Pörgesd fel az anyagcseréd!

Harminc-harmincöt éves kortól átlagosan tízévenként lassul az alapanyagcsere, és ezzel együtt csökken az energiaszükséglet, vagyis minél idősebbek vagyunk, egyre kevesebb táplálékra van szükségünk, de a minőség mindig a fókuszban marad – magyarázza Henter Izabella dietetikus. Az egészséges anyagcsere szempontjából – is – a leghelyesebb, ha minél többfélét eszünk, de mértékkel.
– Fontos, hogy megismerjük a saját szükségleteinket. Gondoljuk végig, amíg egy pici lányból idős asszony lesz, hányféle életszakaszba kerül. Ezeket mind figyelembe kell venni, amikor eldöntjük, mit és mennyit eszünk.

Ez legyen a tányéron!

Legjobb a napi ötszöri étkezés, de van, aki nem tud erre ráállni. Akkor neki nem kell, ő gondoskodjon máshogyan az egyensúlyról. Az egyensúly más szempontból is fontos. Ha az egyik nap többet ettünk, másnap korrigáljunk. Lehetőleg egy napon belül egyenlítsük ki a „kilengéseket”. Az nem jó, ha télen sokat eszünk, és azt próbáljuk tavasszal ledolgozni.

Azt szokták mondani, hogy a tányérunkat osszuk három egyenlő részre, az egyikre zöldség, a másikra keményítő – barna rizs, köles, hajdina – kerüljön. A harmadik harmad pedig legyen a fehérjéké – túró, sovány sajtok, baromfi, hal. Egész napunkat tekintve zöldség és gyümölcs három-kettő arányban szerepeljen étkeink között! Aki nassoló típus, hordjon magával egy-két darab tisztított zöldséget, vagy néhány szem gyümölcsöt, natúr olajos magot, egy-egy natúr puffasztott gabonából készült harapnivalót, és ezt egye a főétkezések között.

Az anyagcsere során a szervezet mindent felhasznál, amit megeszünk: épít belőle izmot, csontot, van, amit eléget, hogy legyen energiánk, és van, amit zsír formában elraktároz. Vagyis, zsír nem csupán zsíros ételek fogyasztásakor képződik a szervezetben, testünk ugyanis bármit képes zsírrá alakítani, amiből túl sokat eszünk – akár a gyümölcscukrot is. Cukrot ugyanígy képes előállítani, amire az agynak van óriási szüksége. (Szénhidrátot viszont nem raktároz a szervezet, jóllehet, abból eszünk a legtöbbet.)

A mozgás és a kellő mennyiségű folyadék is alapvető fontosságú az anyagcsere szempontjából.

Mit egyen a gyerek?
A jó anyagcsere kialakítása az anyaméhben kezdődik. Ezt úgy hívják: anyagcsere-bevésődés. Megfigyelték, hogy a nagyon sovány újszülöttekből általában túlsúlyos felnőttek lesznek, mert szervezetük már az anyaméhben rááll a raktározásra. Más okokból, de ez a veszély fenyegeti az elhízott kismamák gyermekeit is.

Gyerekkorban három fontos szakasz van az anyagcsere szempontjából:

A szoptatás időszaka a legfontosabb. A legújabb kutatások szerint rendkívül jelentős a csecsemő életében a hozzátáplálás a negyedik és a hetedik hónap között, mert ekkor van nyitva az úgynevezett immunológiai kapu. Vagyis amit a baba ebben a korban kap, ahhoz később barátként viszonyul a szervezete, kisebb az allergia kialakulásának esélye. A harmadik kritikus periódus a kamaszkor, amikor az étkezési szokások felborulhatnak.

Mit tehetsz?

• Gyermeked ismertesd meg minél többféle étellel, étrendje legyen minél gazdagabb. Ne fogadd el, hogy csak a rizst vagy csak a tésztát szereti, próbálkozz legalább nyolc-tízféle körettel!
• Szoktasd a bőséges folyadékbevitelre, a víz ivására!
• Példát mutatva mozogj, sportoljon együtt idős és fiatal!
• Te is tartózkodj az étkezési szélsőségektől!
• A kamaszra külön figyelj, csökkentsd a fagyasztott pizza, félkész ételek, tasakos levesek fogyasztásának arányát, ne hagyd, hogy tésztát, édességet és kenyeret mértéktelenül egyen a gyerek!
• Tedd vonzóvá, trendivé a zöldség- és gyümölcsfogyasztást, a salátákat, halat, a közös étkezéseket!
• Ne igyatok cukros üdítőket, fogyasszatok gyümölcsteát. Kínáld jeges teaként, nagy kancsóban, citromkarikával!

A köszvény is anyagcsere-betegség

– Vannak genetikus eredetű, velünk született, speciális anyagcsere-betegségek – mondja a dietetikus. – Például ilyen, amikor egy-egy aminosavat nem képes feldolgozni a szervezet. Hajlamot örökölhetünk a cukorbetegségre, az elhízásra és a köszvényre is, amelyek a leggyakoribb ilyen típusú betegségek – mondja a dietetikus, de hozzáteszi, hogy az életmódunkon rengeteg múlik abból a szempontból, lesz-e a hajlamból betegség, vagy sem.

A köszvényt sokszor kíséri elhízás, érrendszeri problémák. Lényege a purin-anyagcserezavar, amely fokozott húgysavtermeléssel vagy annak csökkent kiválasztásával jár. Kialakulásában a hajlamon kívül közrejátszik az elhízás, a túlzott fehérje- és zsírbevitel, az éhezés, a túlzott alkoholfogyasztás, valamint bizonyos gyógyszerek szedése. Súlyos esetben a vérben felszaporodott húgysavkristályok lerakódnak a szövetekben, ízületekben, porcokban, vesében, igen erős, rohamokban jelentkező fájdalom kíséretében.

Fontos:

1. Az alkoholnak húgysav-ürülést gátló hatása is van, ezért óvatosan éljünk vele!
2. Bizonyos gyógyszerek befolyásolják a húgysav-anyagcserét, mindig kérd ki a szakember tanácsát!
3. Köszvényeseknek különösen fontos a rendszeres mozgás, a napi 2,5-3 liter folyadék fogyasztása.
4. Tartsd a magasságának, nemednek megfelelő ideális testsúlyt, de óvakodj a koplalástól! A szigorú böjt is kiválthat rohamot.
5. Kerüld a purinban gazdag ételt! (Purinban gazdag ételek: vörös hús, belsőségek, olajos szardínia, füstölt hús, élesztő, száraz hüvelyesek, zöldborsó, spenót. Alacsony purin tartalmú ételek: sovány tej, túró, kefir, joghurt, sovány sajtok, zöldségek, gyümölcsök, gomba, tojás. Az ízületek, a porc, a vese védelme érdekében javasolt a purinszegény táplálkozás.)

A cikk nyomtatásban a legfrissebb Nők Lapjában jelent meg.
Az eheti szám tartalmából:

• Peller Mariann: “A titok a mosolyban van”
• Hogyan legyen tökéletes az első randevú?
• 500 lány randizna vele
  
• Több mint köret – a rizs  
• Ők Hollywood legnépszerűbb tanulói
• Önkormányzati választások
  
• Egyszerűbb életet szeretnék!