Félelem

Éjjel, ha felébred, nem mer elaludni, pedig közös szobája van a testvérével. Átmenetileg beköltöztem hozzájuk én is, hogy könnyítsek a kialakult helyzeten. Sajnos, már ez sem elég. Ha nem bújok mellé az ágyba, nagyon nehezen alszik el, s ilyenkor mindig fölriad az éjszaka közepén, mert rosszat álmodik.

Kevés, ha szavakkal nyugtatom, mellé kell feküdnöm. Tökéletes biztonságban így sem érzi magát, ezt árulja el a fejére húzott takaró. Pedig egy kis lámpa mindig világít, hogy ne legyen teljes a sötétség. Próbáltam sokszor beszélgetni vele a félelmeiről, de tartósan ezután sem változott a helyzet.

Sajnos, az állandó fáradtságtól már én is türelmetlenné váltam. Ezt megelőzőleg sohasem volt problémánk az elalvással. (Megjegyzem, kiskorában rövid ideig pávoros volt.) A közösséget szerető, jó képességű kislányról van szó, aki szabad idejében sokat olvas, sportol is. Kicsi kora óta érdekli a csillagászat és a földön kívüli élet. Kiválthat-e ilyen reakciókat egyetlen film, vagy más probléma is van mögötte? Engedjem-e, hogy minden éjjel velem aludjon el? Elengedhetem-e nyáron iskolai táborba? Forduljunk-e pszichológushoz?