Aktuális

Le tudunk válni a babáról?

Kismamáink, Dobray Sarolta, Szekeres P. Mónika és Szigeti Hajni felváltva mesélnek nekünk… e héten arról, mikor jött el az a perc, amikor bármi miatt először hosszabb időre, egy napra, ne adj’ isten egy éjszakára el "kellett" szakadniuk a babájuktól.

Hajni: Ő nem sírt, mi kicsit

Barnabás strandra ment. Na, nem először, de elsőként egész napra, és nem is mostanában, hanem 11 hónaposan, múlt júniusban. Akkoriban kétszer aludt napközben, egyet mindenképp ágyban, párnák közt, egyet akár a babakocsiban. Minden nagyobb programot az első alvás utánra időzítettem, mivel ha délelőtt kipihente magát, akkor jókedvű volt, különben meg csak nyűglődtünk egész nap. A szabályt viszont aznap megszegtük. Én szorongtam, ő pancsolt. A strandon minden szuperül ment: anyukám úszni tanította (kapott úszósapkát – nem a szüleim őrültek meg, valamiért neki is kötelező volt), tépte a füvet, homokozott, apukám vállán séta közben elaludt mindkétszer… Este 6-kor ért haza – mi már öt óta percenként kirongáltunk az erkélyre, hátha jönnek… Anyukámék feldobottan meséltek, ő fáradt volt, rám se nézett. Az apja karjában csücsült, én meg cipelhettem fel a hátizsákját és a babakocsiját. Ha Balázs viccelődött, kegyesen elmosolyodott, de nekem kerülte a tekintetem, ettől persze én is visszahúzódó lettem. Alig vártam az esti szoptatást, hátha visszaszerezhetem a bizalmát. De nem omlott a karjaimba: szopott (tej volt bőven, egész nap „gyűjtöttem”), és aludt. Mivel másnap is dolgoznom kellett, a program megismétlődött. Reggel Barnabás kurjongatásokkal üdvözölte a szüleimet, az autóból vissza sem nézett, amikor elhajtottak. Este ugyanaz.

Barni első strandolására
Barni első strandolására “melegít”

Hétfő reggel tudtam kicsit javítani. Valószínűleg felmérte, hogy vagy hirtelen elkezd járni, vagy ez a csaj viszi a játszóra, mert ma itt senki más nem jelentkezik érte. Akkor már kaptam mosolyt, nevetést is, együtt ettük a kiflit, és volt napközbeni szopi is! Bár elkezdhettem volna elhagyni – ha már két napig végül is megvolt nélküle -, de akkor még nem volt szívem.

Ez volt az első két külön töltött nap, amit aztán gyakran megismételtünk, és amikor már nem szopott egyáltalán, megpróbálkoztunk 14 hónaposan az első külön töltött éjszakával is. Nem akartam, korainak tartottam, de győzködtek a szüleim és a férjem is. Én csak azt szerettem volna, hogy anyukámék aludjanak nálunk, tegyék le ők este a szokott helyén, elég változás lesz neki ez is. Végül meggyőztek: stramm gyerek, és ha gáz van, húsz perc alatt ott vagyunk érte. Esküvőre mentünk, úgyhogy minden adott volt, hogy két év alkohol- és táncmegvonás után pótoljam a kimaradást. Így is tettem, de csak fél kilenc után, addig fél szemem állandóan a telefonon csüngött. Aztán jött az SMS: „Alszik. Nem sírt.” Mi azért az apjával kicsit könnyeztünk.

Másnap pedig nem „büntetett”, örült nekünk, és én egy hónapra feltöltődtem lendülettel! Azóta nagyvagány lett, idén húsvétkor már három napra Siófokra utazott a nagyszülőkkel – rettentően hiányzott, de a pár hete született új kicsink miatt talán ezek voltak az utolsó napjaink kettesben jó időre…

Saci: Sírj egy kicsit!

Samu sem bömbölt. Sőt. Hátra sem nézett. Sem amikor először Anyuval maradt egy órára, talán négyhónaposan, sem tizenegy hónaposan, mikor először hagytam az edzőtermi játszóban, míg én tőle pár méterre, az üvegfal túloldalán költögettem szunnyadó izomzatom… Az edzőtermi óvó néni ráadásul vadidegen volt neki! Szokás szerint kétségbeestem, de nagyon. Mégsem alakult ki köztünk a nagykönyvi kötődés?! Mondták, ez éppen a biztonságérzet jele. Erre én? Legközelebb bemelegítés helyett az üvegfalra tapadva reménykedtem: ugye sír? Legalább egy picit… És igen, sírt. Két percet. Szégyellem, de boldog voltam. Mondom, hogy nem vagyok normális…

Mónika: Három telefon

Anno felkészültünk, hogy apátiába, de minimum bárányhimlőbe zuhant nyolchónapos Letibaba vár minket az első külön töltött órák után. A biztonság kedvéért három telefon is volt nálunk, és ennek ellenére is majdnem hazarohantunk az első „felnőttprogramunkról”, hátha mind egyszerre romlott el, és azért nem ér el alkalmi bébiszitterünk, azaz a szomszédasszonyunk. Ám végül egy jókedvű babát és egy mosolygós babavigyázót találtunk otthon. Utóbbi beszámolójából csak lassan bontakozott ki, hogy miután minden rendben volt, s Letícia elaludt, ő a szunyókálás két óráját nem az odakészített kávé és könyvek szórakoztató társaságában töltötte, hanem egy pillanatra sem elmozdulva Leti mellől inkább azt figyelte, nyugodtan lélegzik-e. Az, hogy neki lesz a legnehezebb, meg sem fordult a fejünkben, de ma is nagyon hálásak vagyunk…

Gombos Edina: Miranda tiszta apja! Még több az e heti Nők Lapjából:

Gombos Edina: Miranda tiszta apja! »
Hó végére palacsintát! »
A donorbaba nagyon is saját! »
Mi teszi az úriembert 2009-ben? »
Balinéz nők a világválságban »
Egy nagyhatalom rövid története »

 

További kiemelt témáink a Nők Lapja július 29-én megjelenő, 31. számából:

Gombos Edina
Gombos Edina nagyon büszke kislányára, Mirandára, aki tiszta édesapja! A nyolc hónapos csöppség le sem tagadhatná, hogy kubai vér is csörgedezik benne, hiszen már most salsára ringatja magát

Egy csokor napsugár
Kedvenc csokrunk, ha lehet, még szebb, mint az eddigiek, bár az is lehet, hogy a nyár beszél belőlünk… Ám már az őszre is készülünk, virágszárítási tippjeinkkel potpourrik illatosíthatják majd otthonod

Riport
Nem elég, hogy kevés a spermadonor, de a jelentkezők zöme nem is alkalmas az „adakozásra”. Fejős Éva kolléganőnk a spermabankban találkozott egy donorral, és egy meddő férfi is elmesélte neki kálváriáját

Nők a nagyvilágban
Sok balinéz kislány legnagyobb álma, hogy Lekong-táncosnő lehessen. Ehhez már ötévesen el kell kezdeni a munkát, tizennégy évesen pedig véget is ér az első pályafutás. És az élet még csak ezután kezdődik…

Nők Lapja 60 – ma is a miénk!
Néhány hete közzétettük, keressük a résztvevőit annak a csővári lagzinak, amiről lapunk 44 évvel ezelőtt tudósított. Nagy örömünkre, megvan a menyasszony, Vadas Zsuzsa találkozott vele

A heti szerkesztő, Papp Diána ajánlásával:
Ki is az a gentleman?

Megszámoltam, és ma megint több férfi ült a villamoson, mint nő. Gondolhatnám, szegény férfiak, sok a gondjuk, itt ez a világválság is… Ám egy barátom azt mondta erre, hogy egy úr a pokolban is úr. Szerinte egy férfi elsősorban attól úriember, hogy tiszteli a másikat, ha kell, segít neki. És aztán jöhetnek a külsőségek. Jövő héten mindkét nemtől megkérdezzük, mitől úr egy úr? Annyit elárulok: sok van belőlük. És sokan közülük villamossal járnak.

Továbbá: Szépség, Konyha, Egészség, Horoszkóp, Társkereső és még sok minden más!         

 

 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése