Oltás madárinfluenza ellen

Úgy tűnik, kínai kutatók kifejlesztették a a madárinfluenza régóta várt vakcináját.

A madárinfluenza legveszélyesebb kórokozója, a H5N1 kóddal jelzett vírus negyvenöt emberéletet követelt az elmúlt egy évben, beleértve azt a tizenhárom áldozatot is, akik idén januárban haltak meg Vietnamban.
Tények

A madárinfluenza, melyet elsősorban csirkék és kacsák terjesztenek, évek óta az ázsiai egészségügy egyik fő kérdése. Az első esetet 1997-ben regisztrálták Hongkongban, akkor hatan haltak meg ebben a betegségben. A kór tavaly januárban ismét előfordult, méghozzá egyszerre nyolc ázsiai országban. A hatóságok néhány hónap alatt több mint százmillió szárnyast vágták le és égették el, Dél-Koreától Thaiföldig, hogy visszaszorítsák a kór terjedését. Ezt áprilisra nagyjából sikerült is elérni.

Idén januárban aztán újabb halálesetek történtek Vietnamban. Ho Si Minh-városban, a fertőzések gócpontjában most a kacsaállományt irtják, ugyanis kiderült, hogy leginkább ezek a szárnyasok terjesztik a kórt, ráadásul úgy, hogy eközben hónapokig nem is látszanak rajtuk a tünetek. A terjedés mechanizmusa egyébként kísértetiesen hasonló az emberi influenzáéhoz. A beteg szárnyasok tüsszögnek, így egymást fertőzik, illetve azokat az embereket, akik a közelükben vannak. Az emberi fertőzöttek általában a tenyésztők és rokonaik, hiszen ők állnak a legközelebbi kapcsolatban a szárnyasokkal.

Félelmek

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO az elmúlt évben többször is riadót fújt a madárinfluenza miatt. A szakemberek attól félnek, hogy a madárvírusból és az embereken élősködő kórokozóból egy új, „öszvér” vírus alakul ki, amely már emberek között is fertőz. Ez hatalmas világjárványhoz vezetne, mert az emberi immunrendszer nem ismeri az újfajta kórokozókat.
A szervezet legoptimistább előrejelzése szerint is mintegy hat-hét millióan halnának bele a betegségbe, a fertőzöttek száma pedig megközelítené az egymilliárdot.

Korábbi járványok

Az influenzajárványok szinte egyidősek az emberiség történelmével. Szinte minden évben kitör valahol egy járvány, ám az esetek döntő többségében immunrendszerünk sikeresen felveszi a harcot a mutált vírusokkal. Mégis, tíz-negyven évente megjelenik egy-egy új vírustörzs, amely világjárványt, úgynevezett pandémiát okozhat.
A huszadik század első világjárványa a híres „spanyolnátha” volt, amely 1918-1919-ben legalább húszmillió embert ölt meg. 1957-1958-ban, két hullámban támadt az ázsiai vírus. A betegségnek hamar előállították a vakcináját, de így is legalább egymillióan haltak meg világszerte. Nagyjából ennyi áldozata volt az 1968-as hongkongi influenzának is.

Remények

Az Egészségügyi Világszervezet két hónapja még azt mondta, hogy madárinfluenza elleni védőoltást leghamarabb 2007-re tudnak előállítani, ám kínai tudósok nemrég bejelentették, hogy sikerült kifejleszteniük a vakcinát. Az új szert szárnyasok és emlősök egyaránt használhatják, és az állatoknak legalább tíz hónap védelmet nyújt a betegséggel szemben. A laboratóriumi kísérletek szerint a beoltott kacsák és ludak már három héttel az oltás után védettek voltak. A kínai szakemberek azt remélik, hogy az új vakcinával sikerül megállítani a betegség terjedését Ázsiában, a madarak között, így megszűnne az esély arra is, hogy az emberekre átugorva kialakuljon az új, veszélyes „öszvér” vírus.

Forrás: MTI