közé?
Róma sem egy nap alatt épült, a mi bikinialakunk sem fog, szóval a tartós siker érdekében lépésről lépésre haladjunk a diétával, ehhez pedig idő kell. Szerencse, hogy még csak február van, pont időben vagyunk!
Heti három edzést előbb sikerül beiktatni, mint hetet
A fénysebességű bikinidiéták másik nagy buktatója, hogy miután bepánikoltatnak, hogy már csak pár hét van a strandszezonig, megoldásként azt javasolják, hogy költözzünk be a konditerembe. Minden napra előír egy edzést, hiszen ha őrült módjára izzadunk heti hétszer, akkor még pont időben kockás lesz a hasunk.
Nem lesz az.
Sokkal valószínűbb, hogy mivel addig csak hébe-hóba edzettünk, olyan izomlázunk lesz, hogy mozogni sem tudunk majd, lesérülünk, kimerülünk és már a második héten bedobjuk a törölközőt.
Akárcsak az étkezésünket, úgy az edzéstervünket is ésszel, lépésről lépésre kell felépíteni, fokozatosan növelve a szintet, nem pedig a nulláról a csúcsra törni, mert akkor lezúgunk a másik oldalon.
Olyan ez, mintha egy létrán egyensúlyoznánk. Ha egyesével vesszük a fokokat, és mindig megtaláljuk az balanszot az adott szinten, akkor jó eséllyel felérünk a tetejére, ahelyett, hogy elvágódnánk létrástul. Tehát sokkal célravezetőbb, ha nem négy hétbe akarunk heti hét edzést besűríteni, ami összesen 28 órát jelent, hanem négy hónap alatt mondjuk megcélozzuk a heti hármat, ami 48 lesz végül; sokkal valószínűbb tehát, hogy célt érünk. Ráadásul sokkal valószínűbb, hogy találunk is rá időt a napirendünkben, a pihenőnapokon pedig tudunk regenerálódni, hogy elkerüljük a sérüléseket és a kiégést.
Így beépül majd a hetirendünkbe a mozgás, amit nem kell a nyár eljöttével sem abbahagynunk, hiszen a mindennapjaink része lett, nem pedig egy villámrandi, amit csak túl akarunk élni és minél gyorsabban letudni. Tehát elő azzal az edzőcipővel, mert a nyár már ott figyel a sarkon!
