Meddig ér a takaró?

A magyarokról talán sokan azt gondolják, hogy tüzes, szenvedélyes emberek, akik képesek akár egy éjszaka alatt “elmulatni egy birtok árát”. Vajon valóban ilyenek vagyunk? Dr. Fornádi Annamária pszichiáter szerint, bár mindig akadnak olyan időszakok, amikor jobban kiköltekezünk, az emberek többségét inkább az előrelátás jellemzi. A takarékoskodásnak komoly hagyományai vannak Magyarországon, elegendő csak visszaemlékeznünk az 1970-es 80-as évek népszerű takarékbetétkönyves időszakára, amikor már az iskolában a takarékbélyeg-rendszerrel is ezt a magatartást erősítették. Ám minden jó szándék ellenére a takarékosságunk is vezethet néha fölösleges pénzköltéshez. Szinte valamennyien beleestünk már például abba a csapdába, hogy “leárazáskor” – legyünk bármennyire előrelátók – olyasmit vásároltunk, amire valójában nem volt szükségünk, csak mert abban a pillanatban igen “előnyös vételnek” tűnt.

Költekező nők?

Melyik nemre jellemző inkább a költekezés? Erre a kérdésre valószínűleg sokan úgy válaszolnának, hogy a shoppingolásukról híres gyengébbik nemre – a pszichiáter szerint azonban ez nem így van. Bár mi nők szeretünk vásárolgatni, vészhelyzetben gyorsan le tudunk mondani szinte mindenről, még az evésről is, pláne, ha a gyerekeink jólétéről van szó. A nők tehát általában jobban tudnak spórolni, beosztani a pénzt, nagyobb biztonságra törekednek, ami hosszú távon mindenképp jó a családnak. A férfiak általában nehezebben mondanak le az autóról, a tévéről, az élvezeti cikkekről, így a például a cigarettáról vagy az alkoholról. Az erősebb nem emellett szívesebben kockáztat, ami akár sikeres is lehet, és gyorsabban hozhat eredményt, mint a spórolás, de ha nem sikerül, még rosszabb helyzetbe is kerülhet a család. A legjobb taktika, ha ez a két erő egyensúlyban van egy családban.

Hitel? Ésszel!

A mai negyvenesek, és a náluk is idősebb generáció még egy olyan rendszerben nőtt fel, amikor bizony minden hónapban számolni kellett a pénzt, és a csábítás korántsem sem volt akkora, mit manapság. Emiatt úgy gondolnánk, éppen ők azok, akik jobban képesek megfogni a pénzt, ha szükséges. Dr. Fornádi Annamária ezt megcáfolja: sajnos éppen ennél a korosztálynál fordult elő leginkább, hogy nem gondolták át hitelfelvevő képességüket és kerültek problémás helyzetbe a törlesztések kapcsán.

Az embereknek meg kellett tanulniuk, hogy ha hitelt vesznek fel, azzal nem ússzák meg a spórolást: ugyan azonnal hazavihetik a terméket, igénybe vehetik a szolgáltatást, de a hitelt vissza is kell fizetniük. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne vegyünk fel hitelt egy adott helyzetben, de nem mindegy, hogy mekkora többletköltséget bír el a családi kassza. A 20-30-as korosztály már ebbe nőtt bele, így egy kölcsön előtt sokkal alaposabban tájékozódik, sőt a mindennapokban is “okosabban” takarékoskodik, mint az idősebbek. Sokszor alaposan utánanéznek, hová érdemes befektetni, és milyen szolgáltatásokat kínálnak a pénzintézetek.