Aktuális

Napi 16 óra ülés? Tragikus következmények…

Fölegyenesedett emberből (homo erectusból) mára ülő emberré (homo sadensszé) váltunk. Míg a fölegyenesedett ember mozgásra született, mostanra eljutottunk odáig, hogy sokan már feküdni sem tudnak. A mozgásszervi panaszok enyhítésében és orvoslásában a manuálterápia segíthet.

Ma már az óvodásokat is folyton leültetik, egész kiskorban indul az ülő ember története – mondja dr. Ormos Gábor reumatológus főorvos, manuálterapeuta. – A napi tizenhat órás üléshez pedig egészen másfajta izmokra van szükségünk, mint a hajdani legfontosabb funkciónkhoz, a mozgáshoz. Az evolúció során korábban az embernek a védekezés és a támadás volt a legfontosabb a mindennapokban ahhoz, hogy életben tudjon maradni. Ehhez képest a mai ember számára a statikus helyzet megtartása lett a legfontosabb, amelyhez viszont egészen másfajta izmokra van szükség, mint a gyors helyváltoztatáshoz. Ma nem arról szól az életünk, hogy el kell ugrani a kardfogú tigris elől, vagy karddal kell megvédeni magunkat. Az a fontos, hogy hosszú ideig tudjunk egy helyben állni vagy ülni, ám az izomrendszerünk nem alakult át ennek megfelelően. Ezért van ma annyi embernek mozgásszervi panasza, mert az izomzatunk eredetileg nem arra a funkcióra alakult ki, amelyre ma elsősorban szükségünk lenne.

Ormos doktor szerint az iskolai testnevelésnek és a modern gyógytornának is arra kellene koncentrálni, hogy azt az izomzatot fejlessze célzott gyakorlatokkal, amely a statikus helyzet megtartásában valóban segítségünkre van. A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy a dinamikus és nagy amplitúdójú testmozgásoktól el kellene mozdulni a taicsi és a jóga, azaz a gyengédebb és lassabb mozgásrendszerek felé, amelyek a tartási funkció fejlesztésére és gyakorlására irányulnak.

Az ülő ember panaszai

Hogyan találjuk fel ismét a nyerget?

Amikor azt a széket keressük, amely a legjobb statikai adottságokkal bír a hosszan tartó üléshez, feltűnhet számunkra: a legmodernebb újítások, például az ékpárna vagy az instabil párna, amelynek 5 fokos szögű kilengése van a fenék alatt, valójában a lovaglást szimulálják. Régen az emberek sokat ültek lovon, és ez rendkívül egészséges volt, mert a lovaglás olyan aktív izommunkát igényel, amely segít a helyes ülési tartás kialakításában. Ugyanez a helyzet a futással is: a legmodernebb futócipők, futópályák és futótechnikák azt a puhaságot, rugalmasságot és gördülékenységet csempészik vissza a mozgásba, amelyek eredetileg, a fűben való mezítláb futásnál adottak voltak.  

A stressz eredeti funkciója az volt, hogy konkrét, fizikai menekülésre vagy támadásra késztesse az embert, de mára ez is átalakult, és a stresszt nem mozgásba, hanem szorongásba fordítjuk át: lelkileg védekezünk, és ezek az érzelmeink a testünkben jelennek meg fizikai szinten. – Vannak olyan izmaink, amelyek a stresszre rendkívül érzékenyen reagálnak – magyarázza a főorvos. – Ilyen a csuklyásizom felső része vagy a mellizmok kötege. Szerencsétlen esetben, ha a mellizmok éppen baloldalon görcsölnek be, nagy esély van rá, hogy az illető mindezt tévesen szívrohamnak hiszi.

– Az 1800-as évek végén egy amerikai katonaorvos figyelte meg először, milyen sikeresen teszik helyre egy-egy rántással a töréseket, lumbágókat és egyéb mozgásszervi panaszokat az indiánok úgynevezett csontrakói – mesél Ormos doktor a manuálterápia kialakulásának előzményeiről. – Ezeknek a műfogásoknak az orvostudományi rendszerezéséből alakult ki előbb az ostheopátia, majd a kiropraxis, és végül a manuálterápia. Időközben folyton ésszerűsödött a rendszer, ahogyan egyre jobban megismerték az alkalmazott fogások hatásmechnanizmusát, de lényegében a három kifejezés ugyanazt a módszert jelöli, bár a technikák folyamatosan finomodtak és finomodnak. 

