Milyen élelmiszerekből érdemes biót vásárolni?

Itthon még mindig él a kissé pejoratív elgondolás, miszerint a „bioság” csak a nagyvárosiak sznobériája, vagyis minden olyan terméket ökonak címkéznek, amiket vidéken, kisebb gazdaságokban termeltek meg. A bio jelölés azonban nem azt jelenti, hogy a nagymama permetezetlen kertjéből származik a paradicsom, az „organikus” címkével ellátott termékeknek különböző és szigorú feltételeknek kell megfelelniük.

Az EU hivatalos meghatározása szerint a biotermelés fenntartható mezőgazdasági rendszert jelent, amely tiszteletben tartja a környezet és az állatok jólétét, és az élelmiszer-ellátási lánc minden szakaszára kiterjed. Egyedül a vadon élő állatok és a halászat nem tartozhat az ökológiai termeléshez. Itthon a termékek előállítási folyamatait a NÉBIH -felügyelet mellett a Biokontroll Hungária Kht. Nonprofit Kft. vizsgálja HU-ÖKO-01 kódszámon, az általuk kiadott tanúsítvánnyal a biopiacon áruló termelőknek is rendelkezniük kell. A Biokontroll ügyvezetője, dr. Roszík Péter az nlc-nek elmondta, hiába vegyszermentes az otthon megtermelt zöldség, gyümölcs, csak akkor árulhatjuk bio címke alatt, ha bizonyítani is tudjuk, hogy ökogazdálkodásból származik.

A szakember tanácsa, hogy a boltokban mindig keressük a címkét, amelyen feltüntetik, hogy

• a termék bio/ökológiai,
• ellenőrzött, ökológiai gazdaságból származik,
• és szerepel rajta az ellenőrző szerv kódszáma, a Biokontroll esetében pedig a neve.
• Ha feldolgozott, előrecsomagolt termékről van szó, keressük rajta az EU ökológiai  logót, amely minden olyan előrecsomagolt uniós élelmiszeripari terméken szerepelni kell, amelyet ökológiai termékként állítanak elő és értékesítenek az EU-ban.

A piacon, ha nem vagyunk biztosak az áru „bioságában”, akkor elkérhetjük a tanúsítványokat Marika nénitől, Józsi bácsitól, bárkitől, aki azt állítja a termékeiről, hogy „ez bizony öko”.

– mondja Péter, hozzátéve, hogy ma már létezik tanúsítványkereső is, ahol a tanúsító szervezetek honlapján meg lehet keresni azokat a gazdaságokat, amelynek a termékét le szeretnénk ellenőrizni.

Ennél jóval szigorúbb követelményeknek kell megfelelni.

Egy élelmiszer csak akkor kaphat bio minősítést, ha

• a gazdák nem használnak biogazdálkodásban nem engedélyezett növényvédő szereket,
• mellőzik a génmódosítást,
• a termőföldet a szántón vetésforgóban művelik.

Bio borsóültetvény öntözése a látóképi Agrár Kutatóintézetben (Fotó: MTVA/Bizományosi/Oláh Tibor)

Az ügyvezető elmondta, hogy a valódi biotermékek nem tartalmaznak toxikus anyagokat, ugyanakkor természetes eredetű „permetszerek”, különböző egyszerű anyagok megengedettek, mert ezek jellemzően nem szívódnak fel a növényben. „A bio termék fogyasztói két nagy előnnyel számolhatnak, a fenntartható környezetért is tesznek, plusz megóvják magukat a szennyező anyagoktól” – magyarázza az ökológiai termékek előnyét Péter. Ami a vegyszereket illeti, a szakember azt mondja, hogy Európában az elmúlt évtizedekben nagy vegyszer revíziót vittek véghez, azaz 200-300 hatóanyagot vontak ki a forgalomból, mert azok kockázatosak voltak az egészségre, vagy nem voltak dokumentálva. Sajnos azonban némelyik szintetikus növényvédő szernek sajnos rendkívül hosszú a lebomlási ideje, így nagymértékben felhalmozódik, vagyis a mai napig rendszeresen mutatnak ki akár évtizedekkel ezelőtt betiltott szereket a talajból, sőt szervezetünkből is, köztük például a DDT-t (ez egy nagy hatású rovarméreg és bomlástermék, amelyet Magyarországon az 1960-as években tiltottak be).

A Greenpeace egyik, korábbi tanulmánya azt írja, hogy a kutatások kimutatták, hogy a növényvédő szereknek való kitettség és a fejlődési rendellenességek, ideg- és immunrendszeri megbetegedések, valamint néhány daganatos betegség előfordulásának nagyobb valószínűsége között egyértelmű, statisztikai összefüggés van. Ennek ellenére igen nehéz minden kétséget kizáróan bizonyítani, hogy egy adott növényvédő szer milyen betegséget vagy rendellenességet okozhat az emberekben. „Az alkalmazott vegyszerek önmagukban is hordoznak kockázatot, mert utólag kiderül, hogy veszélyesek, ráadásul az a gond , hogy nem egyedül jelentkezik a szervezetben, hanem sok együtt. Ezt nevezzük koktélhatásnak, és ezért nehezen feltérképezhető, hogy milyen változásokat hozhat létre egy-egy vegyszer másokkal kombinálódva” – mondja a szakember.

Hasonlót írnak az említett tanulmány írói is, miszerint azért is nehéz kutatni ezt a területet, mert ma sajnos nincs az emberiségnek olyan része, amelyik egyáltalán ne érintkezne növényvédő szerekkel, így kontrollcsoportként használható lenne. A legtöbb betegségnek pedig összetett okai vannak, ezért a közegészségügyi felmérések nagyon nehézzé és bonyolulttá váltak. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ezzel kapcsolatban azt írja, hogy a hatóság a növényvédő szernek csak olyan felhasználását engedélyezi, ami nem jelent elfogadhatatlan kockázatot az ember egészségére. Ennek során megállapításra kerül az egy napi munkavégzés alatt az emberi szervezetbe bejutó hatóanyag mennyisége (expozíció, mg/testtömeg kg/nap mértékegységben), amely egy becsült érték, és amelynek a felhasználói expozíció elfogadható szintje alatt kell maradnia.

Hasonló okokból a húsfogyasztás terén is egyre többen döntenek a biohúsok mellett a magas állatjóléti előírások, és amiatt, hogy a biogazdálkodásban csak a végső esetben használnak antibiotikumokat (léteznek olyan országok, ahol a gazdák egyáltalán nem használhatnak). Mindemellett a biohúsokat minimálisan dolgozzák fel, így azok nem tartalmaznak káros adalékanyagokat vagy tartósítószereket.  Sőt, egyes kutatások eredményei azt is kimutatták, hogy több antioxidáns van bennük. A Journal of Agricultural and Food Chemistry című folyóiratban megjelent hatéves tanulmány szerint a biohagyma antioxidáns-tartalma körülbelül 20 százalékkal magasabb volt, mint a hagyományos módon termesztett hagymáé. Ugyanez a tanulmány azt is leírta, hogy a biohúsban és -tejben körülbelül 50 százalékkal több omega-3 zsírsav található, ami a telítetlen egészséges zsírok egy fajtája.

Átállnék én a bióra, csak miből?

Mondhatná a magyar lakosság izmosabb része, és most nem csak a mélyszegénységben élőkre, hanem mindazokra gondolunk, akik az alacsony fizetésük miatt a saját egészségükön kénytelenek spórolni. Az elszállt árak mellett sokan már a hagyományosan megtermelt zöldségeket, gyümölcsöket sem tudják megvenni maguknak, nemhogy a méregdrága biotermékeket. Így a szakemberek hiába ajánlják, hogy minél több öko élelmiszert vásároljunk, hiszen a hagyományosan előállított termékeket valószínűleg peszticidekkel permetezték, (amelyeket gyakran mosással, súrolással vagy hámozással sem lehet eltávolítani), sok esetben kénytelenek vagyunk a kevésbé biztonságos élelmiszereket a kosarunkba tenni.

Mint például a harmincas éveiben járó Fruzsina, akinek egy betegsége miatt oda kell figyelnie az étkezésre. „Igazából sajnos minden őrült drága, a nyers zöldség, gyümölcs. A diéta szerint előírt gyümölcsöket nem veszem az áruk miatt (áfonya, szeder, málna stb.). – meséli. Ahogy Fruzsina is mondja, az árak valóban az egekben járnak, az árkülönbség a bio és a hagyományos termékek között számottevő. Nézzünk egy példát: a banán hagyományos verziója 500-550 Ft/kg mozog a boltokban és a piacon, ha azonban vegyszermenteset szeretnénk vásárolni, azért már 720- 1790 Ft/kg közötti árat kell kifizetni. A cukkini hagyományosan termesztett típusát a nagyobb üzletláncokban 599 Ft/kg áron szerezhetünk be, míg a bioboltokban egy kilóért 2300-3400 forintot is kiperkálhatunk. Érthető, ha sokaknak ezek az árak, pláne, ha egy családról van szó, elérhetetlenek. Spórolási trükkök ide, vagy oda, egyre nő azoknak a tábora, akik nemhogy bio, hanem hagyományos zöldségeket is csak a fizetés napján vesznek. Ezt igazolja az egyik korábbi cikkünk is, amelyben fiatal pályakezdők meséltek arról, hogy a magas árak miatt az egészségesebb ételekről mondanak le.

„Gyümölcs, zöldség nope, olcsó kekszek, ropik az étkezések közti idő eltolásáért. Alapból elég nagy az étvágyam, szóval gyakran vagyok éhes, és a napra bepakolt étel mindig túl hamar fogy el…” – mesélte egyikük.

Fotó: Jan Woitas/picture alliance via Getty Images

A szakemberek azt tanácsolják, hogyha spórolni szeretnénk, vegyük sorra, milyen zöldségeket, gyümölcsöket vásárolunk a leggyakrabban, majd az alábbi felsorolás alapján válasszuk ki azokat, amelyekből erősen ajánlott a biót megvenni, és próbáljuk meg legalább ezeket kiszorítani a büdzsénkből. Mutatjuk, mik ezek:

• eper
• nektarin
• alma
• körte
• banán
• szőlő
• meggy
• cseresznye
• zöldbab
• zöldhagyma (újhagyma)
• nyári és téli tökfélék
• kelkáposzta
• paradicsom
• spenót
• paprika és a zeller
• sárgarépa.

Az állati eredetű termékek közül a joghurt, a tej, a sajt, a tojás, és a húsok azok, amelyeket jobb leváltani bio verzióra. Léteznek azonban olyan termékek, amelyek köztudottan nem tartalmaznak annyi peszticidet, így megnyugvást jelenthet a tudat, hogy feltehetőleg nem fogyasztunk permetből származó anyagokat – ilyen az avokádó, a csemegekukorica, a hagyma, brokkoli, a karfiol, az ananász, a gomba, vagy a dinnye, uborka.

Te is próbálkozhatsz a termesztéssel

Amennyiben van egy kis kerted, vagy akár teraszod, azzal is megpróbálkozhatsz, hogy az általad leggyakrabban használt zöldségeket megtermeszted. A cukkinit, paradicsomot, az epret, vagy a spenótot, pont azokat, amelyek a legszennyezettebbek (már amennyiben nem biót vásárolsz) viszonylag egyszerűen felnevelheted, akár magról is. Kezdésnek egy pár méteres kert bőven elegendő lesz a tudás elsajátításához, először legfeljebb 5-féle zöldséget válasszunk és mindegyikből csak néhányat ültessünk el. Még így is sok, szép termést kaphatunk.

A szakemberek szerint azzal is sokat tehetünk önmagunkért, ha a leggyakrabban használt termékekből bióra váltunk, és az is környezettudatosságra vall, ha csak annyit veszünk, amennyire szükségünk van, vagy ha a húsfogyasztásunk felét az ételeinkben vegán fehérjeforrással, például lencsével, csicseriborsóval vagy babbal helyettesítjük. Így nemcsak pénzt spórolhatunk a heti bevásárlás alkalmával, hanem az egészségünknek és a bolygónknak is jót teszünk vele. Nem szeretnénk összezavarni, de azt is fontos tudni, hogy csak azért, mert valami bio, nem biztos, hogy le is kell emelnünk a polcról, pláne, ha sokat utaztatták. Ha például egy olyan almát eszünk, amely a fél világot átrepülte, akkor annak jóval nagyobb az ökológiai lábnyoma, mint annak az almának, amelyet itthon termesztettek. Szóval csak körültekintően a bio címkével.

És, hogy mit hoz a jövő? Elképzelhető-e, hogy a konvencionális gazdálkodást felváltja a bio, és csak vegyszermentes zöldségekhez, gyümölcsökhöz juthatunk hozzá? A szakember szerint ez jelentheti a jövőt:

„Nekem szent meggyőződésem, hogy a jövő útja, egy modern biogazdálkodás lesz, ami a tapasztalatokat, az őseink tudását ötvözi a modern gyakorlatokkal.”

(Forrás: Marie Claire, Greendex, Biokontroll, Agrárszektor, Greenpeace)