A csontkovács kifejezésnek sokáig pejoratív mellékzöngéje volt, dr. Ormos Gábor szerint nem is alaptalanul. Ahhoz ugyanis, hogy valaki egy mozgásszervi problémát sikeresen tudjon manuálterápiával kezelni, elengedhetetlen az orvosi háttér. Ismerni kell hozzá a betegségeket, tudni kell diagnózist felállítani, és szükségesek hozzá a pontos funkcionális anatómiai ismeretek is.

Ne rántsa meg a kedvese nyakát!

A laikus csontkovács ehhez képest összesen egy-két fogást ismer, és többnyire a legdurvábbakat.

A főorvos azt a példát említi, hogy ha a kedvesünknek fáj a nyaka és mi megsimogatjuk, azzal jót teszünk, de semmi esetre se kezdjük mi magunk megrántani, mert abból baj lehet. – A simogatásnak vagy a masszázsnak, az érintésnek ugyanúgy megvan a lelki, mint az izomlazító vagy a vérkeringést javító, jótékony hatása. Ezekkel ártani nem lehet. De rántani nem szabad, mert laikusként nem tudja megítélni, hogy pontosan milyen mozdulatra van szükség, vagy szükség van-e egyáltalán bármilyen műfogásra.  

A csontkovácsok jellemzően durva mozdulatokkal dolgoznak, a manuálterápia azonban ma már egyre finomabb és célzottabb fogásokból áll. Sok benne a lassú, szelíd, nagy amplitúdójú, gyengéd nyújtó mozdulat, és a csontkovácsolással ellentétben a manuálterápiás munkát mindig vizsgálat előzi meg. Pontosan meg lehet határozni, melyik csigolya vagy izomcsoport érintett egy panasz kialakulásában, és célzottan lehet hatni arra a területre a megfelelő mozdulatokkal. 

– Ha a kezelés fájdalmas, akkor szinte biztos, hogy nem megfelelő – magyarázza a főorvos, honnan ismerhetjük fel leginkább, ha nem jó kezekbe kerültünk. – Egy manuálterápiás fogás nem okozhat fájdalmat, mert olyan irányban és olyan módon kell végezni, hogy nem fokozhatja a beteg már meglévő fájdalmát. Az orvosi háttér azért is fontos, mert bár én elsősorban manuálterápiát alkalmazok a mozgásszervi panaszokra, de gyógyszert vagy injekciót is használok, ha szükségét látom. A gyulladásos fázisban a gyógyszer segít, ha pedig egy izomfeszülés olyan mértékű, hogy hozzá sem lehet nyúlni, helyi érzéstelenítéssel lehet oldani a feszülést. Minden módszer, amely az orvostudomány fejlődése során kialakult, a segítségünkre lehet, ha a megfelelő helyen és időben alkalmazzuk.

Ellentmondásos szabályozás

A jelenlegi egészségügyi szabályozás szerint a manuálterápiát, azaz a kézzel végzett vizsgáló és terápiás műfogásokat hivatalosan orvosok és gyógytornászok végezhetik. Mivel természetgyógyászatként tartják nyilván, és a természetgyógyászati eljárásokat a TB nem finanszírozza, ezért az a faramuci helyzet állt elő, hogy ha orvos végez manuálterápiát, azt nem fizeti a TB, de ha valaki gyógytornász tevékenység keretében végzi, arra van külön kódszám, és ebben az esetben lehet TB-finanszírozottsága. A manuálterápiás szemlélet, diagnosztika és orvoslás természetgyógyászatként való besorolása dr. Ormos Gábor szerint azért nem szerencsés, mert ennek a módszernek pontosan ismert a tudományos hatásmechanizmusa és megalapozottsága, ahogyan a története is szervesen kapcsolódik az orvostudomány történetéhez.     

Bombera Krisztina: Amit szívesen hazavinnék – Önkéntesek AmerikábanMég több az e heti Nők Lapjából:

Bombera Krisztina: Amit szívesen hazavinnék Amerikából »
D. Tóth Kriszta: Na, húzzanak innen! »
Tamással, sülve-főve: Isteni barackos receptek »
Peller Anna: A vőlegényem nem meleg! »
Tanítsuk tanulni a gyerekeinket! »
Nem divat ma vért adni? »

 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése